Az Aranycsapat legjobbjairól írt könyvet Borsi-Kálmán Béla

Január 23-án 17 órától a Batthyány Lajos Alapítvány Dísztermében (1067 Bp. Eötvös u. 27.) Az Aranycsapat – és ami utána következik – Borsi-Kálmán Béla könyvének lesz a bemutatója. A szerzővel Ambrus Lajos író és Rigó Balázs történész beszélgetnek. Moderátor: Gazsó L. Ferenc. A könyv árengedménnyel a helyszínen megvásárolható.

Három futballkönyvvel hódította meg a nagyközönséget és a szakmai érdeklődőket Borsi-Kálmán Béla az utóbbi több, mint egy évtizedben. Legújabb könyve: Az Aranycsapat és ami utána következik. Ennek előzménye Az Aranycsapat és a kapitánya, ugyancsak a Kortárs Kiadónál, 2008-ban. Tavalyelőtt pedig a Pszeudo-fociesszék jelent meg a L’Harmattannál.

Ennek a könyvcímnek az első szava kulcsot ad e művekhez. A futballról ír a partiumi magyar szórványból származó szerző, ugyanakkor XX. századi történelmünket elemzi, diktatúrák természetét rajzolja meg a magyar–román eszmetörténet, a bizánci hagyományok kutatásán csiszolt történelemszemléletével. És a „rendszerváltás/rendszerváltoztatás” történelmét is tanulmányozhatjuk, mint futballhistóriáknak álcázott mentalitástörténetet.

Az Aranycsapat és ami utána következik a legismertebb magyar, Puskás Ferenc és Albert Flórián, Varga Zoltán: a nagy hármas sorsának tükrében mutatja meg azt a lejtőt, amelyre az angol–magyar 6:3-as, 1953. november 25-ei fényes győzelmet követően került a magyar foci.

A németek ellen 1954. július 4-én 3:2-re elvesztett berni döntő, majd a világranglista 186. helyén álló Andorra elleni 2017. június 9-ei vereség. Miért így történt? Az okot „alapos társadalomtörténeti, szociológiai és társaslélektani vizsgálódások után a szerző a Rákosi-, s főként a Kádár-rendszerben bonyolult áttételeken keresztül végbement nemzettudati torzulásokban véli megtalálni, amelyek következtében egyfelől felhagytunk a „magyaros” (mozgékonyságban, technikai és taktikai fölényben megnyilvánuló) futballfilozófiával és kritika nélkül kezdtünk mindenféle – alkatunktól és mentalitásunktól idegen – játékrendszereket adaptálni.

Miközben elveszítettük önmagunkat. A fordított kiválasztásnak, a megnyomorításnak kedvezett a III/III-as szolgálatok ténykedése a sport, a foci világában.

Külön fejezetekben vizsgálja a szerző, hogy mindebben milyen kiterjedésű káros hatása volt a Galambos fedőnevű Szepesi György 1950-ben kezdett besúgói tevékenységének.

Az enciklopédikus mű megismerteti olvasóját az elmúlt hetven év kiemelkedő focistáival, sportvezetőivel, politikusaival és a hozzájuk kötődő érdekfeszítő történetekkel.

Borsi-Kálmán Béla történész, műfordító, diplomata, az MTA doktora, egyetemi tanár. Ifjú korában a Csepel ifi NB-I-es, majd a Ferencváros tartalékegyüttesének futballistája. 1948-ban született Romániában, Csengerbagoson. A Nagybánya környéki Szinérváralján töltötte gyermekkorát, 1962-ben családostul települt át Magyarországra.

A gimnáziumot Sárospatakon és a budai Arany János 12 évfolyamos Iskolában végezte el. Az ELTE történelem–román szakán, Eötvös-kollégistaként szerzett diplomát 1973-ban. A rendszerváltás után, 1990–1995-ben a bukaresti magyar nagykövetség politikai és kulturális tanácsosa volt. A párizsi magyar nagykövetségen 1999–2003 és 2011–2015 között kül- és belpolitikai elemzőként dolgozott. 2018-ban az ELTE professzoraként ment nyugdíjba. (A professor emeritus címet különféle okokból elhárította.)