Nagyon büszkék az elődeikre

Görbeháza - A görbeházi Cserfa Népdalkör az idén már negyven esztendős.

A népzene hűséges harcosa a közel háromezer fős településen, Görbeházán a Cserfa Népdalkör. A lelkes nótafák a szüreti mulatságon ünnepelték megalakulásuk negyvenedik évfordulóját, amelyen együtt örültek az ott élők majd mindegyikével.

Giricz Béla Lászlóné polgármester először a szüreti bálok hagyományairól beszélt.

- Ez a tizenharmadik hagyományőrző szüreti mulatság Görbeházán, annak idején a Civilek a Faluért Alapítvány szervezte meg. Személyes vonatkozása is van a történetnek, ugyanis az anyukám és két barátnője az első szüreti mulatságra 38 rúd mákos- és dióskalácsot sütöttek, amivel megvendégelték az érdeklődőket. Ő már nincs velünk ugyan, de felülről biztosan örül a sikereinknek. A szüreti bál akár krumplifesztivál is lehetne, vagy bármi más, egy a lényege, hogy a településünk apraja-nagyja együtt szórakozzon. Annak idején valamennyi szőlő volt a görbeházi határban, ezért alakult ki a szüreti bálok hagyománya, régi felvételek meg is őrizték ezeknek az emlékét. A mai rendezvény is úgy jött létre, mint a korábbiak, hogy Görbeháza több civilszervezete kapcsolódott be a megvalósításba, ez nagyszerű összefogást tükröz - fogalmazott a település vezetője.

– Idén negyvenéves a Cserfa Népdalkör, azaz ott is egy jelentős hagyományőrzésről beszélhetünk. Sajnos, az alapítótagok már nem énekelnek a népdalkörben, de a sok gyerek, aki bekapcsolódik hozzájuk, tovább viszi a lángot. Már három korosztály is énekel, a Cserfácska, a Cserfes és a Cserfa tagjai, Rózsa Ibolya magas színvonalú vezetésével. Üde színfoltja a mulatságnak, hogy nem csak a görbeháziak dalolnak, hanem például a jászberényi barátaink, és a testvértelepülésünkről, Magyarvistáról érkezettek is - mondta csillogó szemmel a polgármester.

Nagymamák és unokák

A Cserfa vezetője, Rózsa Ibolya a fellépésük előtt beavatott minket a történetükbe.

– Negyven évvel ezelőtt Csőke József, az egykori "Röpülj páva!" mozgalom hatására, összeverbuválta Görbeházán a jó hangú, énekelni szerető asszonyokat és férfiakat. Azóta folyamatosan működik a népdalkör. Az idősebbek a legbüszkébbek talán a rádiófelvételükre voltak, amely 1987-ben készült. Sajnos, még nem sikerült beszereznünk, de szeretnénk újra meghallgatni a felvételt. Jómagam 14 éve kerültem be énekesként ide, akkor Hajdúböszörményből egy fiatal, és nagyon lelkes óvónő, Elekné Szórádi Márta volt a népdalkör vezetője. Abban az időben megfiatalodott a társaság, többen is bekapcsolódtunk a mozgalomba. Tíz esztendeje vezetem én a dalkört, ezt követően hamarosan megalakítottuk az óvódás és az iskolás csoportunkat is. Nagyon büszkék vagyunk az elődeinkre, az idei kerek születésnapra emlékkönyvet adtunk ki, amely 40 esztendő fotóit, okleveleit tartalmazza, a népdalkörről is olvashatunk benne, valamint jár hozzá egy hangfelvétel is. Ugyancsak le van írva benne Görbeháza település létrejöttének története – fogalmazott Ibolya, aki elmondta, van olyan énekesük, akinek egyik unokája az ovisoknál, a másik az iskolásoknál szerepel.

Amikor mi másfél évtizede beléptünk, már a mi gyermekeinkben is megszületett az igény a szép dalok tanulására."

– Nagyon jó hatással volt a mozgalomra a Világ-Virága Alapfokú Művészetoktatási Intézmény néptánc tagozata. Azok a gyerekek, akik néptáncolni jártak, nyilván már megszerették a népi kultúrát, és megfogalmazódott bennük, hogy énekelni is szeretnének. Ami a jövőt illeti: van egy nagyon tehetséges tanítványom, egy fiú, aki a gyerekekkel kezdte, de már a felnőttek között dalol. Reménykedem, benne megvan a népzene iránti elkötelezettség és rajongás, azaz ő a jövőben alkalmas lehet, hogy átvegye a stafétabotot.

TN