Mi lesz Heni bácsi kincseivel?

Debrecen - Hakapeszi Maki, Vitéz László, az Ördög, Frici bohóc és még több mint száz társuk várja sorsát.

Január 29-én lenne 89 éves a honi vásári bábjáték egyik legmeghatározóbb alakja, Kemény Henrik. Mindenki Heni bácsija azonban 2011 óta már az égieket szórakoztatja, árván maradt bábjai pedig azóta várnak arra, hogy méltó helyet kapjanak Debrecenben. A mintegy 130 híresebbnél híresebb figura a bábos mester által, a 2005-ös Kossuth-díjával járó jutalomból alapított Korngut–Kemény Alapítványnak hála, biztonságban van, csakúgy mint a Heni bácsi édesapja, s nagyapja hagyatéka, három generációra nyúlik ugyanis vissza a vásári bábjátékos családi hagyomány. A közelgő jeles évforduló kapcsán Láposi Terkát, az alapítvány vezetőjét kérdeztük arról, mikor valósulhat meg Kemény Henrik álma, egy debreceni Bábmúzeum? – Egyelőre nincs napirenden, de bízunk benne, hogy a város továbbra sem állt el a tervtől, hiszen ez a gyűjtemény páratlan. A bábok mellett paravánok, szövegkönyvek, Heni bácsi és édesapja bábműhelye, sőt a mama (Kriflik Mária) varrósarka és a nagypapa, Korngut Salamon gyalupadja is megőriztetett, melyek mind a magyar vásári bábművészet jeles emlékei – sorolta az alapítvány elnöke.

Ígéretek, tervek

Még élt Kemény Henrik, amikor a város vezetői 2006-ban ígéretet tettek „kincseinek” méltó kiállítására. 2009-ben konkrét tervek is napvilágot láttak: „a Korngut–Kemény bábművész-dinasztia hagyatéka egy játszóhellyel kiegészülve az Elvarázsolt kastély mellett, a dombon kap majd helyet.” Ezt később az úgynevezett múzeumi negyedben kialakítandó állandó tárlat váltotta fel.

A polgármesteri hivatalhoz fordultunk, hogy megtudjuk, jelenleg – nyolc év után – hogy áll az ügy. A kulturális osztály vezetője megerősítette, nem tettek le a bábmúzeum és a játszóház kialakításáról, melyet a Vojtina Bábszínház szakmai bázisán kívánnak létrehozni. A tervek szerint európai uniós pályázati pénzből valósítanák meg a beruházást. – Ennek érdekében a polgármesteri vezetés jóváhagyta a múzeumi negyed bővítésének tervét s az ebben szereplő Kemény–

Korngut család hagyatéka bemutatásának programját. A néhány évvel ezelőtt előkészített pályázati terv teljes bekerülési költsége közel 60 millió forint volt, természetesen ebben az évben ezt a költségtervet felül kell vizsgálni – közölte Szentei Tamás.

Milyen múzeumi negyed?

A hivatkozott győztes pályázatban azonban nem találtunk utalást a múzeumi negyedre, csak az azt megelőző sikertelen anyagban. Ezért kértük, küldjék el a tervet. Ahelyett egy rövid tájékoztatást kaptunk, hogy az „Európa Kulturális Fővárosa 2010” című pályázatban önálló fejezetként szereplő terv az elmúlt években ugyan több elemében módosult, de még mindig ott van az önkormányzat fejlesztési céljai között.

„A 2013-ban elfogadott Területi Operatív Programok között szintén fellelhető a múzeumi negyed fejlesztése, ebben szerepel a Kemény Henrik-hagyaték elhelyezése, erre szolgáló kiállítótér és interaktív foglalkoztató kialakításával. Többek között erre az operatívprogram-tervre is épül Debrecen Területfejlesztési Koncepciója és Integrált Településfejlesztési Stratégiája 2014–2020 koncepciója. Ez munkaanyagként elkészült, és szintén tartalmazza a múzeumi negyed fejlesztését.”

Az utóbb hivatkozott koncepciót – melyet bárki megtalálhat a ezen a címen – átnézve azonban továbbra sem találtunk konkrétumot (még említés szintjén sem) a Bábmúzeumra, vagy a Korngut–Kemény-hagyaték elhelyezésére…

HBN–FÁ