Megrögzött szokások fogságában: mindent a kényszerbetegségről

A legtöbb embernek vannak apróbb kényszerei, rituáléi, de a legtöbben ezeken minden különösebb nehézség nélkül túllépnek. Kényszerbetegség alatt kényszergondolatokból (obszesszió) és/vagy kényszercselekvésekből (kompulziók) álló tünetegyüttest értünk

– tájékoztatta a Naplót dr. Vasas Laura, a Debreceni Egyetem Kenézy Gyula Egyetemi Kórház Felnőtt Pszichiátriai osztályvezető-helyettese. Kifejtette, betegségnek akkor tekinthetők a kényszeres jelenségek, ha a tünetek minimum napi egy órában fennállnak, és jelentősen akadályozzák az illető mindennapi életét. A kényszerbetegség a negyedik leggyakoribb pszichiátriai betegség a szorongásos zavarok, az alkoholfüggőség és a depresszió után. Több országban végzett felmérések szerint a lakosság 1-3 százalékát érinti az élete folyamán függetlenül a társadalmi vagy gazdasági helyzettől, szociális státusztól, intellektustól, iskolai végzettségtől, vallási hovatartozástól, kultúrától. A férfiak és nők egyenlő arányban betegszenek meg. A férfiaknál hamarabb jelentkezhet a betegség, a nőknél gyakran az első szülés után, a 20-as éveik elején jelentkezik ez a probléma.

Öröklődhet is

Megtudtuk, a kényszerbetegséget úgynevezett multifaktoriális betegségnek tartják, kialakulásában több faktor is szerepet játszik: genetikai, idegrendszeri, környezeti, pszichológiai tényezők egyaránt részt vesznek. – A kutatások bizonyították az öröklött tényezők szerepét. Agyi képalkotó vizsgálatokkal az agy bizonyos területein találhatók eltérések. Ebben a kórállapotban az agyban történő ingerületátvitelt segítő anyagok (szerotonin, dopamin) mennyisége megváltozik, illetve az ezek közötti egyensúly felborul. A betegség kialakulásában kóros tanulási folyamatok és a gondolkodás hibái is szerepet játszhatnak. Fontos lehet a szülők (főleg az anya) nevelési attitűdje is – ismertette dr. Vasas Laura.

Szorongás, bűntudat

A tüneteket illetően megtudtuk, hogy a kényszergondolatok jellemzően visszatérőek, akarattól függetlenül jelentkeznek. A páciens énidegennek éli meg ezeket, tisztában van ezek valótlanságával, és kiemelkedően fontos, hogy ezek jelentős szorongást, szenvedést, akár bűntudatot keltenek benne.

Dr. Vasas Laura elmondta, a kényszercselekvés a kényszergondolatra adott válasz, mellyel az adott személy a szorongását igyekszik csökkenteni. Ilyen cselekvések például a mosakodás, a rendezgetés, az ellenőrzés, vagy olyan gondolati rituálék, mint például a számolás, szavak ismételgetése vagy az imádkozás.

– Fontos kiemelni, hogy a betegek tisztában vannak a tüneteik kórosságával, betegségtudatuk van. Az állapot súlyossága meglehetősen eltérő lehet. Vannak egészen enyhe tünetek, illetve ezek olyan mértéket is ölthetnek, amikor a kényszerek a páciens napjának nagy részét kitöltik. Súlyos esetben jelentősen rontják az életminőséget, a munkaképességet, akár önálló életvitelre való alkalmatlanságot, teljes elszigetelődést, munkaképtelenséget is eredményezhetnek – hangsúlyozta a szakember.

Hozzátette: ha a beteg, vagy a környezetében lévő – akár hozzátartozó, vagy barát – észleli, hogy napi egy óra, vagy annál is hosszabb ideig tartó rituálisan ismétlődő kényszercselekvések, illetve jelentős szorongás, szenvedés tapasztalható, érdemes szakembert felkeresni.

– A kórképet részletes pszichiátriai vizsgálattal tudjuk megállapítani bizonyos kritériumrendszerek alapján. Az első beszélgetéskor részletesen kikérdezzük a páciensünket a tünetekről, a tünetek jelentkezésekor esetlegesen előforduló testi betegségekről, az élettörténetről tájékozódunk. A tüneteinek súlyosságát ebben a betegségben használatos skálával is mérhetjük, pszichológiai teszteket eszközölhetünk – mondta.

Pszichoterápiával, gyógyszerrel

Dr. Vasas Laura kitért a kezelési lehetőségekre is, hangsúlyozva, a többi pszichiátriai betegség kezeléshez hasonlóan ennek a kórállapotnak is összetett a kezelése. – Pszichoterápiás módszerek és a gyógyszeres terápia kombinációjának alkalmazása a legeredményesebb. A gyógyszerek közül az antidepresszívumok egy része hatékony kényszerellenes hatással bír. Rendszeres szakorvosi felügyelet mellett legalább egy évig folyamatosan szoktuk alkalmazni ezeket a visszaesés megakadályozására. A kognitív viselkedésterápia szintén bizonyítottan hatásos a kényszeres tünetek kezelésében. Ez a terápia magába foglalja a gondolkodásban meglévő torzítások korrekcióját és viselkedésterápiás elemeket. A kezeléssel csökkenteni tudjuk a kényszeres viselkedés súlyosságát, az arra fordított időt, alábbhagy a szorongás, javul az életminőség. Alapvető, hogy a beteget motiválttá tegyük a változásra, a kezelésben partnerként dolgozzunk vele.

Vass Kata

Hosszú ideig titkolhatják

A kényszerbetegség a nehezen kezelhető betegségek közé tartozik. A páciensek gyakran titkolják a tüneteiket, félnek attól, hogy megbélyegzik őket. Akár hosszú idő is eltelhet az első tünetek jelentkezésétől a szakorvos felkereséséig. Ezért is fontos – ahogy az összes többi betegség kapcsán is –a megfelelő tájékoztatás, mely nemcsak a páciensre, hanem az őt körülvevő családtagokra, segíteni tudó barátokra is vonatkozik. A megfelelő tájékoztatás az orvos-beteg kapcsolat egyik alappillére. Megalapozhatja a terápia iránti bizalmat és sikeresebbé teheti a kezelést.