2023.04.20. 13:27
Debrecen felkészült az autóipar fogadására
A járműipari konferencián a villamos energia jövőbeli szerepe, az oktatás és a BMW-gyár is kiemelt szerepet kapott.
A járműipar húzóágazat lesz Debrecenben is
Forrás: Illusztráció: MW-Archív
Egésznapos konferenciát tartott csütörtökön a Magyar Járműalkatrészgyártók Országos Szövetsége (MAJOSZ) a Nagyerdei Stadion sajtótermében. A szakmai fórumon az iparág kihívásait vitatták meg, előtérbe állítva az energiapiac helyzetét és a foglalkoztatást.
Nyirő József, a MAJOSZ elnöke köszöntőjében kiemelte, a szövetség kiemelten fontosnak tartja, hogy az ország nyugati és keleti régiójában egyaránt programokat valósítsanak meg és aktívan tevékenykedjenek.
Céljuk, hogy együttműködés jöjjön létre a járműipari szereplők között, „fogaskerékként összekapcsolva” az oktatást, a munkaerőpiacot és a tagvállalatokat.
Fotó: Molnár Péter
Versenyben
– A debreceni járműipar jelentős fejlődésen ment keresztül az elmúlt tíz évben. A gazdasági eredményeket tekintve 17 ezer 500 új munkahelyet hoztunk létre, valamint 4,5 ezer milliárd forintnyi működő tőke érkezett a városba. Ennek jelentős részét az autóipar képviseli foglalkoztatás és tőkebeáramlás tekintetében is – vázolta fel beszédében Barcsa Lajos.
Az alpolgármester fontosnak nevezte, hogy az oktatási rendszert az ipari igényeknek megfelelő mederbe tereljék. Mint fogalmazott, Debrecen a régiókkal vívott autópari versenyt az iskolapadból szeretné megnyerni.
Hozzátette, az oktatás mellett a közlekedés fejlesztésére is kiemelt figyelmet kell fordítania a városnak, így a tömegközlekedésre, a repülőtér fejlesztésére is hangsúlyt helyeznek.
Megemlítette, az elmúlt években megjelentek az akkumulátoripari szereplők is Debrecenben. Úgy véli, amikor sorra jelentik be az autógyárak, hogy elektromos járművek gyártására állnak át, egyértelmű, hogy az akkumulátoriparnak is teret kell adni. Mint mondta, ellenkező esetben az autógyárak sem lesznek érdekeltek abban, hogy a debreceni telephelyeiket fejlesszék.
Forrás: Molnár Péter
Kilépni a függőségből
Kutnyánszky Zsolt, az Energiaügyi Minisztérium miniszteri biztosa előadásában Magyarország energetikai helyzetképén keresztül mutatta be, milyen kihívásokkal néz szembe a lakosság, a vállalkozások és az önkormányzatok, emellett felvázolt egy jövőképet, hogyan lehet az energiafüggőséggel szemben egyfajta szuverenitást elérni.
Mint mondta, a kormány energiapolitikája kiemelt figyelmet fordít az ellátásbiztonságra, a megfizethetőségre, a növekvő igények kiszolgálására és a fenntarthatóságra. Leszögezte, az olcsó energiák ideje lejárt. Úgy fogalmazott, az energiaszerktorban a diverzifikációra kell törekedni új beszerzési útvonalak és új energiaforrások beemelésével. Hangsúlyozta, a lakosság energiabiztonsága mellett a kormány célja az is, hogy a vállalkozásokat energiahatékonyabbá tegye.
Magyarország energiafüggőségben szenved, 2021-ben 76 százalék volt hazánk energiaimport kitettsége, ebből 87 százalékos aránnyal a földgázé a legmagasabb
– mondta. Hozzátette, ez nem magyar sajátosság, Európa földrajzi adottságait tekintve energiahordozókban szegény. Szerinte nem jó hozzáállás, hogy Európa a földgázfüggőséget LNG- vagy palagáz-függőségre cserélje, sokkal inkább megfelelő válasz az energiaszuverenitás.
Forrás: Molnár Péter
Az elektromos energia a jövő
Kutnyánszky Zsolt szerint a kalkulációk alapján az ország villamos energia fogyasztása 2030-ra másfélszeresére nőhet. Ebben fontos szerepet fog játszni Paks 2, a napelemkapacitások folyamatos becsatlakoztatása, szélerőművek építése, energiatároló szerepet betöltő akkumulátorok telepítése, valamint folyamatban van két zárt láncú gázturbinás erőmű megépítése is.
Előre vetítette, mivel az elkövetkező években a fogyasztás tekintetében a villamos energia aránya lényegesen nőni fog, elengedhetetlen az alternatív energiaforrások növelése ahhoz, hogy ezt rugalmasan lehessen kezelni.
Így a biomassza, a biogáz, a hulladék és a hidrogén felhasználása is teret fog nyerni. A miniszteri biztos szerint a jövő mindenképpen a villamos energiáé, amiből míg 2021-ben 36 százalékot importáltunk, ezt a függőséget 2030-ra egy százalékra csökkentenék.
Egyedülálló üzem
Barabás Botond, a BMW Group Magyarország képzési igazgatója előadásából kiderült, az eredeti tervek szerint olyan gyár épült volna Debrecenben, amely belsőégésű motorokkal, valamint hibrid hajtásláncokkal működő járműveket hozott volna létre. A világtrendek változása azonban megmutatta, van igény arra, hogy a BMW felépítse az első olyan üzemét, ahol kizárólag elektromos hajtású autókat gyártanak. Úgy fogalmazott, a debreceni az első BMW-gyár a világon, amit az alapoktól úgy terveztek, hogy a jövő víziójának megfeleljen.
Elmondta, Debrecent az oktatás színvonala, logisztikai erőssége és a város hozzáállása miatt választotta ki az autógyártó cég a számos lehetőség közül. Megemlítette, éppen a napokban jelentették be, hogy száz duális képzésbe belépő diákkal szeretnének együttműködni, valamint a szakképzés mellett az egyetemi karokkal is folyamatosan keresik a kapcsolatot.
A gyárral kapcsolatban előre vetítette, a cél az, hogy minden második percben elkészüljön egy autó, ezt a kapacitást azonban hosszú távon szeretnék megduplázni. Megtekinthettük a gyár tervrajzát is, mely alapján a bővítésre már most felkészült a cég. Bemutatta, az épületet úgy alakították ki, hogy valamennyi dolgozó szembesüljön azzal, milyen hozzáadott értéket teremtenek, így minden munkatárs számára jól láthatóak lesznek a gyártósoron végighaladó járművek, mígnem végleg legurulnak a szalagról. Ez a képzés igazgató szerint egyedülálló látvány lesz.
Humorosan megjegyezte, az egyik legszimpatikusabb diákmunka azonban sajnos megszűnik, az autók ugyanis saját magukat irányítva fogják elhagyni a gyártósor végét.
Forrás: Molnár Péter
Új kaszt születik
A debreceni gyárban elsőként fogjuk a Neue Klasse modelljeit gyártani, mely a hatodik generációs, még fejlesztés alatt álló technológiára épül. Ez a BMW első olyan autója, amelyet az alapoktól úgy terveztek, hogy digitális, cirkuláris és elektromos legyen. A modell a körkörös gazdaság igényeinek is meg fog felelni, melyben az anyagok nagy része újrahasznosított lesz
– árulta el. Habár a további részletek egyelőre titkosak, megtudtuk, a Las Vegasban nemrégiben leleplezett Vision Dee egy irányadó prototípus.
Kiemelte, nemcsak a végtermék, maga a gyártási folyamat is környezetbarát lesz. Elmondta, a jelenlegi legzöldebb BMW-gyár szén-dioxid lábnyomának a felével fog operálni a debreceni üzem. Ez lesz az első gyár, ahol az a cél, hogy egyáltalán ne használjanak földgázt. Még a festőüzem hőkezelését is elektromosan fogják megoldani, ami egyedülálló az autóiparban.
Barabás Botond az építkezéssel kapcsolatban elmondta, jelenleg kétezren – főleg a beszállítók alkalmazottai – dolgoznak a gyár területén. Ez 4-5 ezerre is megemelkedik, amikor az építéssel párhuzamosan a gyártási technológiát is elkezdik telepíteni.
Az építkezés méretét szemléltetve elárulta, ha az összes föld alá helyezett cölöpöt és az oszlopokat végigterítenék az autópályán, elérnének Budapestig. Az összesen 18 ezer cölöphöz nagyságrendileg a cég 40 ezer tonna betonacélt használt fel. A harminc épületben több mint 600 ezer négyzetméter fedett területe lesz a gyárnak, melynek fűtését elektromosan oldják meg. A gyár teljes villamos energia igényének 25 százalékát saját napelemparkkal szándékoznak lefedni, a maradékot pedig igazoltan zöld forrásból szerzik be. Ahhoz, hogy még közelebb álljon a gyártás a környezethez, több mint 4 ezer 500 fát ültetnek, és megőrzik a területen lévő erdőt is.
HL
