2023.11.25. 15:30
Internetes átverésekről tájékozódtunk Debrecenben: egyre kifinomultabb módszerekkel próbálkoznak a csalók
A bankszámlánkon levő összegre pályázó bűnözők dolgát nagyban segítette az azonnali átutalás elterjedése – mutat rá a Hajdú-Bihar Vármegyei Rendőr-főkapitányság Bűnmegelőzési Osztályának vezetője.
Nem árt megfogadni a hatóságok tanácsait, ha szeretnénk elkerülni, hogy az internetes csalók megszerezzék a pénzünket, vagy akár hitelt vegyenek fel a nevünkben
Forrás: Illusztráció / MW-archív
A török nő, aki ránk talált, és szeretné elküldeni a nekünk járó örökséget. A banki ügyintéző, aki meg akar óvni attól, hogy feltörjék a malacperselyünket. Vágyak és félelmek megtestesítői, akik valójában kitalált karakterek, ajándékkal kecsegtetnek, ám valójában azon vannak, hogy minden pénzünket megszerezzék.
Az online csalók ellen az Országos Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Főosztálya is hadat üzent. Október elsején megalakult a Kiberstratégiai Osztály, amely a rendőrség teljes kibervédelmi tevékenységét összehangolja, mintegy háromszáz ember munkáját koordinálják, továbbá a nemzetközi kapcsolattartásért is felelősek.
A Hajdú Online a Hajdú-Bihar Vármegyei Rendőr-főkapitányság Bűnmegelőzési Osztályának munkatársait kérdezte az online csalások elszaporodásáról, a leggyakoribb módszerekről és arról, hogy mit tehetünk a megelőzés érdekében.
– Az előző évekhez viszonyítva az internetes bűncselekményekhez kapcsolódó bejelentések száma jelentősen megnőtt. Ehhez hozzájárult, hogy a járványidőszakban jelentősen megszaporodott az online rendelések, házhoz szállítások száma. Minderre ráépült egy olyan bűnözői szervezet, amely kihasználja, hogy az emberek online intézik az ügyeiket – tájékoztatott Juhász Zoltán rendőr alezredes. A bűnmegelőzési osztály vezetője hozzátette, a csalók dolgát nagyban segítette az azonnali átutalás elterjedése is, hiszen átfutási idő nélkül az online átverések áldozatai nem tudják felfüggeszteni vagy visszavonni a tranzakciót.
Forrás: Napló-archív
Az alezredestől megtudtuk, a bejelentések nagy része továbbra is az adásvétellel kapcsolatos átverésekhez kapcsolódik. Hiába fizet a vásárló az online meghirdetett áruért, a megrendelt termék nem érkezik meg, és talán soha nem is létezett.
Arányában ritkább, hogy személyes vagy a bankszámlák távoli elérhetőségét biztosító adatok megszerzésével próbálkoznak a csalók, azonban a kár mértéke lényegesen nagyobb, akár több tízmilliós is lehet, hiszen ebben az esetben a számlán lévő teljes összeget leemelik
– egészítette ki Bak István rendőr alezredes. Megjegyezte, habár egy hamis rendelésnél „mindössze” az áru értékéig károsítanak meg valakit, ez is lehet jelentős összeg. Megtörtént ugyanis, hogy egy kombájnt rendelt valaki több mint 30 millió forintért, egy részét előre kifizette, az eladó azonban nem jelentkezett többé.
Nem értik az emberek, hogyan verhették át őket
Juhász Zoltán elmondta, az áldozatok a legtöbb esetben utólag értetlenül állnak az előtt, hogyan sétálhattak bele a csapdába, alapesetben ugyanis átlátnak az átverésen.
Ma már az sem mondható el, hogy a számítástechnikában, az online ügyintézésben vagy a pénzügyi műveletekben kevésbé járatos célcsoport számít veszélyeztetettnek. A sértetti körbe egyaránt beletartoznak diákok, idősek, ügyvédek és orvosok is
– mondta.
A magát ügyintézőnek kiadók gyakran intelligensen, szakmailag meggyőzően kommunikálnak. Manapság már nagyon elmélyült technikai és informatikai felkészültségű személyek, külföldi területen működő szerverekről irányítják ezeket a műveleteket, éppen ezért nehéz a felderítése.
– Egy felmérés szerint az emberek 95 százaléka már hallott online, illetve kibertérben elkövetett bűncselekményekről, a megkérdezettek legalább felének az ismeretségi körében történt ilyen eset, 40 százalékuk pedig már személyesen is kapott hamis megkeresést. Ennek ellenére sokan mégis könnyen bedőlnek a csalóknak – tudatta az osztályvezető. Juhász Zoltán hangsúlyozta, távol áll a rendőrségtől, hogy az embereket próbálná hibáztatni, azonban egy egészséges óvatosság és némi odafigyelés elengedhetetlen. Éppen ezért mindent megtesznek, hogy felhívják a figyelmet a kiberbűnözés reális veszélyére. Mint mondta, az emberek gyakran akaratlanul maguk járulnak hozzá, hogy online bűncselekmények áldozatává váljanak.
Nem tudni, valójában mennyi az áldozat
Hogy mekkora a látencia az internetes bűncselekmények körében, megbecsülni is nehéz. Hiszen az emberek nyilvánvalóan nem jelentenek minden megtévesztő üzenetet, vagy épp kisebb összeg esetén a szégyenérzet miatt elkönyvelik tanulópénznek.
Nem is kell feltétlenül a rendőrségre rohanni, ha egy gyanús e-mailt kapunk. Ha nem történt meg a bűncselekmény, elég, ha a kéretlen, adathalász üzeneteket az Intenet Hotline oldalán jelentjük.
– Ha valaki a bankkártyánk 12 számjegyű kódjának, a lejárati dátumnak és a hátoldalon lévő, három számjegyű biztonsági kódnak a birtokában van, onnantól kezdve bármikor kezdeményezhet tranzakciót, függetlenül attól, hogy a kártya fizikailag nincs nála.
Az csupán technikai kérdés, kinek álcázza magát az elkövető: közüzemi, csomagküldő vagy telekommunikációs szolgáltató, bankfiók alkalmazottja, de akár rendőrnek vagy pénzügyőrnek is kiadhatja magát. Ahogy az is, hogy telefonon vagy e-mailen próbálkozik-e a csaló
– mutatott rá Bak István.
Úgy véli, a leggyengébb láncszem ezekben az esetekben az emberi figyelmetlenség, a jóhiszeműség és a hiszékenység, hiszen nem a pénzintézetek oldaláról hatolnak be a rendszerbe, mivel a cégek próbálják tökéletesíteni a védelmüket. A csalók általában roppant kifinomult módszerekkel dolgoznak, hiteles, megnyerő fellépésük van. Arra utaznak, hogy a komfortzónából kimozdítsák áldozatukat. Ezt például sürgetéssel érik el, egy profin felépített telefonbeszélgetéssel hamisan a tudtunkra adják, hogy illetéktelen utalás történt a számlánkról, de még megakadályozhatjuk a további veszteséget, ha megadjuk a magát banki alkalmazottnak kiadó személy számára az adatainkat.
Az alezredes szerint megoldás lehet a virtuális bankkártya, ami több pénzintézetnél már ingyenesen elérhető, hiszen a bankoknak is érdekük a fokozott biztonság. Ha ezen a másodlagos kártyán mindig csak minimális összeg van, vagy épp annyi, amennyit elkölteni szándékozunk, abban az esetben a kártyaadatok birtokában lévők nem férnek hozzá a főszámlán lévő összeghez.
Az internetes csalók már a telefonszámokat is hamisítják
– A csalók olykor nem az adatokat próbálják megszerezni, hanem az irányítást az eszközünk felett. Ebben az esetben a többfaktoros azonosítás sem véd meg attól, hogy kicsalják a pénzünket. Vagy egy alkalmazás letöltését kérik, vagy egy linkre kell kattintanunk, ami észrevétlenül telepíti a kártékony programot. Ez lehet egy olyan kémprogram, amely a billentyűleütéseket figyeli, vagy egy távoli hozzáférést biztosító alkalmazás.
Az alezredes szerint hasonló a helyzet a telefonszámokkal is. Ugyanis az utóbbi időkben egy újabb módszer is divatossá vált: a hívószám-hamisítással egy ismert bankfiók vagy szolgáltató telefonszámát lemásolják az elkövetők, hogy a hívott fél ne fogjon gyanút.
Az online piactereken is megszaporodtak a csalások. A hirdető feltölt egy eladásra szánt terméket, pár órán belül jelentkezik is rá egy idegen. Megegyeznek, még csak nem is alkudozik, majd közli, hogy egy ismert csomagküldő szolgálat közreműködésével szeretné átvenni az árut.
Küld egy linket, ami egyfajta bankválasztó oldalra vezet, ahol ki kell választanunk, melyik banknál van számlánk. Itt már megszólalhat a fejünkben a sziréna, ugyanis ilyen bankválasztó oldal a valóságban nincs, mindössze a csalók nem tudják, hogy melyik pénzintézetnél vagyunk, és így szeretnék megszerezni az adatokat.
Már hitelt is felvesznek az áldozat nevében
– Az utóbbi időkben találkoztunk olyan esettel is, amikor az elkövetők nemcsak a számlán lévő összeget lopják el, hanem még hitelt is felvesznek az áldozat nevében. A számlatulajdonos saját bankja ugyanis látja a számlatörténetet, így akár néhány gombnyomással azonnal folyósíthatóvá válik a hitelösszeg. A csalók így nemcsak a megtakarításától szabadítják meg a gyanútlan illetőt, de még akár többmilliós tartozást is felhalmoznak a számára – ismertette Bak István. Hozzátette, nemcsak áldozattá, akár elkövetővé is könnyen válhatunk jóhiszeműségből. Egyes ajánlatok esetén annyi a dolgunk, hogy egy nagyobb összeg érkezését fogadjuk, aminek a 10 százalékát megtarthatjuk, mindössze tovább kell utalni egy megadott számlára. Ezzel a könnyű pénzszerzési módszerrel csupán az a baj, hogy többnyire online csalásból származnak, és a továbbküldéssel az ellopott összeg lekövethetőséget próbálják ellehetetleníteni.
Forrás: Illusztráció / MW-archív
Egyre ritkább Hajdú-Biharban, hogy lopott bankkártyával próbálnak vásárolni
Beszédes az a felmérés, melyet az egyik legismertebb hazai pénzintézet végzett, amelyben az embereket a legnagyobb félelmeikről kérdezték. A közlekedési balesetben való részvétel magasan az első helyen áll, azonban a tíz legnagyobb félelem közül hat az online térben elkövetett bűncselekményekhez köthető.
Juhász Zoltán szerint az online csalók jelenlegi módszereinek egy része a jövőben el fog tűnni, azonban lesz helyette valami más. Miként néhány évvel ezelőtt az „unokázós csalásokról” is sokat hallottunk, azonban mára szinte teljesen megszűnt. Ez a sikeres felderítések mellett annak is köszönhető, hogy a módszer egyre inkább ismert lesz, így az emberek is óvatosabbak lesznek.
Ahogy az szintén egyre ritkább Hajdú-Biharban, hogy lopott bankkártyával próbálnak vásárolni. Hiszen az elkövetők is tisztában vannak azzal, hogy az időazonosító és a kamerafelvételek segítségével könnyen azonosíthatók.
A rendőrség bűnmegelőzési tevékenysége nagy hangsúlyt fektet az online bűncselekményekkel kapcsolatos figyelemfelhívásra. A Kiberpajzs oldalon számos hasznos tanács és ismertető és videó található. A cél, hogy a lakosság egyre inkább tudatosítsa a körültekintő internethasználatot, és felkészült legyen egy esetleges támadás esetén. |
