A hevített dohánytermékek kevésbé károsak a rendesnél?

Az IQOS egy típusa a hevített dohánytermékeknek. A hevített dohánytermékek közül világszerte és Magyarországon is az IQOS az egyik legismertebb és legelterjedtebb.

„Jelenleg nincs bizonyíték arra, hogy a hevített dohánytermékek kevésbé károsak volnának, mint a hagyományos cigaretta.”

– Egyes, úgynevezett káros és esetlegesen káros vegyületek ugyan kisebb mennyiségben vannak jelen, mint a hagyományos cigaretta égésekor keletkező füstben, ugyanakkor mások – amelyek között számos mérgező és rákkeltő is van – nagyobb mennyiségben találhatók – válaszolta a Napló kérdésére dr. Cselkó Zsuzsa osztályvezető főorvos.

– Több olyan vegyület is előfordul a képződő aeroszolban, amely a hagyományos cigaretta füstjében nem. Ezek az ízesítő adalékanyagokból és az – egyes típusoknál a dohánykeverékben, másoknál külön alkalmazott – oldószerből származnak, és hevítés hatására mérgező vegyületekké alakulhatnak. Az eddigi laboratóriumi és klinikai vizsgálatok alapján feltételezhető, hogy a hevített dohánytermékek a hagyományos cigarettához hasonlóan károsítják a tüdőt, az immunrendszert és az érrendszert. A közelmúltból származó vizsgálatokból ismert, hogy a hevített dohánytermékek szabad gyökök képződésén keresztül károsíthatják a tüdősejteket, ami hozzájárulhat az asztma és a krónikus tüdőbetegség kialakulásához. Az Egészségügyi Világszervezet közleményben hangsúlyozta: nem jelenthető ki, hogy a hevített dohánytermékek használatával csökkenthető az egészségkárosodás kockázata – tette hozzá.

Káros a tüdőre és a környezetre

A hagyományos dohánytermékeknek hevítettre cserélése nem javítja a tüdő működését vagy enyhíti a gyulladásos állapotot.

– Mivel a daganatok kialakulásához hosszabb idő kell, mint a szív- és érrendszeri és a légzőszervi károsodásokhoz, az eddigi – viszonylag rövid távú – vizsgálatok alapján nem lehet következtetni a hevített dohánytermékek daganatkeltő hatására – vélekedett Cselkó Zsuzsa.

„Az aeroszolban lévő rákkeltő vegyületek szintje alacsonyabb ugyan, mint a hagyományos cigaretta füstjében mért érték, ez azonban nem jelenti azt, hogy ezzel arányosan alacsonyabb lenne a daganatkeltő kockázat, mivel az expozíció intenzitása és a tartóssága is befolyásolja a rák kialakulásának kockázatát.”

– Dohánytermék lévén kiemelendő a hevített dohánytermékekben lévő nikotinnak és származékainak az érelmeszesedés, illetve a daganatos betegségek kialakulásában és előmozdításában betöltött szerepe. Ismert a nikotin káros hatása a termékenységre és a magzati fejlődésre, továbbá az is, hogy a magzatként vagy gyermekkorban elszenvedett nikotinexpozíció hozzájárulhat a fiatalkori viselkedészavarok, hangulatzavarok és függőségek kialakulásához. A hevített dohánytermék működése alatt a környezet is exponálódik az aeroszol által, amely nagyszámú illékony szerves vegyületet tartalmaz. A népegészségügyi követelmények alapján a másodlagos dohányzásnak nincs biztonságos vagy elfogadható szintje – fűzte hozzá.

Nem segít a leszokásban

A hevített dohánytermékeket nem reklámozzák a leszokás támogatásának eszközeként. Dohánytermékek lévén pedig használatuk nem jelent dohányzásról való leszokást, mindössze új típusú nikotin­függőséget. – Ha egy dohányzó – megtévesztve az ártalomcsökkentésről szóló reklám által – hevített dohányterméket használ, az a leszokási szándékát jelezheti. Többszöri sikertelen leszokási kísérlet után javasolt felkeresni valamelyik bizonyítottan hatásos, dohányzásról való leszokást támogató programot – osztotta meg a főorvos.

– A 2019–20. évi felnőttdohányzás-felmérés szerint hazánkban a 18 év felettiek 1,7 százaléka használ hevített dohányterméket változó gyakorisággal. A felmérésből kitűnik, hogy a fiatal felnőtt korcsoportban a legelterjedtebb a használata: a 18–34 évesek 1,4 százaléka napi rendszerességgel, további 1,4 százalékuk alkalmanként, a 35–64 év közöttiek 1 százaléka napi rendszerességgel, 0,6 százalékuk pedig ritkábban használja. A 65 év felettiek körében nem mutatható ki a használat – részletezte.

Vámosi Kira