Szinte sivatagi volt a levegő az utóbbi időben

Húsvét hetében a megszokottnál 2-3 fokkal enyhébb, napos, száraz, tavaszi időben folyhattak a mezőgazdasági munkák Kelet-Magyarországon.

A károkozó fagyokat okozó hideg légtömeg helyét egyre melegebb, de még mindig igen száraz levegő vette át. Az ünnepi héten általában 18-23 fok között alakult a napi csúcshőmérséklet, a kellemes időben szélerősödés nem volt jellemző, emellett bőséges volt a napsütés. A napfénytartam sokfelé elérte a klimatikus átlag kétszeresét, a déli órákban pedig kifejezetten erős volt az ultraibolya sugárzás. Ennek okozója a még mindig rendkívül alacsony nedvességtartalmú levegő, amelyben felhő is alig képződött felettünk, a talaj közelében pedig tovább fokozódott a szárazság. Az intenzív nappali felmelegedés után este, éjszaka gyorsan hűlt az erősen kiszáradt levegő. Hajnalra nem egy helyen bő 20 fokkal a napi csúcsérték alatt állt be a minimum, főleg az időszak első felében mínusz 1 – mínusz 3 fokos faggyal.

Régen volt kiadós eső

A száraz levegő további következményeképpen talajaink kiszáradása is felgyorsult: a napi lehetséges legmagasabb párolgási ráta 3-5 milliméteres értéke 3-5 liter potenciális vízveszteséget jelentett minden egyes négyzetméternyi talajfelszínről. Mivel az időszakban számottevő csapadék nem fordult elő, csupán húsvét hétfőn érkezett már jelentősebb mennyiséget adó eső, zápor, a vízmérleg bevételi oldala szinte végig üres maradt, így jócskán erősödött a szárazság. A legutóbbi, területi átlagban is kiadós csapadék óta csaknem egy hónap telt el, azóta különösen a felszíni 20-25 centiméteres talajréteg száradt ki jelentősen. A tavaszi magvetések és sekély gyökérzetű kultúrnövények most meghálálják a kisadagú, de gyakori öntözést, a fejlettebb, erős és mély gyökerezésű állományok számára a mélyebb rétegekben megfelelő mennyiségű nedvesség áll rendelkezésre.

A hosszúra nyúló száraz periódus növényvédelmi szempontból kedvező hatása a tavasszal, rügyfakadás és virágnyílás idején támadó gombák és baktériumok fertőzőképességének gyengítése. A száraz levegőt jobban toleráló lisztharmatok, valamint az enyhe időben korábban rajzó rovarfajok terjedése ugyanakkor gyorsulhat, s emellett a gyomok elleni védekezést is hamarabb kell megkezdeni. A hőösszeg gyarapodása a sokéves átlagnak megfelelő ütemű, a korai kerti növények és a szántóföldi tavaszi kalászosok, répafélék, a burgonya, borsó, napraforgó után már a kukorica vetése van soron. A magágy hőmérséklete 8-10 napja +10°C felett alakul napi átlagban, s célszerű is minél hamarabb földbe juttatni a magot, hogy az egyre mélyebbre visszahúzódó nedvességgel a fiatal csíranövények gyökérzete öntözés nélkül is lépést tudjon tartani.

Debreceni Egyetem, AKIT DTTI. Agrometeorológiai és Agroökológiai Monitoring Központ