Az utcán hever a dizájnerdrog?

Debrecen - A dizájnerdrogok kis mennyiségben is százszor erősebbek lehetnek a fűnél.

– Az egyik legújabb szintetikus kannabinoid dizájnerdrog, az MDNB augusztusban került piacra, már most C-listán szerepel – tájékoztatta a Naplót dr. Andrássy Gábor, a Debreceni Egyetem Klinikai Központjának pszichiátere. Mint elmondta, Debrecenben többször találkoztak ezzel a fajta kábítószerrel, amit JVH-ként árulhattak, ugyanis hatása ahhoz hasonló.

– Három évvel ezelőtt az MDPV-t használó betegek kerültek be hozzánk leginkább. Előfordult, hogy egy nap alatt tíz, ezzel a droggal kábult embert is hoztak a klinikára, mára ez a szám havi tíz alá redukálódott.

Utcán találták

Ugyanakkor az orvos kiemelte, az esetek többségében nem tudják, mivel állnak szemben, mivel a szűrőtesztek többnyire használhatatlanok. – Az általánosan alkalmazott tesztek ópiátokat, a kokaint, és a füvet jelzik, a szintetikus szereket viszont többnyire nem. Közel negyvenféle kannabinoidot tudunk szűrni különböző eszközökkel, de ez nagyon elenyésző szám ahhoz képest, hogy több mint négyszázféle kábítószer van jelen a piacon – hangsúlyozta.

– Több olyan beteget kezeltem, akik azt állították, az utcán találták a drogot. Kételkedve fogadtam ezt, hiszen aki pénzt ad kábítószerre, az nem dobja el maga mögött – vélekedik dr. Andrássy Gábor. De megjegyezte, mégis igaz lehet, ugyanis ezek az anyagok kis mennyiségben is sokkal olcsóbbak és erősebbek, mint a normál füvek.

– Egy gramm fű ára 2500 forint körül mozoghat, a dizájnerdrogok viszont százszor töményebbek lehetnek azoknál, egy-két slukk elég ahhoz, hogy az ember bódult állapotba kerüljön, ez a hatás viszont a korábbi összegnek a töredékébe kerül – ismertette a szakember. Arra tippel, a drogot úgy találhatták az utcán, hogy a spangli korábbi használója eldobta azt, a csikkeket szedegetők pedig nem tudva róla, hogy valójában drogot gyűjtenek és szívnak, elfüstölték azokat.

– A dizájnerdrogok, annak ellenére, hogy mindössze egy évtizede kerültek be a köztudatba, rohamosan terjednek, leginkább a fiatal, 18–30 éves korosztály tagjai között. A molekulák szerkezetét viszont folyamatosan változtatják a készítők, ezért nehéz ezeket a szereket nyomon követni, az élettani hatásukat pedig csak saccolni lehet – húzta alá a pszichiáter.

HBN–SZM

Szóljon hozzá a Facebookon!

(function(d, s, id) { var js, fjs = d.getElementsByTagName(s)[0]; if (d.getElementById(id)) return; js = d.createElement(s); js.id = id; js.src = "//connect.facebook.net/hu_HU/all.js#xfbml=1"; fjs.parentNode.insertBefore(js, fjs); }(document, script , facebook-jssdk ));

// ]]>