Ideje felölteni a kiberpajzsot! Milliókat csalnak ki vétlenekből az alábbi módszerekkel

Ha annyi csúcskategóriás telefon lenne a zsebemben, ahány nyereményjátékos üzenetet kaptam már, a „nyeremények” árából már lefoglalhatnék egy Maldív-szigeteki nyaralást. Sokan csak mosolygunk ezeken az üzeneteken, vannak, akik megadják az adataikat, pedig nem kellene. Hetente több bejelentés is érkezik a Debreceni Rendőrkapitányságra online csalások miatt. Sajnos a bűnözői kreativitás ezen a téren is virágzik, vannak olyan, akik csak néhány tízezer forintra utaznak például nem létező tárgyak árulásával, de a magasan kvalifikált csalók milliókat is elcsennek néhány perc leforgása alatt a bankszámlákról. Az online csalások típusairól, valamit arról, hogyan ne essünk ezek áldozataivá, Juhász Zoltán alezredessel, a Hajdú-Bihar Vármegyei Rendőr-főkapitányság Bűnmegelőzési Osztályának vezetőjével beszélgettünk.

– szögezte le elöljáróban. Példaként említette az úgynevezett telefonfeltöltős hívást, amikor valakit felhívnak azzal, hogy egy nyereményjátékon nyert – még ha nem is játszott –, viszont ahhoz, hogy a nyereményét postázni tudják, oda kell menni egy ATM-hez, ott egy kódot be kell ütni, így fog hozzájutni nyereményhez. Az a kód azonban nem más, mint egy telefonszám, ahová már ment is bizonyos összeg. – Ezek néhány ezer, tízezer forintos csalások voltak. Most viszont már olyan informatikai, kvalifikált bűnözői háttérrel rendelkező emberek verhetnek át bennünket, akik akár nagyobb cégeket és igen tájékozott embereket is csapdába csalnak – mutatott rá.

Banki alkalmazottnak adják ki magukat

Az online ügyintézés megjelenése felkeltette az elkövetői körök figyelmét, a csalók igyekeznek az ebben rejlő „lehetőségeket” kiaknázni, és szép kis összegeket gombolnak le pillanatok alatt az áldozatok számláiról. A séma már itt is látszik; a legenda mindig az, hogy valamilyen pénzmozgás van a számlán, ami nem megszokott. 

Hozzátette, ezekben az esetekben a tévedésben tartás egy nagyon fontos dolog, a csaló megnyerő modorral valamilyen banki alkalmazottnak adja ki magát. – Kifinomult módszerekkel próbálnak az ember bizalmába férkőzni. A leggyakoribb hívástípus, amivel találkozunk, hogy valamilyen olyan pénzmozgás van a számlán, vagy olyan átutalást próbáltak kezdeményezni, ami nem megszokott. Megkérdezi, hogy kezdeményeztem-e átutalást. Felajánlják annak lehetőségét, hogy letilthatom most a számlát. A legnagyobb probléma az, ha szóban kiadom a bankkártyám adatait, vagy ami még jellemzőbb, hogy egy távoli elérést biztosító alkalmazást kell letölteni – részletezte. Az utóbbi esetében az álügyintéző küld egy linket, amire kattintva – elmondása szerint – zárolják a számlát. Ha a linkre rákattint az „ügyfél” és elkezdi kitölteni az adatokat, tulajdonképpen nem történik más, mint hogy egy idegen személy számára megadja az bankszámla minden adatát, így az szabadon garázdálkodhat ezzel az adatsorral. 

 –mondta az osztályvezető.

Nem létező tárgyakat árulnak

Juhász Zoltán az egyéb csalási formákról is beszélt. Akad olyan, hogy a bűnöző valamilyen szolgáltató nevében küld sms-t, hogy tartozása van az ügyfélnek, aki befizeti „az elmaradást”, miközben kiszolgáltatja a számlája adatait, így adva hozzáférést az elkövetőnek.
– Van olyan is, hogy nyereményjáték ígéretével hívnak fel, igaz, hogy nem játszottam. Ami még jellemző, az az, hogy eladóként meghirdetek valamilyen közösségi oldalon egy terméket, és arra jelentkezik az elkövető. Az átutaláshoz küld egy linket, megnyitom, akkor kijön valamelyik pénzügyi szolgáltatóéhoz kísértetiesen hasonló honlap, ott kérdez különböző adatokat. Nyilván esze ágában sincs megvásárolnia a terméket, amit hirdetek, csak az a cél, hogy a bankszámlám feletti rendelkezési jogot megszerezze – mutatott rá. Kitért arra is, még mindig abból van a legtöbb, amikor valamilyen oldalon hirdetnek árut, arra a vevő bejelentkezik, előre utal, de nem érkezik meg a termék. Így csalt ki közel egymillió forintot gyanútlan áldozataitól egy 23 éves hajdúhadházi nő és egy 26 éves téglási férfi. Erről korábban a rendőrség is hírt adott. 
Az úgynevezett nigériai csalásból ma már kevesebb van. Ez nem más, mint amikor külföldi misszióra hivatkozva külföldi katonatiszt „szerelembe esik valakivel”. A közösségi oldalon kreál egy háttéranyagot, azt a benyomást kelti a profillal, hogy ő egy jómódú ember. Bead egy mesét, hogy zárolták a számláját, és az itteni megélhetésére kellene neki pénz. Azt állítja, ha ez rendeződik, akkor Magyarországra költözik. Elkeseredett, magányos hölgyek társaságát keresik ezek az urak, s akár milliós tételeket is lenyúlnak a hiszékeny nőktől. 

Kiss Dóra