Érdemes-e törlesztő-részlettel indulni az életnek?

Áldásként harangozzák be a diákhitelt. De valóban egy jóindulatú segítség lenne, esélyteremtés a tanulásra, ahogy azt hangoztatják vagy a fogyasztói társadalomra való nevelés, amiben a cél: „Költs minél többet!”?

Barát Tamás felvette a diákhitelt, és élni fog azzal a lehetőséggel, hogy negyvenezerről ötvenre emeljék az utalt összeget. Költségtérítésesként ugyanis ebből él. „Egy összegben kérem a pénzt már második éve, és ennek köszönhetem, hogy egyáltalán főiskolán tanulhatok.

E nélkül nem szerezhetnék diplomát, hiszen édesapám rokkantnyugdíjas, édesanyám pedig minimálbéren van. Messze is lakunk Debrecentől, így a hazajárás is költséges.

Emellett sajnos nem tudok dolgozni, mivel nem büfé-ruhatár szakon vagyok, hanem olyanon, amin kőkeményen kell magolni. Persze félek, hogy mi lesz a diplomaosztó után.

De remélem, a szakmában tudok elhelyezkedni, és akkor könnyen tudom majd törleszteni a részleteket. Ha ez nem jönne össze, akkor fogalmam sincs, miből nyögöm majd ki a havi csekkeket.”

Sokan azonban félelemből nem veszik fel a hitelt. Nagy Diána negyedéves egyetemista, édesanyja egyedül neveli.

„Helyzetem indokolná ugyan, hogy ezzel a módszerrel könnyítsem meg a négy évet, de édesanyámmal megbeszéltük, hogy inkább mindketten áldozatokat hozunk. Anyu másodállást vállalt, én pedig minden hétvégén diákmunkásként dolgozom.

Ezzel ugyan kevesebb szabadidőm marad, de az én fizetésem is majdnem kiteszi a diákhitel összegét. Nem akarom az életemet törlesztő-részletek terhe alatt kezdeni, ezért döntöttünk a suli melletti meló és a pluszmunka mellett. Különben is úgy látom, hogy körülöttem sokan, akik élnek ezzel a lehetőséggel, nincs is rá igazán szükségük, inkább elbulizzák a havi többletet”

A lány elmondása szerint anyagi helyzete végzés után nem lesz egyhamar olyan fényes, hogy nekikezdjen a nagybetűsnek. Valószínűleg kölcsönre szorul majd, ha viszont felveszi a hitelt már most, talán nem kapja meg a másikat.

B.Zs.