„Felnőttként már látják a szakmatanulás értékeit”

- Hogyan kezdődött a pályafutásod a Debreceni SZC Építéstechnológiai és Műszaki Szakképző Iskolában?

- 2011 augusztusától kezdtem el dolgozni itt, bár akkor még más volt a neve. Kovács Zsolt, igazgató úr adminisztrációs munkakörbe vett fel: gépeltem, iktattam, táblázatokat készítettem és határidős adatszolgáltatást végeztem. Négy évvel később szeptemberben a Debreceni Szakképzési Centrum iskoláiban bevezetésre került a felnőttoktatás, így lehetőség nyílt iskolánkban arra is, hogy indítsunk felnőtt osztályokat. A felnőttekkel való kapcsolattartásra és a beiskolázás ügyintézésére egy új munkakörben; ügyfélszolgálatai referensként dolgoztam tovább. Az addigi feladataimat is elláttam, de a felnőttoktatás népszerűsítése, reklámozása az én feladatom lett. Plakátokat készítettem, amit az iskola Facebook oldalán és a honlapunkon tettünk közzé, levélben pedig szórólapokkal próbáltam minél több helyre eljuttatni azt az információt a kollégáim segítségével, hogy felnőttként is lehet tanulni nálunk.

- Mennyire sikeres ez a „kampány”?

- Azt addig is tudtam, hogy nagyon kedveltek, népszerűek a szakmáink és nagyon szívesen jelentkeznek hozzánk a felnőtt tanulni vágyók, talán még szívesebben is, mint a nappalis tanulók. Hiszen felnőttként már látják a szakma tanulás értékeit és sokszor érzik, hogy a szakképesítés megszerzése után újabb lehetőségek nyílnak meg előttük. Nem csak a magasabb, szakmunkás bérre gondolok, vagy esetleg egy vállalkozás beindítására (amit megfelelő végzettség nélkül nem lehet megtenni), de olyan is van, aki nem elégedett a munkájával és változtatni szeretne, egy új szakma megszerzése kiváló lehetőség erre. Az pedig, hogy mindezt ingyen is lehet, sokan el sem hiszik, hiszen előtte egy szakképesítést több százezer forintért lehetett megszerezni.

- Mely szakmák a legnépszerűbbek?

- Az első osztályaink Központi fűtés és gázhálózat rendszerszerelő és Festő, mázoló, tapétázó szakmában indultak. Hamarosan követték ezeket a Kőműves, Asztalos, és a Burkoló osztályaink. És hát ugye a Hűtő- és légtechnikai rendszerszerelő szakmánk, ami azóta is a legnépszerűbb. Annak, hogy Bádogos, Ács és a Faipari technikus osztályokat is el tudtunk indítani, nagyon örültem, főleg azért mert elég nagy ezekben a szakmánkban is a szakember hiány – bár azt hiszem ez minden szakmánkra igaz – de erre valahogy alig érkezett nappalis jelentkező. És lássunk csodát, jelentős számú felnőtt jelentkező érkezett és most már ezekben a szakmákban is vannak osztályaink. Ezek után érkezett egy megkeresés, hogy van egy olyan szakma, aminek szinte csak – képletesen mondva – maroknyi képviselője van Magyarországon, pedig sok évvel ezelőtt ezt a szakmát nappali rendszerben is tudta oktatni az iskolánk: ez a Kőfaragó. Amikor ezt meghallotta a férjem, aki festő és grafikus végzettséggel rendelkezik és dekoratőrként dolgozik, azonnal jelentkezett. Hiszen dolgozott már fával – fametszet, kopjafa készítése; dolgozott rézzel, linóval – metszetek készítésekor, azt mondta a kő faragása mindig is vonzotta, ezt ő meg akarja tanulni. Ő például minden órát imádott, amikor faraghatta a követ, bármilyen nehéz is az.

- Vannak szakmák, melyekről azt gondoljuk, hogy nem igazán nőknek való. Miért döntöttél úgy, hogy te is választasz egy ilyet?

- A burkoló osztály indulásakor jelentkezett az első nő, meg is lepődtem ezen. Sokszor beszéltem hölgyekkel, akik a párjuk, férjük számára érdeklődtek a jelentkezéssel kapcsolatosan, de ő tényleg burkoló akart lenni. És lett is! Nagyon lelkesen és aktívan vett részt a képzésben, és már készített is az otthonában egy szép burkolatot, hiszen ő pont ezért jelentkezett. Egyre több hölgy jelentkezett a felnőttoktatásra, például a Kárpitos osztályunk fele nő – akkor én is elszántam magam, hogy tanuljak egy szakmát. Azért a Festő, mázoló, tapétázó szakmára esett a választásom, mert ezt én évek óta „gyakorlom”, hiszen a lakásunkban több helyiséget, ablakokat, ajtókat, radiátort festettem már, sőt még egy falfelület tapétázását is megcsináltam. Úgy gondoltam tehát, hogy jó lenne, ha ezt a tudásomat bővíteném és lenne egy szakképesítésem is, hiszen van pedagógus diplomám, és így akár még taníthatnék is. Miután pedig levizsgáztam, igazgató úr felkért a gyakorlati oktatásvezetői feladatra, amit én nagy örömmel el is fogadtam.

- Mi kell ahhoz, hogy valakiből jó szakember váljon?

- Sokszor hallom a felnőttektől; nincs valami rövidebb képzés? Mert ugye két éven keresztül heti 2-3 alkalommal járni az órákra nagy áldozattal jár, de ha akarunk valamit, azért áldozatot kell hozni, de láthatjuk, hogy az iskolába járást szépen bele lehet illeszteni a mindennapokba. Sok felnőtt dönt úgy, aki nálunk tanul, hogy egy szakma megszerzése után marad még továbbiakat elvégezni, hiszen egy ágazaton belül több szakképesítés is szerezhető és tapasztalják, hogy egy kis szervezéssel be lehet tudni vállalni. Amit pedig erre még mondani szoktam – én biztosan nem engednék be egy olyan burkolót a lakásomba, aki 3 hónap alatt szerezte meg a szakmáját. Rengeteg gyakorlás kell, hogy valaki precíz munkát végezhessen és kiváló szakemberré válhasson.

- Munkád elismeréseként 2017-ben a szakképesítés népszerűsítésért díjban részesültél. Mivel motiválod a lehetséges szakmaválasztókat?

- Jó szívvel ajánlom bárkinek – hiszen nincs felső korhatár –, hogy jelentkezzen bátran valamelyik szakképzésünkre, nem fogja megbánni. A tudás, amit megszerzünk, az mind a miénk. S ha emellett erről még papírunk is van, akkor a munkavállalásban, bértárgyalásban előnyösebb helyzetbe juthatunk, vagy csak szerzünk egy hobbit és sok barátot.

Borítóképünkön: Józsáné Székelyhidy Anita

(PR cikk)