Erős „mentőkötél”

2022.06.12. 07:00

Ha válság van, az emberek az aranyhoz nyúlnak – Egy debreceni aranykereskedőt kérdeztünk

Furcsállja, hogy épp akkor veszik leginkább az aranyat, amikor csúcson van az ára.

Forrás: Shutterstock

Krízisidőszakban általános emberi reakció, hogy a lakosság fizikai formához köthető reáleszközökkel biztosítja be magát, mivel a készpénz könnyen papírrá, az ingatlan pedig háború esetén ingatag befektetéssé válik. A Napló a belváros egyik ismert aranykereskedésének tulajdonosát kérdezte az arany jelenlegi helyzetéről. A szakember – aki arra kérte a Naplót, hogy ne írjuk le a nevét – úgy látja, az arany bizonytalan helyzetben az első számú menekülési eszköz.

Amikor a háborús helyzet, gazdasági válság vagy bármilyen extrém világtörténés üti fel a fejét, az emberek az aranyhoz nyúlnak. Jelen esetben, az orosz–ukrán konfliktus következtében 30 százalékot emelkedett az arany ára. Ennek két összetevője van: a nemesfém piaci ára, amit az euró–forint árfolyam 10 százalékos növekedése tovább hajtott fel

– mondta. A kereskedő érdekesnek találja, hogy nyugalmi helyzetben nincs vásárló. 

– Az emberek ellentétesen gondolkoznak: amikor a csúcson van az arany, akkor vásárolnak be belőle. Látják, hogy valami szárnyal, és azt gondolják, örökké fog tartani. Sokan ezt nyilvánvalóan nem befektetési célból teszik, hiszen a pánik generálja a felvásárlási lázat, és az arany a kritikus helyzetekben egy védelmi funkciót lát el. Hozamot nem várnak tőle, azért menekülnek az aranyhoz, mert ha baj van – például tönkremegy egy fizetőeszköz –, aranyért még mindig lehet élelmiszert kapni. Súlyából adódóan mozgatható, így az arany birtokosa a Föld bármelyik szegletében új életet tud kezdeni. Legrosszabb esetben, amint minden csillapodik, némi veszteséggel, de biztonságban pénzre válthatja – tette hozzá. 

Két hónapja tetőzik 

– Legutóbb hét évvel ezelőtt, a 2015-ös migrációs válság, előtte pedig a 2008-as gazdasági világválság idején lehetett hasonlót tapasztalni. Akkor azonban egyik napról a másikra 20-30 százalékos esés volt megfigyelhető az arany piaci árában – mondta. A kereskedő hozzátette,

a mostani tetőzés nagyjából két hónapja tart, már nem tartja valószínűnek, hogy tovább emelkedne az arany ára, de az elhúzódó háború miatt a gyors csökkenés sem valószínű.

Megjegyezte, különös módon a pandémia idején nem volt pánikszerű felvásárlás és drasztikusan emelkedő ár az aranypiacon. A koronavírus-járvány időszakában leginkább a web­áruházi eladásai nőttek meg ugrásszerűen. Ezt szerinte főleg a boltbezárásoknak és a kijárási tilalom miatti pénzfelhalmozódásnak a számlájára írható. 

– Az aranynak tőzsdei árucikként világpiaci ára van, ami a kereslet-kínálat függvényében változik, de nagyjából kiszámítható. Ennek ellenére érzékeny portéka, egyetlen ország is képes befolyásolni az árfolyamát. Jó példa erre India, ahol a februári esküvői időszak a korábbi években jól megfigyelhetően hatott az arany árára. Mivel a déli országban egy-egy lagzira akár ezer vendéget is meghívnak, nászajándékba pedig főleg aranyat szokás adni, ezért a nemesfém árfolyama jelentősen megugrott az indiai esküvői szezon idején – szemléltette. 

A szakember nem lát különbséget: egyformán keresett a tört arany és a befektetési arany is. Az eladások ellenben nem szaporodnak. Az aranykereskedés tulajdonosa úgy látja, az ő boltjában nem jellemző, hogy spekulánsok jelennének meg, akik nyereségszerzés miatt fektettek aranyba.

HL 

Az arany nem romlandó 

Magi Zsolt éremgyűjtő, régiségkereskedő úgy tapasztalja, az arany és az ezüst után is fellendült a kereslet. – Az emberek pánikszerűen vásárolják fel az aranyat. A készpénz már sokszor tönkrement a történelemben, az arany azonban mindig biztos befektetés volt. A Kossuth-bankó az 1848–49-es szabadságharc bukását követően, a korona az I. világháború után értékelődött le, a II. világháború végeztével pedig a pengő ment tönkre. Ez utóbbinál világrekordot döntött a hazai hiperinfláció. A legnagyobb címlet az 1946-ban nyomtatott egymilliárd billió pengő volt. Ez számszerűen nem is szerepelt a bankjegyen, mivel huszonhárom nullát kellett volna az 1-es szám után leírni – mondta Magi Zsolt. A tanári pályáról nyugdíjba vonult gyűjtő még megélte azt a kort, amikor gyermekként az elértéktelenedett pénzzel játszottak az utcán. 


 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a haon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában