DESZKA Fesztivál: talán igaz sem volt…

Debrecen - Elment a madárka Háromszékről, hogy két szék közé essen.

A legnagyobb kérdés – bennem – az Ascher Tamás Háromszéken című darab kapcsán az, hogy ugyanígy élveznénk-e, ha a címben Kiss József neve állna, a szereplőlajstromon meg Nagy Béláké, Tóth Gizelláké és Gipsz Jakaboké. (Mindenkitől elnézést kérek, akinek a nevébe sikerült beletrafálnom.) Ugyanígy nevetnénk-e a poénjain, ha nem a létező, ismert színházi személyek karakterei állnának előttünk a színen. Ugyanennyien vágynánk-e megnézni a művet, ha nem Máté Gábor Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész, rendező, direktor múltjában kívánnánk kutakodni kicsit?

Színpadra termett történet

A válaszom nem. Nem ugyanígy, de kilencven százalékban igen. Egyrészt, mert – ahogy Pintér Bélától azt megszoktuk, sőt elvártuk – megállja a helyét az alaptörténet. Egy közösség, nevezetesen egy társulat civódásai jó kapcsolódási pontok bármelyikünknek. E csapatból három főt küld az igazgató egy határon túli magyar teátrumba, hogy továbbképzést tartsanak. A budapesti művészekért rajonganak a helyi játszók, egyikük a Jordán Adél alakította Léda hiába akar közel kerülni a Keresztes Tamás megformálta Ascherhez, egy fél éjszaka jut neki a neves rendezőből. Az este második felét már Máté Gáborral tölti. Az eseménydús éj eredményének első jele a fővárosi színház deszkáin loccsan a vezetők elé tárt új műfaj bemutatásakor. A budapesti színházba Máté Gábor párja- és alkotótársaként invitált Léda gyomra után a világa is felkavarodik egészen. Két apa is kevésnek bizonyul a gyermekéhez…

Izgalmas alapkonfliktus hírnévről, felelősségvállalásról, barátságról, karrierről és magányos jövőképről. Érvényes tehát a mű.

Reposzt

A másik ok, amiért – nemhogy három, de – egy széket nem talált a későn észbe kapó néző a Csokonai Színházban vasárnap éjjel, Pintér Béla neve. A Jászai Mari-díjas magyar színész, zenész, drámaíró és rendező, az alternatív színházi élet jeles alakja hívószó. A nevét viselő saját társulata, illetve a Katona József Színházban rendezett előadásaira is kihívás jegyet szerezni. Mint ismert egy korábbi, az említett kőszínházban létrehozott műve A bajnok miatt számos negatív kritika érte. A bemutató után egy újságíró számonkérte, hogy Pintér miért nem ír előadást Máté Gábor magánügyeiről, nőkkel kapcsolatos viselt dolgairól. Erre feleletül született a mostani darab, amelyről csak maguk a történet szereplői tudják, hogy mely részletei igazak.

Az átváltozás nem játék

A DESZKA Fesztivál közönsége mindenesetre nagy várakozással, végül pedig sokszori visszatapssal fogadta. A Nagyszínpad emeleti helyei, azaz a „kakasülő” második, harmadik sora is foglalt volt, ahonnan pedig jórészt csak a játszók hangját lehet élvezni. S ez a harmadik érv, amiért népszerű a mű. A színészek olyan nagyszerűen játszanak, hogy az sokáig él a közönség emlékezetében, dolgozik a bensőben, ráadásul a társulat tagjainak hangi adottságai is kiemelkedőek. A Keresztes Tamás – Jordán Adél házaspár különösen magával ragadó alakítást nyújt. Ascher Tamást személyesen nem ismerve is hatottak rám a mozzanatok, kényszeres kézrándítások. Élvezetes volt nézni e hivatás értelmét, Keresztes Tamás nem játszik, átváltozik. Adél – bár az első néhány percben mintha nem találta volna a határt a cigány jósnő és az erdélyi dialektus között – hamar hangjára lelt és őszinte, átélhető módon hozta a naiv, jó szándékú, alázatos művésznőt.

A színdarab bővelkedik humorban, s ha figyelmen kívül hagyjuk a bennünk bujkáló vágyat a valóságkeresésre, akkor is remek esténk lesz látva.

- Megyesi-Horváth Borbála -