Szakmai konferencia

2022.09.22. 14:30

Az élelmiszer-ellátás került fókuszba

Délelőtt szakmai programmal, délután pedig hagyományőrző műsorokkal várták a hajdúnánásiakat.

Forrás: Molnár Péter

A közétkeztetés és a közfoglalkoztatás kapcsolatának feltárására, a helyi közmunkaprogramok és a rövid ellátási láncok bemutatására fókuszált Hajdúnánás önkormányzatának csütörtök délelőtt tartott konferenciája. A szakmai program részeként több mint 25 megyei település mutatta be a közfoglalkoztatásban előállított termékeit, értékeit a Hajdúnánás Ligetben.  

Forrás: Molnár Péter

Szólláth Tibor, a házigazda település polgármestere köszöntőjében elmondta, a konferencia egyik célja, hogy a megye településvezetőinek feltárják, milyen lehetőségek vannak arra, hogy a rövid ellátási láncokba bekapcsolják a közfoglalkoztatási programot és a közétkeztetést.

– Az elmúlt 10–12 évről elmondható, hogy köszönettel tartozunk a magyar kormánynak és a Belügyminisztériumnak, hiszen lehetőséget adott számunkra az értékteremtő munkára. Az egyik ilyen a szalmafonás hagyományának újjáélesztése, amely régebben sok hajdúnánási családnak jelentett kiegészítő jövedelmet – emelte ki a városvezető, aki hozzátette: a program indulása óta a helyi sajátosság bekerült a nemzeti értéktárba – következő céljuk a hungarikummá minősítése –, három asszony pedig a Népművész Mestere címet nyerte el általa. – A hónap elején itt tartottuk a III. Öko Expo Konferencia és Kiállítást, amelyen elindítottunk egy mozgalmat: szeretnénk, ha szeptember 9. az önellátás napja legyen Magyarországon, majd a világon is – tette hozzá Szólláth Tibor, aki a beszéde végén kérte a megjelent településvezetőket, hogy csatlakozzanak a kezdeményezéshez. 

Helyben termelt alapanyagokra építenek

– A települési önkormányzatok által működtetett közfoglalkoztatási programok nélkül ma nem működne hatékonyan a közétkeztetés – hangsúlyozta előadása elején Réthy Pál közfoglalkoztatási és vízügyi helyettes államtitkár. Mint kifejtette, a rendszerváltást követően a korábban jelentős létszámot foglalkoztató mezőgazdasági termelés és erre irányuló feldolgozóipari ágazatok radikális leépülése jelentős változásokat hozott a vidék társadalmi, szociális és foglalkoztatási helyzetében is. 

A közfoglalkoztatás 2011. évi reformjával a munkavállalás szempontjából a hátrányos és leghátrányosabb helyzetű, általában alacsonyabb iskolai végzettségű emberek számára teremtettek olyan lehetőséget, amely hosszú távon biztosítja megélhetésüket és segíti visszalépésüket az elsődleges munkaerőpiacra. Ennek megvalósítását célozta akkoriban a képzéssel egybekötött mezőgazdasági program.

– A mezőgazdasági projektek segítségével folyamatosan friss alapanyag kerülhetett a településeken működő konyhákba, lehetőség keletkezett a többlet felhasználására, értékesítésére, feldolgozására. Cél ezekben az években is az önfenntartóvá válás, helyi munkalehetőségek megteremtése, az önellátás lehetőségének elérhetővé tétele – tette hozzá. Ehhez kapcsolódóan kiemelte: a 2021. március 1-től hatályos közétkeztetési célú beszerzések új szabályai értelmében 2022. január 1-jétől legalább a beszerzett termékek összértékének 60 százalékának, 2023. január 1-jétől pedig 80 százalékának közétkeztetési rövid ellátási láncban beszerzett termékekből kell állnia.

Az ellenállóképességet erősíteni kell

A rövid ellátási láncok utóbbi évekbeli felértékelődéséről Felföldi János, a Debreceni Egyetem Gazdálkodástudományi Karának docense tartott előadást. A szakember egyebek mellett ismertette a rövid ellátási láncok összetevőit, a jelenlegi hazai példákat és nemzetközi konstrukciókat, valamint a koronavírus-járvány és a háború hatásait.

– A rendszer ellenállóképességét kell erősíteni, hiszen a termelők szélesebb körére épülnek, akik rugalmasabban igazodnak a változó helyzetekhez – emelte ki a szakember. Tapolcai Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási, Munkaügyi és Munkavédelmi Főosztályának vezetője a munkaerőpiaci változásokról tartott előadásában rámutatott arra, hogy a következő években a gazdasági nehézségek hatására – jellemzően kisebb és vidéki – vállalkozások szűnhetnek meg, mellyel párhuzamosan mintegy harmincezer új munkahely jön létre a megyeszékhelyen a következő három évben. – Jelenleg is több ezer munkavállalót keresnek a debreceni vállalkozások. Ez a hatalmas szívóerő negatív hatással lehet a vidéki cégekre, emiatt is fontos, hogy a településvezetők felvegyék a helyi munkáltatókkal a kapcsolatot – hangsúlyozta. Megoldás lehet az önkormányzatok és helyi kereskedők, szolgáltatók együttműködése, valamint a szemléletformálás.

A szakmai program végén először Nagyné Legény Ildikó, Hajdúnánás alpolgármestere mutatta be a város azon erőforrásait, amelyek felhasználásával az önfenntartásukat erősítik, majd Buday Péter séf a Hajdúnánási közétkeztetés másfél évvel ezelőtt indult reformjáról értekezett, melyből kiemelte: a megfelelő minőségű ételek mellett fontos az edukáció. A gyerekeket már óvodás korban meg kell ismertetni az alapanyagokkal.

A szakmai konferenciát követően pedig elkezdődtek a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat A hajdú hagyományok nyomában elnevezésű programsorozat kulturális műsorai. Népművészeti műsorokkal, gyermek- és családiprogramokkal és íjászbemutatóval is várták az érdeklődőket. A rendezvény zárásaként pedig először a Balkán Fanatik Trió, majd pedig a Csík zenekar lépett színpadra.

Bekecs Sándor

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a haon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában