Luca székéről a falu boszorkányát is látták

A magyar néphagyomány legjelesebb napja december 13. Luca napjához számos szokás, hiedelem kapcsolódik. 

– Az elnevezése a latin lux, azaz fény szóból ered. A Gergely-naptár megjelenése előtt ez volt az év legrövidebb napja, ekkor tartották a téli napfordulót. Innen ered a sok Luca-napi termékenységvarázsló játék – mondta megkeresésünkre Gyöngy Péter, a debreceni Motolla Egyesület elnöke. Hozzátette, a Luca-napi népszokások egyik legjelesebb kutatója Molnár V. József. 

Mint elmondta, ilyen játék volt a lucázás, kutyolás, balázsolás vagy a heverés. Luca napja tele van változatos tilalmakkal is, melyek következménye kihat az egész évre. 

– Számos vidéken ilyenkor nem engedtek senkit a házba, és nem is adtak kölcsön senkinek. Varrni is tilos volt, mert úgy tartották, akkor a tyúkok nem fognak tojást tojni – emelte ki. 

Gonoszjáró időnek is nevezték, mivel sok bosszantó tréfa is előfordult Luca napjának előestéjén: leszedték és elcserélték a kapukat, a lányos háznál szalmát szórtak szét, az ajtókat eltorlaszolták. 

– Ekkor kezdték el a nevezetes, háromlábú lucaszék építését is, ami legalább 9, de egyes helyeken 12 fából készült. Mindennap kellett rajta valamit csinálni karácsonyig, és az utolsó nap utolsó órája előtt kellett az utolsó faszöget beletenni. Aki a templomban arra ráállt az éjféli misén, az meglátta a pap szoknyája után kapkodó ördögöt, a falu boszorkányát – ismertette a talán legismertebb szokást Gyöngy Péter. 

BS