Óraátállítás: visszatérünk az eredetihez

Hajdú-Bihar - Október 28-án, vasárnap hajnalban állítjuk vissza óráinkat háromról kettőre.

Október utolsó hétvégéje az óraátállítás ideje, véget ér tehát a nyári, és megkezdődik a téli időszámítás. A nyári időszámítás Európában egységesen elfogadott rendszer, mellyel a helyi időt március végétől október végéig egy órával előreállítjuk az adott időzóna idejéhez képest. A normál, azaz a téli időszámításhoz október utolsó vasárnapjától március utolsó vasárnapjáig térünk vissza. A módszer azon alapul, hogy ha a lakosság szokásos ébrenléti ideje – a reggel hét és este tíz óra közötti időszak – minél inkább egybeesik a természetes világosság idejével, annál kevésbé kell világítást használni, azaz villamos energiát lehet megtakarítani.

A Mavir Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. évek óta méri és elemzi az óraátállítás körüli napok fogyasztási adatait. Ezekből látszik, hogy az óraátállítással évente egy közepes méretű magyar város teljes fogyasztásának megfelelő villamos energiát spórolunk meg.

Tavasszal mutatható ki

Az óraátállítással igazodunk a napi bioritmusunkhoz, tehát a lehető legtöbbet legyünk ébren világosban. Ez jelentős energiamegtakarítással is jár, és nem kell tagadni, ez volt a kiindulópontja a nyári és a téli időszámítás bevezetésének. Magyarul, hosszabb ideig legyünk természetes megvilágításban, és kevesebbet mesterségesben. Az 1980 óta működő rendszer segítségével eddig csaknem 4 ezer gigawattóra a becsülhető energiamegtakarítás, amely az ország majdnem 5 heti átlagfogyasztásával egyenlő. Az óraátállítás haszna ugyanakkor a környezetvédelem területén is megmutatkozik: az alacsonyabb fogyasztás kevesebb károsanyag-kibocsátással jár.

A Mavir közleményéből az is kiderül: az ország villamosenergia-megtakarítása a tavaszi óraátállításkor mutatható ki, ősszel nem, mértéke a nyári időszámításra való átállást megelőző és követő napok fogyasztási görbéinek összevetése alapján becsülhető. A tavaszi óraátállításból származó megtakarítás az óraállítást követően csökkenő mértékben jelentkezik, körülbelül szeptember végéig. Utoljára a 2017-es évben március 26-án megtörtént óraátállítás előtti és azt követő hetek alapvetően hasonló időjárási jellemzői tették lehetővé az óraátállítás energiafelhasználásra gyakorolt hatásának elkülönítését. Ez alapján a 2017-re számított villamosenergia-megtakarítás mértéke meghaladta a 80 GWh-t. A megtakarítás jellemzően a háztartásokban, az építkezéseken, a hosszan nyitva tartó intézményekben és szolgáltatóknál, valamint a középületek díszkivilágítása kapcsán keletkezik. 2018-ban az óraátállítást megelőző és az azt követő héten tapasztalt, jelentősen eltérő időjárási viszonyok mellett nehezen különíthető el az átállításnak köszönhető megtakarítás.

Érdekesség, hogy Hajdú-Bihar az időzóna legkeletibb részén van. Az ugyanebbe a zónába tartozó Bretagne-ban (Franciaország nyugati része) 104 perccel kel és nyugszik később a nap, mint nálunk.

HBN

[related-post post_id="4029804"]