Epilepszia: kezelhető, sokrétű betegség

Debrecen - Az epilepszia az agyérbetegségek után az egyik leggyakoribb neurológiai betegség.

Az aktív epilepszia előfordulása 0,4–1 százalék között van, felnőtt lakosságban 0,5 százalékkal kell számolni, gyermek- és időskorban gyakrabban fordul elő. Magyarországon évente kb. ötezer új beteget diagnosztizálnak, hazai vonatkozásban ez legalább ötvenezer epilepsziás beteget jelent. A Neurológiai Klinika Epilepszia Adatbázisában Debrecenből és vonzáskörzetéből 1992 óta mintegy 2500 felnőtt epilepsziás beteget regisztráltunk – tájékoztatta a Naplót dr. Fekete István, a Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Kar Neurológiai Tanszékének egyetemi tanára.

Fontos leszögezni, hogy egy görcsroham még nem jelent epilepszia betegséget.

– Akkor beszélünk epilepsziáról, ha a betegnek sztereotip módon ismétlődik a rohama, és ez alatt az agyi elektromos tevékenység kóros, epilepsziás jeleket látunk – mondta Fekete István. A rohamok között azonban az agyi elektromos tevékenység (EEG) normális is lehet. Számos tényező provokálhat alacsony görcsküszöb esetén epilepsziás görcsöt, így az alvásmegvonás, a fáradtság, az anyagcserezavarok, az alkohol és a drogok, vagy ezek megvonása. Ezeket provokált rohamoknak nevezzük.

A rohamok vagy fokális indulásúak vagy generalizáltak. Az utóbbiak közül a lakosság által legismertebb a generalizált nagyroham, ez alatt a betegnek megfeszülnek a végtagjai, elveszti az eszméletét és a végtagokban rángógörcsök jelentkeznek. Más generalizált roham esetén a beteg megakad a cselekvésben, csak néz maga elé néhány másodpercig, majd újra rendezetté válik. Ezzel szemben fokális rohamok esetén csak a központi idegrendszer körülírt területében alakul ki izgalom, és csak részben látható a tudatműködés zavara.

Mi okoz epilepsziát?

Az epilepsziás betegség kialakulásának számos oka lehet. Vannak az úgynevezett idiopátiás epilepsziák, melyeknél sem képalkotó eljárásokkal, sem biokémiai módszerekkel nem található eltérés. Általában ez a gyermekkorra jellemző, az esetek 70-80 százalékában egy bizonyos életkorhoz kötődően megszűnik. – A másik nagy csoport a tüneti epilepsziák, melyek a központi idegrendszer károsodásához köthetőek. Ilyenek például az agyérbetegség, a gyulladások, daganatok, a fejlődési rendellenességek.

Fekete István kitért arra is, hogy az epilepszia, annak ellenére, hogy a betegek többsége megfelelő kezeléssel rohammentessé tehető, még mindig stigmatizáló betegség.

A beteget a diagnózis gyakran egész életében végigkíséri, befolyásolja a tanulást, a pályaválasztást, az elhelyezkedést, a családtervezést vagy éppen a jogosítvány megszerzését, összességében hatással lehet az életminőségre."

Mi a teendő, ha rohamot látunk?

Nagyroham esetén a legfontosabb teendő, hogy a beteget óvjuk a sérüléstől. Tegyünk a feje alá párnát vagy valamilyen ruhát, hogy ne üsse be azt. Ne fogjuk le, mert akár töréseket is okozhatunk. Ne próbáljuk itatni, ne tegyünk a szájába semmit, mert elharaphatja azt, kitörhetjük a fogát, nyelvsérülést okozhatunk, félrenyeléshez vezethet. Ha vége a rohamnak – mely fokozott nyálképződéssel, esetleg nyelv vagy szájnyálkahártya sérüléssel járhat – a beteget helyezzük stabil oldalfekvésbe, hogy elkerüljük a félrenyelést, ugyanis akár 15-20 perc is eltelhet, míg a beteg magához tér. Közterületen hívjuk mentőt, hiszen nem tudhatjuk, hogy nem szenvedett-e fejsérülést a beteg – hívta fel a figyelmet a szakember.

Hozzátette, hogy a nem rohammentes epilepsziás betegek csak felügyelet mellett tartózkodjanak fürdőben, fürdőszobában, rosszullét esetén vízbe fulladhat a beteg. Háztartási balesetként előfordulhatnak égési sérülések is.

Kevesebb mellékhatással

A szakember elmondta, bár a legtöbb beteg rohammentes lesz, nem jelenthető ki határozottan, hogy a betegnek soha többet nem lesz rohama. Jelentősek a gyógyszerkutatások, az újabb gyógyszerek kevesebb mellékhatással rendelkeznek, a betegek egyéb betegségeit és annak kezelését is jobban figyelembe tudják venni. Gyógyszeres kezeléssel a betegek mintegy 70-75 százaléka rohammentessé tehető, 20-25 százalékuknál alakul ki terápiarezisztencia. Ezekben az esetekben megfelelő javallat és átvizsgálás után műtét jön szóba a kimutatható epilepsziás góc eltávolítására. Tehát egyrészt nem minden epilepsziás beteg kezelhető műtéttel, másrészt kimutatható agyi elváltozás esetén a műtét korai elvégzése javasolt.

Terápiarezisztencia esetén az újabb kezelési lehetőségek között említhető még a X. agyideg stimulálása és a mély agyi elektródos ingerlés is, ezekkel a rohamok csökkenése, szerencsés esetben rohammentesség érhető el.

Nem akadály a gyermekvállalás

Fekete István elmondta, hogy az epilepsziás nők is vállalhatnak gyermeket gyógyszeres kezelés és rendszeres ellen­őrzés mellett.

– Fontos, hogy a terhesség vállalása előtt a beteg rohammentes legyen egy olyan gyógyszerrel, amelynek a mellékhatása a legkedvezőbb és a legkevesebb fejlődési rendellenesség kockázatával jár. A terhesség alatt a gyógyszer elhagyása súlyos magzati és anyai szövődményekhez vezethet, tilos. Nagyon fontos az epilepszia szakrendelés, a genetikai tanácsadás és a szülész szoros együttműködése, a folyamatos ellen­őrzés, ugyanis a gyógyszer adagjának módosítása szükségessé válhat. A legtöbb várandós epilepsziás (ha szülészeti ellenjavallat nincs), spontán szülhet, a szülés után szoptathat. Felhívják a szülők figyelmét, hogy az anya ne fürdesse a gyermeket egyedül, az ágyon vagy a földön pelenkázzon. Így roham esetén kevesebb a balesetveszély – hangsúlyozta.

- Vass Kata -

[related-post post_id="4015894"]

[related-post post_id="4015854"]