Debrecen és környéke is profitálhat a geotermikus energiából

A geotermikus energia lehetőségeiről tanácskoztak Debrecenben.

Papp László, Debrecen polgármestere

Forrás: Napló-archív

A geotermia szélesebb körű alkalmazásáról tartott szerda délelőtt szakmai fórumot a debreceni önkormányzat, a Hajdú-Bihar Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH).

Papp László köszöntőjében kifejtette, az elmúlt évek eseményei egyértelműen felhívták a figyelmet arra, hogy a fenntarthatóságnak milyen fontos szerepet kell betöltenie a mindennapokban. Az elmúlt év egyik legmeghatározóbb történése az energiaárak elszabadulása volt – szögezte le a polgármester, hozzátéve, ez szoros összefüggésben van a szomszédban zajló háborúval.

Az biztos, hogy a fogyasztóknak törekedniük kell arra, hogy a fenntarthatóság jegyében megtalálják azokat a megoldásokat, amik a fenntarthatósági paramétereket tudják segíteni. Debrecen sem tesz mást, folyamatosan keresi azokat a lehetőségeket, melyekkel a város üzemeltetését, működését, fenntarthatóságát lehet biztosítani

– hangsúlyozta. Mint mondta, a város egyre nagyobb kihívásokkal néz szembe, hiszen az önkormányzat közszolgáltató, másrészt pedig fogyasztó is. – A közszolgáltatók szintén érzik az energiaárak növekedését, hiszen a kötött rezsiárak és rezsiköltségek mellett kell biztosítaniuk a szolgáltatások fenntarthatóságát – szögezte le. Kitért arra, fogyasztóként a közvilágítás biztosításával és egyéb szolgáltatások igénybevételével a város ugyanúgy elszenvedője a magas energiaköltségeknek.

Rá vagyunk kényszerítve arra, hogy megtaláljuk azokat a megoldásokat, amelyek előrevisznek bennünket, és a fenntarthatóság, a szolgáltatásbiztonság irányába mutatnak

– hangsúlyozta.

Megváltozott a gazdasági környezet

Papp László fontos előrelépésnek tartja, hogy minden nehézség ellenére, valamint a megnövekedett energiaköltségek mellett is képes a város költségvetése biztosítani azt a forrást, ami a közvilágítási rendszer egy hatékony átalakítását teszi lehetővé.

– A geotermia tekintetében Debrecen egyelőre nem rendelkezik fontos projektekkel, de ez nem jelenti azt, hogy ne törekednénk ebben a tekintetben is a fenntarthatósági paraméterek javítására. A közvilágítási rendszer LED-esítése és átalakítása szerepel ebben az évben a város költségvetésében, de a geotermia is szóba jön. A város nagy iparterületeket hozott létre az elmúlt években, a BMW deklarálta a 2030-as évekre, hogy debreceni üzemét zéró emissziós üzemmé akarja fejleszteni – tudatta. Éppen ezért az Északnyugat Gazdasági Övezet (ÉNYGÖ) vonatkozásában 2023-ban a geotermia lehetőségét is vizsgálják majd. Papp László felidézte, a 2000-es évek közepén volt egy vizsgálat, ami azzal a megállapítással zárult, hogy a Debrecen alatt található vizek hőmérséklete nem feltétlenül elegendő ahhoz, hogy azt költséghatékonyan hasznosítsák a város energetikai rendszerében. Azonban rámutatott, hogy egészen mások voltak a 2000-es évek közepén az energiaköltségek, mint most, ezért ezt a kérdést érdemes újra napirendre tűzni. Az idei költségvetés tartalmazza azt a forrást, amely szükséges annak a tanulmánynak az elkészítéséhez, ami egy pontos képet ad arról, hogy a városnak ezen részén – ÉNYGÖ területén – milyen paraméterekkel lehet a geotermikus energiához nyúlni.

Arra is kitért, a város közlekedési rendszere az egyik legnagyobb energiafogyasztó, ezen a téren komoly beavatkozásokat kellett tenni, hiszen, a villamosok üzemeltetése kétszer drágább, mint a dízelüzemű autóbuszoké, ennek ellenére Debrecen az elektromos közlekedésben látja a jövőt. A 2023-as költségvetés tartalmazza azt a tervezési programot, amely a város két pontján, közel 50 hektáros területen napelempark-fejlesztést tartalmaz.

Papp László kiemelte, itt jön számításba az energiatárolás és az akkumulátor kérdése, mert ezt a rendszert igazán hatékonyan csak akkor lehet majd működtetni és fenntartani, ha ezt energiatárolással összekapcsolják.

Jó adottságok

A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) elnöke, Bíró Marcell arról beszélt, a hatóság felel a hazai geotermikus beruházások engedélyezéséért, illetve részt vehettek azon rendszer kidolgozásában, amely érdemben segít fellendíteni ezeket a beruházásokat. Mint mondta, az energiaválság rámutatott arra is, hogy legértékesebb az itthon megtermelhető energia.

Egy ilyen válság leküzdése nem egy eszköz alkalmazásán múlik, hanem sok kisebb-nagyobb rendelkezésünkre álló eszközt hadrendbe kell állítani ahhoz, hogy Magyarország szuverenitását az energiaszektorban is ki tudja vívni. Az elmúlt 12 évben meg négy és félszereződött a geotermikus beruházások száma Magyarországon

– ismertette. Az ország jó geotermikus adottságokkal rendelkezik, Debrecen és környéke a magyarországi átlaghoz képest is jobban áll. Felvetette a kérdést, mi az oka annak, hogy ezzel csínján bántunk eddig. Úgy véli, az ok négy tételben fogalmazgató meg: egyrészt egy geotermikus beruházás hatalmas forrásigényű, például ezer méteres fúrás megvalósítása körülbelül 4 millió eurót emészt fel. Másrészt jelentős eszközigénye van, továbbá kockázatos és lassan megtérülő beruházásról van szó.

Mint mondta, az a cél, hogy olyan környezet tudjanak létrehozni a szabályozás oldaláról, ami kiszámíthatóvá teszi a geotermikus beruházásokat, ezért egy ötpontos tervet dolgoztak ki. – Ahhoz, hogy érdemben tudjuk növelni a haza geotermikus beruházások számát, egy kiszámítható állami szabályozásra van szükség. Másrészről kiszámítható megtérülést kell tudnunk biztosítani a beruházások számára, jó adatokkal kell rendelkezni. Maximalizálni kell a kitermelt energia felhasználását, és alapvetően előnyben kell részesíteni azt, hogy a maradék hőből ne csak egy intézményt, vagy ipari parkot fűtsünk, hanem más intézményeket is. Ami talán a legfontosabb, és amiért itt vagyunk ma, az a partnerség kialakítása: a hőpiac, a beruházók és az állam szereplői egy asztalhoz tudjanak ülni – összegezte. Bíró Marcell kiemelte, az állam és a hatóság magatartása egyértelmű, azt szeretnék, hogy minél több geotermikus beruházás valósuljon meg.