Külön postaládát mindenkinek…

Augusztus 1-je óta egy debreceni társasházban lakó négy család nem kap meg egyetlen levelet sem a postaládájába, helyette értesítéseket találnak: átvehetik küldeményeiket a postán. Sima levelekről van szó, amelyeket aztán a személyi azonosságuk igazolása nélkül is a kezükbe adnak, ha befáradnak a hivatalba.

Bosszankodnak, de nincsenek meglepve. Júliusban ugyanis tértivevényes tájékoztatást kaptak arról, hogy „az ön címére érkező küldemények kézbesítése nem a postai szolgáltatások ellátásról és minőségi követelményeiről szóló … rendelet … előírásaiban foglaltaknak megfelelően történik”. A továbbiak szerint a leveleket „megfelelő biztonságot nyújtó és jól azonosított (névvel ellátott) levélszekrény útján kell biztosítani”.

Az említett társasházban öt lakás van, de csak két postaláda. Négy család (összesen nyolc ember) az elmúlt évtizedek során egyetlen postaládán tüntette fel a neveket, amelyekre az adott utca adott házszámára érkező küldeményeket fogadják. Nos, a jelek szerint ez nem szabályos. De kérdezhetnénk: honnan tudja a posta, hogy a különböző nevű emberek nem egyetlen családhoz tartoznak! S ha tudná is: mi köze hozzá, a postának, ha ők egymás között megegyeztek! Nem beszélve arról, hogy a jogszabály ismeri a „csoportos postaláda” fogalmát

Olvasónk a történet pikantériájaként említi meg, hogy a „Megkeresés levélszekrények elhelyezésének tárgyában” érkezett levéllel egy időben helyes kis prospektust is kaptak a Postánál megvásárolható levélszekrényekről.

A történetet elküldtük a Magyar Posta Zrt.-nek, s tájékoztatást kértünk az eljárás okáról, magyarázatáról. A szóvivő, Apáti-Tóth Kata válasza megerősítette: valóban igaz, hogy, „ha a címzettnek nincs a jogszabályban és az üzletszabályzatban foglaltaknak is megfelelően elhelyezett levélszekrénye, abban az esetben a Posta 30 napos határidő kitűzésével felszólíthatja a címzettet a megfelelő levélszekrény felszerelésére”. Amennyiben a felszólításnak nem tesznek eleget, a Posta a kézbesítést meg sem kísérli, amíg a címzettől értesítést nem kap arról, hogy a levélszekrényt felszerelte.

A jelek szerint ez történik az említett esetben, is, noha a társasháznak egyetlen címe (egyetlen helyrajzi száma) van, s nincs lépcsőház, illetve ajtószám sem.

De miért történik ez, ha a szóvivő levelének másik részében ez áll: „a Posta nem vizsgálja, hogy adott címhelyen hányan laknak. A posta a küldeményeket a küldeményen szereplő címadatok alapján kézbesíti – név, utca, házszám, lépcsőház, emelet, ajtó, település –, ezért a levélszekrényen minden családtag nevének feltüntetése nem kötelező, de célszerű.”

A szóvivő szerint fontos, hogy minden ügyet megnyugtatóan rendezzenek, ezért az illetékes postavezető a probléma tisztázása érdekében kész személyesen fogadni az érintett családok képviselőit – írta Apáti-Tóth Kata.

Szerettük volna megtudni, hogy a megye egy kisebb településén vagy Debrecenben hány hasonló tartalmú levelet küldtek különböző címekre. Érdekelte volna a Naplót, hogy minden más esetben is ragaszkodik-e a posta a jogszabály betűjéhez, azaz: kézbesítik-e a sima leveleket a jövőben azokba a levélszekrényekbe, amelyeket családi házas övezetek kapuira, kerítéseire szereltek fel, de nincs rajta névtábla!

Nos, kistelepülés postavezetője nem nyilatkozhat, a debreceni interjú ügyében pedig várjuk, hogy az illetékes vezető engedélyt kapjon a tájékoztatásra. Az eljárás folyamatban van – mondta szerdán délelőtt a Posta szóvivője.

HBN

A posta teljes válaszát ide kattintva olvashatja