A hajdú hagyományok elevenedtek meg Hajdúnánáson

A megyei identitás erősítését, a hajdú hagyományok, szokások bemutatását célozza a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat rendezvénysorozata, melynek legutóbbi programjait csütörtökön tartották a Hajdúnánás Ligetben.

– A hajdú hagyományok nyomában identitást erősítő pályázat ötlete abból alakult ki, hogy a megye városai, községei nagyon sok olyan rendezvényt szerveztek, ahol a helyi és a szomszédos települések közösségei együtt töltöttek egy napot, adtak kulturális műsorokat. Ennek a szellemében indítottuk útjára ezt az eseménysorozatot is, amelynek keretein belül 15 rendezvényt tartunk – mondta kérdésünkre Pajna Zoltán, a megyei közgyűlés elnöke.

– Nagyon jó látni, hogy itt Hajdúnánáson is több száz gyerek a néptánccal foglalkozik. Az ilyen alkalom kiváló arra, hogy megtudja mutatni mindenki, ő hogyan őrzi és éli meg a hagyományainkat. Ezeken a fiatalokon már most látszik, hogy folytatni fogják még később is a táncot. Így nekünk igazából csak logisztikai, szervező szerepünk van, hogy megteremtsünk a feltételeket fellépéseikre – fogalmazott. Elmondta azt is, hogy a szervezéskor minden alkalommal egyeztetnek településvezetőkkel, és igyekeznek az igényeket, helyi eseményeket összehangolni. A mostani alkalommal például egy szakmai fórum és közfoglalkoztatási kiállítás társult a hagyományőrző naphoz, melyen a megye több települése is bemutatta portékáit, de korábban például Hajdúdorogon 34 főzőcsapat vett részt és több mint ezer látogató volt.

A házigazda szalmából készült termékei mellett képviseltette magát egyebek mellett Egyek, Tiszagyulaháza, Bakonszeg és Pocsaj is. A legszebb kiállítói pavilon első helyezését ez utóbbi önkormányzat nyerte el. 

– Úgy gondolom, Hajdú-Bihar megye egyik legszínesebb programja Pocsajnak van. A településen sajtoló-, tészta-, kovács- és betonüzem is működik a közfoglalkoztatáson belül. Ennek eredménye az, hogy olyan pavilonnal tudtunk kiállni, ami elnyerte a látogatók tetszését – büszkélkedett Szőllősi Roland polgármester, aki hozzátette: a hagyományok ápolását is fontosnak tartják, így például a csigatésztáik kézzel készülnek, a több mint hetven különböző terméket előállító savanyítóüzemben pedig régi, eredeti receptekből dolgoznak. 

– Mindig el szoktam mondani ilyen alkalmakkor, hogy mi a szalmás város vagyunk, úgy hívnak minket, hogy a „szalmások”. Újraélesztettük a szalmafonás kultúráját, amiről elmondhatjuk, hogy újra élő hagyomány. Éppen ebben az évben nyerte el három szalmafonó asszonyunk a Népművészet Mestere címet, akik korábban a közfoglalkoztatási programban kezdték a munkásságukat. Most olyan színvonalon dolgoznak, hogy munkáik bárhol megállják a helyüket a világban – emelte ki a helyi sajátosságaik közül Szólláth Tibor, Hajdúnánás polgármestere. Hozzátette: a megyei önkormányzat kezdeményezése is kiváló lehetőséget ad arra, hogy a települések minél többször és többet tudjanak megmutatni saját kultúrájukból. 

BS