2014.06.23. 08:05
Jegyzet: A magyar körte
<em>A minap a kezembe került az „Osztálylétszám 2014” című kutatás összefoglalója, és az abban leírtak csak megerősítették azt, amit eddig is sejtettem; hogy egy ország boldogulása igazából soha nem a felső, illetve az alsó tízezren múlik (hiszen dúsgazdagok és végletesen lecsúszottak a világ minden államában vannak), hanem azon, hogy mennyire képes megizmosítani és kiszélesíteni azt a polgári középosztályt, aminek a tagjai azután a közteherviselés élharcosai lesznek</em>. <strong>Petneházi Attila jegyzete</strong>.
A minap a kezembe került az „Osztálylétszám 2014” című kutatás összefoglalója, és az abban leírtak csak megerősítették azt, amit eddig is sejtettem; hogy egy ország boldogulása igazából soha nem a felső, illetve az alsó tízezren múlik (hiszen dúsgazdagok és végletesen lecsúszottak a világ minden államában vannak), hanem azon, hogy mennyire képes megizmosítani és kiszélesíteni azt a polgári középosztályt, aminek a tagjai azután a közteherviselés élharcosai lesznek. Petneházi Attila jegyzete. Márpedig ha ez így van, akkor a kutatás eredményei legalábbis elgondolkodtatóak. Hiszen rámutatnak, hogy a magyar társadalom osztályszerkezetével kapcsolatban az ezredfordulón megfogalmazott várakozások nem teljesültek, és hazánkban a mai napig nem alakult ki a középosztály. A társadalom rétegei egyfajta körte formában épülnek egymásra, amely a legszélesebb alsóbb osztályoktól felfelé haladva egyre keskenyedik. Az osztályok közötti átjárás korlátozott – míg lejjebb kerülni viszonylag könnyű, addig felsőbb osztályba lépni meglehetősen nehéz. Hogy ez mennyire így van, arról sokat tudnának mesélni a kistelepüléseken élők, hiszen óriási a szakadék a fővárosi-nagyvárosi és a kisvárosi-falusi emberek boldogulási lehetőségei között.
Petneházi Attila a Hajdú-bihari Napló újságírója.
