1700 hallgatót veszített az Egyetem!

Debrecen - Az állami finanszírozású helyek és a keretszámok radikális kormányzati csökkentése miatt – a mostani eljárásban – a tavalyi 8332 helyett idén 6611-en nyertek felvételt a Debreceni Egyetemre (DE).

A kevesebb hallgató rövidtávon még nem von maga után oktatói elbocsátásokat - derült ki a felvételi ponthatárok témájában tartott szerdai rektori sajtótájékoztatón. Dr. Fábián István nagyon fontosnak nevezte a tényt, hogy a DE az első helyes jelentkezések számát tekintve a második helyen végzett, azaz megőrizte népszerűségét. Továbbá, amíg a múlt évhez képest országosan a 21,8 százalékkal csökkent az alapképzésbe felvettek száma, addig a cívisvárosban ez az arány kedvezőbb, 16 százalékos.

Mesterképzés – kevesek kiváltsága?

A bölcsészettudományi, társadalomtudományi és gazdasági szakok a fő vesztesei a DE az állami finanszírozású helyek és a keretszámok szigorú kormányzati csökkentésének. A természettudományi és informatikai kar nem sérült, míg a műszaki, az agrár, az egészségügyi és az orvosi képzés jól jött ki a változásokból – mondta a felvételi ponthatárokról tartott szerdai sajtótájékoztatón dr. Jávor András oktatási rekorhelyettes, aki arról is szólt, hogy a mesterképzésben országos szinten sem sikerül betölteni a rendelkezésre álló 19 ezer 600 fős keretet (60 százalékos a kihasználtság), s ez szakemberhiányt vetíthet előre. Ennek hátterében szerinte elsősorban az húzódhat meg, hogy a potenciális jelentkezők számára az anyagi helyzetük nem engedi meg az oktatásban való részvételt, hiszen dolgozniuk kell a létfenntartásuk érdekében, még ha volna is lehetőség államilag támogatott képzésre. - Ha a felsőoktatás értékteremtő, mint aminek mondják, akkor gondolkodhatnánk arról, hogyan lehetne koncentráltabbá, olcsóbbá, hatékonyabbá tenni. Mi ezt látjuk, érezzük, és kommunikáljuk is a kormányzat felé - utalt ezzel arra, hogy a felsőoktatás átalakítása tekintetében a döntéshozóktól eltérő véleményen vannak.

Homályos jövő

A most felvételt nyertek közül 4812-en államilag támogatott, 1799-en költségtérítéses helyre kerültek. Fábián István szerint a változások miatt a mostani időszak afféle vakrepülés volt, hiszen nehéz volt kiszámítani a végeredményt. Az adatok teljes körű elemzését egyelőre nem is lehetett elvégezni, hiszen még maguk sem látják pontosan, hogy mit, mihez érdemes hasonítani. A pedagógusképzésben nem történt előrelépés, a rektor úgy látja, a terület problémáit nem a felsőoktatásban, hanem az országos rendszerben kell orvosolni. Hozzátette: a természettudományi karon sem sikerült olyan mértékben javítani a minőséget, mint kellett volna. Fábián István kérdésünkre elmondta: a hallgatói létszám csökkenése miatt rövidtávon nem kell hozzányúlni az oktatói létszámhoz, de kérdés, hogy a jövőben miként folyatódik a felsőoktatás átalakítása.

A most felvételt nyert 6611 fővel, a pótfelvételizőkkel, a keresztfélévesekkel, a PhD hallgatókkal és az angol nyelvű képzésre jelentkezőkkel együtt a felvettek száma elérheti a 9 ezret – teszi hozzá a DE közleménye.

HBN-RaL

Túl nagy érvágás?

A felsőoktatást érintő változások a hallgatókat, a szülőket és az oktatási rendszer egyaránt váratlanul érték – hangsúlyozta a sajtótájékoztatón Dr. Kőmíves Péter Miklós, a Debreceni Egyetem Hallgatói Önkormányzatának elnöki megbízottja, aki súlyos problémának tartja, hogy vidéken gyakorlatilag megszűnt az állami támogatású jogi és gazdasági képzés. Szerinte a szerényebb anyagi helyzetben lévőkön a diákhitelek sem segítenek, ugyanis aki önköltséges szakon kényszerül továbbtanulni, az a tanulmányi és szociális öszöndíjtól is elesik. Előbbi havi 6-22 ezer, utóbbi átlagosan 15 ezer forinot jelenthet egy hallgató számára. Ezek összeadódva már túl nagy érvágásnak tűnnek – tette hozzá.

A legkeményebbek

400 pont feletti eredménnyel lehetett bekerülni – többek között – az orvosi és fogorvosi karokra, andragógia, anglisztika, kommunikáció és médiatudomány, politológia, pszichológia, szociológia, nemzetközi gazdálkodás szakra, valamint a zeneművészetin hat szakirányra. A jelentkezők 64 alap és 73 mesterszak közül választhattak (új mesterszak volt a településmérnök).

Ponthatárok 2012: