Putyin indítványozta az emberi jogok védelméről és a terrorizmus visszaszorításáról szóló egyezmények felmondását

Cikkünk frissül!

London elkötelezett abban, hogy a teljes győzelemig támogassa Ukrajnát

London elkötelezett abban, hogy a győzelem eléréséig támogassa Ukrajnát az Oroszország indította háborúban - erősítette meg kedden Washingtonban a brit külügyminiszter.

James Cleverly a Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjában mondott beszédet. Megerősítette, hogy Nagy-Britannia harckocsikat szállít Ukrajnának, és hangsúlyozta: az orosz elnöknek, Vlagyimir "Putyinnak meg kell értenie, hogy támogatásunk hajthatatlan, és (...) katonái életének megmentése érdekében akkor cselekszik a legjobban, ha elfogadja álláspontunkat".

A brit külügyminiszter néhány nappal azután érkezett Washingtonba, hogy Rishi Sunak miniszterelnök 14 Challenger-2 típusú nehéz harckocsi leszállítását ígérte meg Ukrajnának. James Cleverly kiemelte, hogy a harckocsik segítségével a keleti és a déli fronton kívánják erősíteni az ukrán ellenállást.

A külügyminiszter Washingtonban találkozik amerikai kollégájával, Antony Blinkennel, majd Kanadába utazik tovább hivatalos látogatásra.

Vlagyimir Putyin indítványozta nemzetközi megállapodások hatályának megszüntetését Oroszországban

Törvényjavaslatban kezdeményezte kedden Vlagyimir Putyin elnök az orosz parlament alsóházánál az Oroszország és az Európa Tanács (ET) közötti nemzetközi megállapodások, köztük az ET alapokmánya, valamint a terrorizmus visszaszorításáról és az emberi jogok védelméről szóló európai egyezmények felmondását.

Vlagyimir Putyin korábban Alekszandr Grusko orosz külügyminiszter-helyettest nevezte ki hivatalos képviselőjének annak parlementi mérlegelésével kapcsolatban, hogy Moszkva felmondja-e az Európa Tanács Oroszországgal kapcsolatos nemzetközi szerződéseit. Oroszországnak az ET-ből 2022 márciusában történt kilépése nyomán a külügyminisztérium közölte, hogy "a NATO és az Európai Unió államai, visszaélve többségükkel az Európa Tanácsban, következetesen az oroszellenes politika eszközévé változtatják ezt a szervezetet, feladva az egyenlő párbeszédet és minden olyan elvet, amelyre ez a páneurópai struktúra épült".

Az Európa Tanács az ukrajnai háború elindítását követően, 2022. február 25-én felfüggesztette Oroszország 1996. február 28-tól érvényes tagságát a szervezetben. Oroszország szeptember 16. óta nem tagja az Emberi Jogok Európai Egyezményének, mivel kilépett az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) joghatósága alól. Júniusban Vlagyimir Putyin aláírt egy törvényt, amely lehetővé teszi, hogy Oroszország ne hajtsa végre az EJEB 2022. március 15. után hozott ítéleteit.

Hollandia is Patriot légvédelmi rakétarendszereket küld Ukrajnának

Hollandia is csatlakozik az Egyesült Államokhoz és Németországhoz, s Patriot légvédelmi rakétarendszereket küld Ukrajnának - közölte Mark Rutte holland kormányfő Joe Biden amerikai elnökkel kedden tartott megbeszélésén a washingtoni Fehér Házban.

Kijelentette, hogy fontosnak tartja a holland csatlakozást, és a témában megállapodott Olaf Scholz német kancellárral.

Mark Rutte hangsúlyozta, hogy országa 

A holland kormányzat közleménye szerint a washingtoni találkozón az Ukrajnának nyújtandó további segítségen felül megvitatták a védelmi és biztonsági együttműködés, valamint a bilaterális kereskedelmi kapcsolatok fokozásának kilátásait is.

Joe Biden megköszönte Mark Rutte Ukrajnának nyújtott rendíthetetlen támogatását.

Kreml: Moszkva a Nyugat proxy háborúja miatt növeli az orosz haderő létszámát

A nyugati országok proxy (helyettesítő) háborújával indokolta kedden Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője azt, hogy Oroszország 2026-ra a tervek szerint másfél millióra növeli a fegyveres erők személyi állományának létszámát.

"Ez (a létszámnövelés) összefügg azzal a háborúval, amelyet a kollektív Nyugat országai folytatnak - egy proxy háborúval, amely magában foglalja a harci cselekményekben való közvetett részvétel, valamint a gazdasági, pénzügyi és jogi háború elemeit, túllépve a jogi kereteket" - mondta Peszkov.

"Hazánk biztonságát feltétlenül biztosítani kell. És ebben az esetben a védelmi minisztérium teljesíti a szerepét" - tette hozzá.

Korábban Szergej Lavrov külügyminiszter is Oroszország elleni proxy háborúnak nevezte a Nyugatnak az Ukrajnával kapcsolatos viselkedését.

Az orosz fegyveres erők katonai állományának létszámát ez év elején 137 000 fővel növelték. Vlagyimir Putyin orosz elnök vonatkozó rendelete az összlétszámot 2 039 758-ban határozta meg, ebből 1 150 628 a katona.

Sojgu szerdai bejelentései között az is szerepelt, hogy Oroszországban két új katonai körzet jelenik meg, a moszkvai és leningrádi. A miniszter feladatként nevezte meg önálló hadseregcsoportok létrehozását "az Oroszországi Föderáció új alanyainak" - az Ukrajnától elcsatolt régióknak - és egy hadtest felállítását a Finnországgal határos Karéliában.

Bejelentette három új gépesített lövészhadosztály és két légideszant rohamhadosztály felállítását, hét gépesített lövészdandár hadosztállyá történő átszervezését, valamint "a haditengerészet, a légi- és űrerők, illetve a stratégiai célú rakétacsapatok harci komponensének" megerősítését.

Korábban a miniszter öt új tüzérhadosztály felállítását és a meglévő dandárok alapján öt tengerészgyalogos hadosztály létrehozását, valamint a légierő kilenc ezreddel és hat dandárral történő megerősítését javasolta.

A miniszter hangsúlyozta, hogy az összes tevékenységet egy átfogó tervben kell összefoglalni és szinkronizálni a fegyverek, had- és speciális felszerelések szállításának időzítésével, valamint az infrastruktúra kiépítésével. Hozzátette, hogy ezek a 2023-2026-ra tervezett nagyszabású változások minden helyettesétől és minden haderőnem-főparancsnoktól "megfelelő szakszerű döntések meghozatalát" követelik meg.

Rámutatott, hogy különös figyelmet kell fordítani az alakulatok szerződéses katonákkal való feltöltésére. Korábban azt javasolta, hogy a szerződésesek létszámát 695 ezerre növeljék, és ez az állomány már az év végére legalább 521 ezer főből álljon.

Sojgu hangsúlyozta annak fontosságát, hogy a katonai egységek időben kapják meg a fegyvert és a hadfelszerelést, hogy a katonai körzetekben és az új régiókban növeljék a kiképzőpályák, a fegyveres erők kiképzőközpontjaiban pedig a hallgatók számát, hogy biztosítva legyen az intézkedések teljes körének költségvetési finanszírozása.

Az ukránok Donyecket bombázták

A Donyecki Népköztársaság hadijelentése szerint az ukrán csapatok tüzérségi csapást mértek ma este Donyeckre. A jelentés szerint több lövedék csapódott be a város Petrovszkij kerületében - írja a Ria Novosti.

Oroszország növeli a hadsereg létszámát

Az orosz hadseregben nagyszabású reformokat fognak végrehajtani, többek között a hadsereg létszámát 1,5 millió főre növelik a 2023 és 2026 közötti időszakban – jelentette be az orosz védelmi minisztérium sajtószolgálata.

Szergej Sojgu védelmi miniszter szerint ebben az időszakban nagyobb figyelmet fordítanak az orosz hadsereg számára a szerződéses katonák toborzására illetve a megfelelő fegyverek és felszerelések biztosítására is – írja a Ria Novosti.

Josep Borrell: Ukrajna orosz megtámadása az évszázad legfontosabb eseménye

A világ és benne az Európai Unió tavaly február 24. óta a történelem új szakaszát éli, Ukrajna orosz megtámadása az évszázad legfontosabb eseménye – jelentette ki az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője Strasbourgban, az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén kedden.

Josep Borrell, az unió kül-, biztonság- és védelempolitikájának végrehajtásáról szóló 2022-es jelentésről folyatott vitán elmondta: 

A főképviselő szerint a világban jelentkező kihívásokra az Európai Uniónak, mint ahogyan az ukrajnai háború esetében is megtette, szankciókkal, katonai támogatásokkal kell felelnie. Az EU-nak válaszokat kell keresnie továbbá arra a kínai kijelentésre is, mely szerint Peking nem hisz a szabályok által vezérelt nemzetközi rendben – emelte ki.

Fontosnak nevezte továbbá, hogy az Európai Unió olyan tényezővé váljon a világban, amely a lehető legnagyobb mértékben járul hozzá a klímaváltozás elleni harchoz és az egyenlőtlenségek megszüntetéséhez. Ehhez igazságos, multilaterális világrendre van szükség, az energiaválságra megfelelő választ kell adnia, és támogatnia kell az igazságosabb társadalmak kiépítését – húzta alá.

A főképviselő kiemelte, hogy biztonsági stratégiája révén Európa ellenállóbbá válik, hamarabb bevethető, modernebb és összehangoltabb hadseregei révén pedig hatékonyabb segítséget tud nyújtani szükség esetén. Mindennek ellenére jobb védelmi politikára van szükség és több beruházásra a védelem erősítésébe – mondta az uniós diplomácia vezetője.

Gál Kinga, a Fidesz európai parlamenti (EP-) képviselője felszólalásában hangsúlyozta, hogy az unió történetében eddig nem tapasztalt idők, a háború, az instabilitás stratégiai megfontoltságot igényelnek.

A fideszes EP-képviselő hangsúlyozta, hogy a közös politikák terén a tagállamok közötti együttműködés erősítése kulcskérdés. Az egyhangúságon alapuló döntéshozatalt eltörölni kívánó javaslatok nemcsak az unió alapszerződéseivel mennek szembe, hanem az EU alapvető érdekeivel is – mondta. 

A többségi döntéshozatal bevezetése valójában csak néhány nagyobb tagállam érdekeit szolgálná, miközben a kisebb államok érdekérvényesítését és a kölcsönös szolidaritást súlyosan csorbítaná – emelte ki.

 Az egyhangúság megőrzése valójában az egység a sokféleségben alapelvnek, a jóhiszeműségen alapuló együttműködésnek a védelmét jelenti. 

 – tette hozzá felszólalásában Gál Kinga.

Az ukrán főparancsnok Lengyelországban találkozott az amerikai vezérkari főnökkel

Valerij Zaluzsnij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka kedden Lengyelországban találkozott Mark Milley tábornokkal, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnökével.

Zaluzsnij a Facebookon közölte, hogy ez volt az első személyes találkozójuk. Mint írta, köszönetet mondott Milley tábornoknak az Egyesült Államok és szövetségesei által az országának nyújtott "megingathatatlan támogatásért és segítségért". 

 – tette hozzá az ukrán főparancsnok.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál beszámolójában rámutatott: 

Kedden az amerikai katonai vezető a lengyel-ukrán határ közelében járt egy helyszínen, és először beszélt személyesen ukrán kollégájával. A találkozó helyét nem hozták nyilvánosságra.

Milley tábornok hétfőn egy németországi gyakorlóteret látogatott meg, ahol egy nappal korábban ukrán katonák kezdtek gyakorlatokat – emlékeztetett a hírportál.

Kazahsztán három hónapra korlátozza az orosz állampolgárok vízumát

Kazahsztán három hónapra korlátozza az orosz állampolgároknak kiadható vízumok érvényességét, megszüntetve az eddig határozatlan időre szóló tartózkodási engedélyt.

A január 26-tól hatályos rendelkezés értelmében Oroszország, valamint az Eurázsiai Gazdasági Unió másik három tagállama, Fehéroroszország, Örményország és Kirgizisztán állampolgárainak három hónapi tartózkodás után legkevesebb 90 napra el kell hagyniuk Kazahsztánt, s csak ezután térhetnek vissza az országba.

Az új eljárásról szóló javaslatot a kazah belügyminisztérium terjesztette elő, arra hivatkozva, hogy az állam így hatékonyabban fogja tudni ellenőrizni a bevándorlást. 

A közép-ázsiai országot több mint 7600 kilométeres határ választja el Oroszországtól. Ez a világ leghosszabb összefüggő szárazföldi határa. Kazahsztánban széles körben beszélik az orosz nyelvet, így könnyedén vált a katonai behívó elől emigráló oroszok első számú úti céljává.

Moszkva Ukrajna ellen indított háborúja a vízumreform előtt is feszültséget okozott Kazahsztán és Oroszország viszonyában, mivel a közép-ázsiai volt szovjetköztársaság tartózkodott az orosz "különleges hadművelet" támogatásától, és békére szólított fel.

Az orosz cégek figyelmen kívül hagyhatják a "barátságtalan" országok részvényeseinek szavazatát

Az orosz vállalatok egy részénél 2023 végéig nem kell majd figyelembe a "barátságtalan" országokból származó társtulajdonosok szavazatát a vállalati döntések meghozatalakor, Vlagyimir Putyin orosz elnök vonatkozó rendelete kedden jelent meg a jogi információk hivatalos internetes közlönyében. 

Az érintett vállalatokban az összes kritériumnak érvényesülnie kell.

Az indoklás szerint a rendeletet Oroszország nemzeti érdekeinek védelme érdekében fogadták el az Egyesült Államok és a hozzájuk csatlakozott külföldi államok és nemzetközi szervezetek barátságtalan és jogellenes nemzetközi fellépéseivel kapcsolatban.

A rendelet kimondja, hogy az érintett orosz részvénytársaságok tulajdonosi testületi határozathozatalánál a barátságtalan külföldi államokból származó társtulajdonosok képviselőinek szavazatai 

Ilyen az esetben a döntést a többi igazgatósági tag vagy részvényesek többségi szavazatával kell meghozni.

Szerb elnök: Az ország állampolgárainak tilos külföldi harcokban részt venniük

Szerbia befogadott mindenkit, aki Oroszországból érkezett, de nem tisztességes, hogy a Wagner orosz magánmilícia embereket toboroz az országban, és a szerb állampolgárok egyébként sem vehetnek részt külföldi harcokban, azt tiltja a törvény – hangsúlyozta Aleksandar Vucic szerb köztársasági elnök a belgrádi Happy Televízióban hétfő este.

Az államfő így reagált arra a hírre, amely szerint a Wagner toborzást folytat Szerbiában, a Russia Today orosz állami portál pedig – amelynek szerb nyelvű oldala is van – , rendszeresen közli a toborzó felhívásokat ukrajnai harcra, és a jelentkezőknek vonzó ellentételezést kínál.

Aleksandar Vucic ugyanakkor tagadta, hogy a Wagner csoport tagjai az országban tartózkodnának.

A hatályos törvények szerint a külföldi harcokban részt vevő szerb állampolgárokra hazatérésüket követően súlyos, akár tíz évig terjedő börtönbüntetés várhat. Szerb állampolgárok 2014 és 2015 során, a Krím elcsatolását követően is harcoltak már az oroszok oldalán az ukránok ellen.

Putyin értékelte a 2022-es évet

Vlagyimir Putyin orosz elnök szerint 2022 nehéz év volt, azonban Oroszország minden váratlan kihívással megbirkózott. Putyin kitért a gazdasági kihívásokra, valamint kifejtette, hogy a kormány felkészült az idei évre. Felhívta a figyelmet arra, hogy a jelenlegi helyzetben nem szabad semmit se alábecsülni, ugyanakkor túlbecsülni sem érdemes a dolgokat, ha Oroszország gazdaságáról van szó. Hozzátette, hogy az orosz hatóságoknak objektíven kell felmérniük a helyzetet és ennek alapján cselekedni. Megemlékezett arról, hogy az orosz gazdaság felülmúlta a várakozásokat 2022-ben. Ugyan a második negyedévben komoly visszaesés volt tapasztalható, a harmadik és a negyedik negyedévben már javult a helyzet – írja a Lenta.

Bolgár védelmi miniszter: Szófia nem adott át nehézfegyvereket Kijevnek

Bulgária nem szállított nehézfegyvereket Ukrajnának - közölte kedden újságírókkal Dimitar Sztojanov, az ügyvivő bolgár kormány védelmi minisztere.

– hangsúlyozta a miniszter.

Sztojanov a Bloomberg hírügynökség január 15-i jelentését is kommentálta, amely szerint Bulgária 14 szovjet gyártmányú csatarepülőgépet adott el NATO-tagállamok közvetítésével Ukrajnának. Ezt úgy pontosította, hogy Szófia 2005 és 2012 között négy cégnek adott el 20 darab Szu-25-öst, amelyek közül 14 ment külföldre, hat pedig az országban maradt. Ezen felül nem történt csatarepülőgép-eladás.

A tárcavezető emlékeztetett arra, hogy Bulgária humanitárius támogatást nyújtott Ukrajnának hozzávetőleg 3,5 millió euró (1,4 milliárd forint) értékben elsősegélycsomagok, egyenruhák, rohamsisakok, golyóálló mellények és alapvető szükségleti cikkek formájában.

Akadálytalanul kihajózott Horvátországból egy lefoglalt orosz luxusjacht, a kormányfő felelősségre vonást ígér

Akadálytalanul kihajózott a horvát kikötőből és Törökországba távozott Oroszország egyik leggazdagabb emberének, Aliser Uszmanovnak a horvát hatóságok által lefoglalt luxusjachtja – írta a Jutarnji List című horvát napilap kedden. Andrej Plenkovic kormányfő és Oleg Butkovic tengerészeti miniszter vizsgálatot és felelősségre vonást ígért az ügyben.

A horvát kormány még tavaly márciusban zárolta a vagyonát olyan orosz milliárdosoknak, akik az Európai Unió szankciós listáján szerepelnek az Oroszország által Ukrajna ellen indított háború miatt. A horvát hatóságok három luxusjachtot is lefoglaltak a fiumei és a közép-horvátországi betinai és skradini kikötőben, és erről értesítették a tulajdonosokat is.

A betinai kikötőben lepecsételt, Irina VU névre keresztelt, 35 méter hosszú, 240 tonnás hajó horvát legénységgel a fedélzetén még tavaly októberben hagyta el a dokkot, és Dubrovnikban határellenőrzésen is átesett. A lap információi szerint sem a rendőrség, sem a kikötőparancsnokság nem talált feljegyzést a rendszerben arról, hogy az orosz milliárdosa luxusjachtja ellen hajózási tilalom van érvényben.

Oleg Butkovic tengerészeti miniszter újságíróknak úgy nyilatkozott: a máig tisztázatlan körülmények között eltűnt jacht körülményeit még vizsgálják.

 – mondta a tárcavezető, hozzátéve: az ügy felderítésébe bekapcsolódott a horvát ügyészség, a nemzetbiztonsági és hírszerzési ügynökség, a belügyminisztérium és a külügyminisztérium is.

Andrej Plenkovic kormányfő kedden a parlamentben azt mondta, hogy felelősségre fogják vonni azokat, akik a mulasztást elkövették.

 – húzta alá a miniszterelnök.

A horvát sajtó néhány napja kezdett el cikkezni a nemrég napvilágra került esetről, amely a reakciókból ítélve a hatóságok számára is csak most derült ki. A lapok szégyenletes mulasztásról és rejtélyes eltűnésről írnak, valamint hozzáteszik, hogy szankciók megsértésével vádolt személyek öt év börtönbüntetést is kaphatnak.

Újabb nagy értékű támogatást adott át a Magyar Református Szeretetszolgálat Kárpátalján

Megérkezett az Ungvári Központi Városi Klinikai Kórházba a Magyar Református Szeretetszolgálat (MRSZ) mintegy 7 millió forint értékű, gyógyszereket, valamint orvosi és higiénés felszerelést tartalmazó adománya, amely a háború tavaly februári kitörése óta az MRSZ által célba juttatott hatodik segélyszállítmány.

Az infúziós sóoldatokat és szerelékeket, fecskendőket, négy kórházi ágyat és éjjeli szekrényeket, antibakteriális folyékony szappant, valamint egy sebészeti endoszkópos kamerát tartalmazó támogatást Iszlai Gergely, az MRSZ debreceni irodájának operatív vezetője adta át az egészségügyi intézmény igazgatóhelyettesének.

Ivan Kurah megköszönte a szeretetszolgálat folyamatos segítségét, és hangsúlyozta, hogy 

Külön kiemelte, hogy az adomány célirányos, azt minden esetben a kórház igényei szerint állítják össze.

Az igazgatóhelyettes elmondta:

Katona Viktória, az MRSZ kárpátaljai szolgálatokat vezető lelkipásztora az MTI tudósítójának telefonon elmondta, hogy eddig körülbelül 16 ezer euró értékű adományt adott át a szeretetszolgálat az ungvári városi kórháznak. Amennyiben speciális igény merül fel, akkor szükség esetén az MRSZ külföldi támogatóihoz fordulnak, hogy kielégítsék azt – közölte.

Az idei tervekről szólva Katona Viktória kiemelte, hogy a tárgyi segítségnyújtáson felül szakmai támogatást is szeretnének nyújtani a Kárpátalján maradt orvosoknak, ezért rövidesen szakorvosok és nővérek látogatnak a Magyarországgal szomszédos ukrajnai régióba, ahol együtt dolgoznak majd a helyi kollégáikkal. A kezdeményezésre „nyitott a magyarországi orvosközösség” – fogalmazott a szeretetszolgálat kárpátaljai szolgálatokat vezető lelkipásztora.

Orosz kémfőnök: lehetséges egy újabb találkozó a CIA igazgatójával

A korábbi kapcsolatfelvétel érdemi volt, ezért lehetséges egy újabb találkozó William Burnsszel, az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) igazgatójával - közölte Szergej Nariskin, az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) igazgatója kedden a TASZSZ hírügynökségnek nyilatkozva.

Az SZVR és a CIA első embere november 14-én Ankarában tartott két és fél órás megbeszélést, amelyet Nariskin tartalmasnak minősített.

– mondta az orosz kémfőnök, hozzátéve, hogy lehetségesnek tart Burnsszel egy újabb találkozót, amelynek időpontjáról azonban még meg kell állapodni.

Nariskin ugyanakkor azzal vádolta „a kijevi rezsim tengerentúli urait”, hogy akadályozzák az elmozdulást az Ukrajna körüli helyzetben. Azt állította, hogy amikor a Moszkva és Kijev közötti isztambuli tárgyalásokon tavaly tavasszal több kérdésben alapvető megállapodás született, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia szerinte azt mondta Ukrajnának: 

Közölte, hogy európai hivatali partnereivel is rendszeresen egyeztet telefonon, elsősorban Ukrajnával kapcsolatos témákról. A biztonsági szolgálatok közötti kapcsolattartásról és kommunikációs csatornákról további részletekbe nem bocsátkozott.
   Az állította, hogy Oroszországnak bizonyos értelemben sikerült csökkentenie azt a veszélyt, hogy Ukrajna „piszkos bombát” hozzon létre.

– mondta az SZVR-igazgató.

Más országokról szólva az orosz és az iráni szakszolgálatok együttműködését „összehangoltnak” és „perspektivikusnak” minősítette. A Moszkva és Peking közötti kapcsolatok szintjét pedig „példaértékűnek” nevezte, hozzátéve, hogy a felek között „nagy mennyiségű hírszerzési, műveleti és jelinformációs információcsere” zajlik.

Szergej Nariskin szerint Oroszország és Kína „meglehetősen határozott közös állásponton van mind az államközi kapcsolatok általános fejlődése”, mind a pedig világban zajló főbb globális események ügyében.

Donyeck környéki települések bevételéről tett bejelentést a régió megbízott vezetője

A Donyeck melletti Verhne Vodjane község teljes területének és Marjinka város összes magasabb épületének elfoglalásáról, valamint a Szoledarhoz közeli Szil vasútállomás bevételéről tett bejelentést médianyilatkozataiban kedden Gyenyisz Pusilin, az Ukrajnától elcsatolt Donyecki Népköztársaság Moszkva által megbízott vezetője.

Marjinka birtokba vétele a RIA Novosztyi hírügynökség szerint ki fogja iktatni Donyeck délnyugati kerületeinek ukrán tüzérségi támadásait.

Pusilin közölte, hogy Szoledar "megtisztításának" lezárása után a városban segélyközpontot hoznak létre. Elmondta, hogy Szoledarból és Artemivszkből mintegy 200 civilt evakuáltak ideiglenesen Sahtarszkba. A donyecki vezető azt állította, hogy a helyi népi milícia sikeres harcokat vív Avdijivkáért, ahonnan a legtöbb nehéztüzérségi belövés éri Donyecket.

Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a keddi hadijelentést ismertetve elmondta, hogy Donyeck térségében az orosz erők folytatták támadó műveleteiket, több mint hatvan ukrán katonát, egy harckocsit, három páncélozott harcjárművet és hat járművet megsemmisítve.

A tábornok szerint az ukrán fegyveres erők vesztesége Kupjanszk térségében több mint ötven katona, egy harckocsi, két gyalogsági harcjármű és két kisteherautó, Liman előtt több mint hetven katona, három páncélozott harcjármű és négy egyéb jármű, a donyecki régió déli részén pedig mintegy negyven katona, két páncélozott harcjármű és három kisteherautó volt. A szóvivő három ukrán diverzáns- és felderítőcsoport felszámolását is az orosz sikerek közé sorolta.

Megsemmisítettek egyebek között egy lengyel gyártmányú Krab, egy amerikai gyártmányú M109-es Paladin és két Akacija önjáró löveget, egy Grad sorozatvetőt, valamint öt D-30-as egy D-20-as löveget. Konasenkov négy amerikai ellentűzradart is az ukrán napi veszteséglistáshoz sorolt.

 Az orosz védelmi tárca szerint az orosz fegyveres erők a háború kezdete óta 372 repülőgépet, 200 helikoptert, 2891 drónt, 401 légvédelmi rakétarendszert, 7549 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 984 sorozatvetőt, 3853 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 8081 speciális katonai járművet veszítettek. Az adatokat más forrás nem erősítette meg.

Dnyipróban befejezték a túlélők utáni kutatást

A mentést végzők befejezték kedden a túlélők utáni kutatást Dnyipróban, az orosz rakétatalálat miatt beomlott kilencemeletes lakóház romjainál – közölte az ukrán katasztrófavédelmi szolgálat.

A közlemény szerint a múlt szombaton történt incidens következtében 44-en haltak meg, köztük öt gyermek, és húsz embert eltűntnek nyilvánítottak. A rakétacsapásban 79-en sérültek meg, köztük 16 gyerek. A romok alól 39 embert, köztük hat gyermeket mentettek ki. Ihor Klimenko országos rendőrfőnök hozzátette, hogy a húsz eltűnt között négy gyermek van, 15 holttestet pedig még nem azonosítottak. Öt gyermek maradt árván, közülük kettőt közeli hozzátartozók híján az állam vett gondozásba.

Szerhij Nyikiforov, az elnök sajtótitkára az Ukrajinszka Pravda hírportálnak elmondta, hogy az irodában elfogadták Aresztovics lemondását. A tisztségviselő a dnyiprói házat ért rakétatalálat után ugyanis úgy nyilatkozott, hogy a H-22-es rakétát az ukrán légvédelem lőtte le, és emiatt zuhant a lakóházra.

Aresztovics nyilatkozata Ukrajnában közfelháborodást váltott ki, ami arra késztette a tanácsadót, hogy bocsánatot kérjen. Jurij Ihnat, az ukrán légierő szóvivője hétfői sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy az ukrán légvédelemnek még egyetlen H-22-es orosz rakétát sem sikerült megsemmisítenie, erre nincs megfelelő eszköze Ukrajnának. Rámutatott, hogy erre olyan korszerű nyugati rendszerek képesek, mint például az amerikai gyártású Patriot légvédelmi rakétarendszerek.

Aresztovics szavaira orosz tisztségviselők is reagáltak. Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő hétfőn újságíróknak azt mondta, hogy az orosz hadsereg nem mért csapást lakóépületekre, az orosz Meduza hírportál pedig ukrán sajtóforrásokra hivatkozva azt írta, hogy az ukrán fegyveres erők képviselői korábban legalább három alkalommal tettek bejelentést a Szovjetunióban 1958-ban kifejlesztett, és 1968-ban hadrendbe állított szuperszonikus rakéták lelövéséről.

Az ukrán 45. tüzérségi dandár arról adott hírt, hogy a Bahmuttól mintegy 15 kilométerre fekvő Szoledar városnál egy lövészárokra mért csapással végeztek a Wagner orosz zsoldoscsoport 25 fegyveresével.

Az ukrán vezérkar kedd reggeli helyzetjelentésében azt írta, hogy az orosz hadsereg Ukrajnában elszenvedett embervesztesége további mintegy 870 fővel 116 950-re emelkedett.

Újra Kijev lehet az oroszok célja

Az NBC News arról tudósít, hogy Ukrajna támadásra számít a Belarusszal közös határ közelében. „Belarusz és az oroszok hétfőn közös hadgyakorlatba kezdtek. Ez tovább erősíti az aggodalmakat, hogy Oroszország újabb offenzívát indít az ukrán határ közelében, Belarusz irányából, ahogy azt februárban tette" – írja a Mandiner.

London jelentős orvosi segítséget nyújt Ukrajnának

Az amerikai és a kanadai kormányt igyekszik rávenni Ukrajna támogatásának gyorsítására és bővítésére washingtoni és torontói tárgyalásain James Cleverly brit külügyminiszter. 

A londoni külügyminisztérium keddi tájékoztatása szerint Cleverly „intenzív” diplomáciai egyeztetéseket tart Antony Blinken amerikai és Mélanie Joly kanadai külügyminiszterrel. Cleverly a tárgyalásokon hangsúlyozza: most van itt az ideje annak, hogy a szövetségesek felgyorsítsák és kibővítsék azoknak az eszközöknek a szállítását, amelyekkel Ukrajna megnyerheti az Oroszországgal vívott háborút.

A brit kormány védelmi és biztonsági illetékeseinek megítélése szerint erre alkalmat teremtett, hogy Oroszország meghátrálásra kényszerült az Ukrajnában tevékenykedő orosz erők utánpótlási problémái és moráljuk zuhanása miatt.

A brit külügyi tárca beszámolója szerint James Cleverly kifejti amerikai és kanadai megbeszélésein azt a meggyőződését, hogy a megfelelő felszerelések birtokában Ukrajna felülkerekedhet a háborúban.

A minisztérium felidézi, hogy Nagy-Britannia tavaly 2,3 milliárd font (csaknem 1040 milliárd forint) értékben nyújtott katonai támogatást Ukrajnának, és London kötelezettséget vállalt arra, hogy az idén legalább ezen szinten tartja, de lehetőség szerint emeli ezt a támogatást.

A brit külügyminisztérium kedden bejelentette azt is, hogy Nagy-Britannia jelentős egészségügyi segítséget nyújt az ukrajnai háború sérültjeinek ellátására. A tájékoztatás szerint 

A szállítmányban - amelyet a brit külügyminisztérium sürgősségi helyzetekre összeállított készleteiből állítottak össze - sok minden más mellett kötszerek, 30 ezer steril orvosi ruha, injekcióstűk és mobil tábori kórházak létesítésére alkalmas sátrak lesznek.

A brit kormány nemrégiben 300 ezer font (136 millió forint) finanszírozást is nyújtott a UK-Med számára ukrajnai mobil egészségügyi ellátóközpontok létesítésére, valamint arra, hogy a szervezet képezzen ki ukrán orvosokat, ápolókat és mentősöket egyszerre nagyszámú háborús sérült ellátására

Meglepő fordulat az Északi Áramlat ügyben

Érthetetlen, hogy Svédország miért nem hajlandó együttműködni az orosz bűnüldöző szervekkel az Északi Áramlat és az Északi Áramlat 2 gázvezetékeken történt robbanások okainak kivizsgálásában – vetette fel csütörtökön Marija Zacharova, az orosz külügyminisztérium tájékoztatási és sajtóosztályának igazgatója.

– mondta.

Zacharova beszámolt arról is, hogy

Hozzátette: ugyanakkor az orosz felet arról tájékoztatták, hogy a svéd ügyészség nem érdeklődött az orosz kezdeményezés iránt, miszerint közös nyomozócsoportot állítsanak fel a gázvezetékekben keletkezett károk kivizsgálására. Az orosz diplomáciai képviselet szóvivője rámutatott, hogy a svéd fél nem indokolta az érdeklődés hiányát, noha a vezetékek elleni szabotázs egyértelmű fenyegetést jelent Svédország és más balti-tengeri államok számára is.

Mihail Miszustyin orosz miniszterelnök három hónappal ezelőtt a svéd kormányfőnek küldött egy üzenetet arról, hogy az incidens ügyében átfogó és nyílt vizsgálatot kell folytatni az orosz hatóságok és a Gazprom képviselőinek bevonásával, ami a svédek részéről megválaszolatlanul maradt – írja a mandiner.hu.

Az EU folyósította Ukrajnának a 18 milliárd eurós pénzügyi segély első részletét

Az Európai Bizottság folyósította Ukrajnának a 18 milliárd eurós makroszintű pénzügyi segélycsomag első hárommilliárd eurós részletét – közölte a brüsszeli testület kedden.

A hitel formájában nyújtandó támogatási csomag strukturális megoldást szolgáltat Ukrajna 2023-as finanszírozási szükségleteinek fedezésére. A források az alapvető közszolgáltatások biztosítására, például iskolák, kórházak működtetésére vagy a kitelepítettek lakhatásának megoldására, a makrogazdasági stabilitás megőrzésére és az orosz erők által elpusztított létfontosságú infrastruktúra helyreállítására lesz felhasználható.

Az orosz–ukrajnai háború február 24-i kezdete óta az unió és tagállamai több mint 19,7 milliárd euró támogatást nyújtottak Ukrajnának, ennek nagy része makroszintű pénzügyi támogatásként jutott el az országba.

Egyre kevesebb amerikai támogatja Ukrajnát

Az egyik legújabb felmérés szerint a republikánus szavazók mindössze 31 százaléka mondja, hogy a kormánynak kötelessége megvédeni Ukrajnát Oroszországtól, ami 14 százalékpontos csökkenés a március végi csúcshoz képest – erről tájékoztatott hétfőn a Morning Consult. A demokrata szavazók 56 százaléka lát ilyen kötelezettséget Ukrajnával szemben, ami 5 százalékpontos csökkenés az április eleji csúcshoz képest.

Az amerikai felnőttek mindössze 30 százaléka nyilatkozta azt, hogy a vállalatoknak az invázió miatt tartósan meg kellene szakítaniuk üzleti kapcsolataikat Oroszországban – ez a június eleji 38 százalékos rekordszintről csökkent. A függetlenek mindössze 25 százaléka támogatja a vállalatok ilyen lépéseit, míg a republikánusok 29 százaléka, a demokratáknak pedig 35 százaléka – írja a mandiner.hu.

Nem érkeznek német Leopárd tankok

Ukrajna 2022 végén 300 harckocsit és 600-700 harcjárművet kért a nyugati szövetségesektől ahhoz, hogy „megnyerje a háborút”. A NATO-tagországok eddig vonakodtak páncélosokat szállítani a frontra, tartva attól, hogy Moszkva ezt közvetlen beavatkozásként fogja értékelni. Aztán megtört a jég, igaz, egyelőre piciben: Franciaország nagyjából 30 könnyű AMX-10-zel, az USA 50 Bradley-vel, Németország 40 Marder harcjárművel száll be a segélyezésbe. A német kormány Leopárd tankokat is szállítana, azonban a gyártó Rheinmetall kapacitásproblémákra hivatkozva csúszást jelentett – írja a mandiner.hu.

Egyre több ukrán katona lesz öngyilkos

Ukrajna fegyveres erőinek több mentális egészségügyi támogatásra van szüksége, mert az értesülések szerint „megdöbbentően sok” katona hajt végre öngyilkosságot, mert képtelenek feldolgozni lelkileg mindazt, amit a fronton átélnek – idézett brit parlamenti képviselőket az Independent, számolt be a hírről a mandiner.hu.

Norvégiába dezertált egy Wagner-harcos

A norvég hatóságok szerint egy orosz férfi, aki állítólag a Wagner-csoport szerződéses katonája volt, átkelt Norvégiába, és politikai menedékjogot kért. Andrej Medvegyev, aki a hírek szerint a Wagner-csoport magas rangú tagjaként szolgált, azután dezertált, hogy arról értesült: a csoport határozatlan idejűre akarja módosítani a júliusban aláírt négy hónapos szerződését.

Ügyvédje szerint bizonyítékokat is vitt magával Norvégiába, információit pedig hajlandó megosztani a háborús bűnökkel foglalkozó csoportokkal.A vádakra reagálva a Wagner-csoport alapítója, Jevgenyij Prigozsin megerősítette, hogy Medvegyev egykori Wagner-katona volt. Sajtóközleményében úgy fogalmazott, hogy Medvegyev norvég állampolgársággal rendelkezik, és a skandináv nemzet katonáiból álló zászlóaljat vezetett. Prigozsin szerint rosszul bánt a foglyokkal, és „nagyon veszélyes”.

Oroszországnak el kell számolnia a gyerekekkel

Németország külügyminisztere, Annalena Baerbock és holland kollégája, Wopke Hoekstra elítélte, hogy az oroszok több ezer ukrán gyermeket deportáltak. Oroszországnak „el kell számolnia ezeknek a gyerekeknek a hollétéről” – mondta Baerbock a Hoekstrával tartott közös sajtótájékoztatón, aki szerint ez „szándékos orosz politika, ami családokat szakít szét és traumatizálja a gyerekeket”.

Kambodzsában képeznek aknamentesítésre ukrán utászokat

Kambodzsai utászok 15 ukrán katona kiképzését kezdték meg hétfőn a délkelet-ázsiai országban a phnompeni kormány aknamentesítéssel foglalkozó hivatalának égisze alatt.

Emberi jogi szervezetek korábban már figyelmeztettek, hogy az orosz csapatok nemzetközileg betiltott taposóaknákat is alkalmaznak Ukrajnában, amelyek rendszeresen szednek áldozatokat és fennakadást okoznak az élelmiszerellátásban is.

A kambodzsai aknamentesítők a világ legjobbjai közé tartoznak, több ezren közülük – az ENSZ aknamentesítő programjai keretében – Afrikában és a Közel-Keleten is dolgoznak.

Jóllehet Phnompen hagyományosan jó viszonyt ápol Oroszországgal, Hun Szen elítélte Moszkva Ukrajna elleni támadását, és Kambodzsa megszavazta az Oroszországot a háború miatt elítélő ENSZ-határozatot is.

További nehézfegyverekre számíthatnak az ukránok

Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára szerint Ukrajna hamarosan további nehézfegyver-szállításokra számíthat a nyugati országokból. A nyugati szövetségesek fontolóra veszik harckocsik Kijevbe küldését a pénteki németországi ramsteini találkozó előtt, ahol a kormányok várhatóan bejelentik legújabb katonai támogatási ígéreteiket.

Németországot bírálta a lengyel kormányfő

Németországnak határozott lépéseket kell tennie, és „mindenféle fegyvert” kell küldenie Ukrajnának, hogy segítse csapatait megvédeni magukat az orosz invázió ellen – mondta Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök. A parlamentben felszólaló Morawiecki hallgatólagosan bírálta Olaf Scholz német kancellárt, amiért vonakodott Kijevet nehézfegyverekkel ellátni.

Több mint 7000 civil halt meg

Több mint hétezer civil halt meg Ukrajnában azóta, hogy Oroszország tavaly februárban megtámadta szomszédját – közölte hétfőn az ENSZ emberi jogi főbiztosának hivatala (OHCHR). Eddig 7031 polgári áldozatot erősítettek meg, de úgy vélik, hogy a tényleges áldozatok száma „jelentősen magasabb”, tekintettel arra, hogy számos jelentés megerősítésre vár, és hogy megközelíthetetlenek azok a területek, ahol heves harcok dúlnak.

Magyarország segít

Az ukrán–magyar határszakaszon 4839-en léptek be Magyarországra hétfőn, a román–magyar határszakaszon belépők közül pedig 4294-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) kedden az MTI-t.

Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – áll a közleményben.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) a police.hu oldalon azt közölte, hogy a Készenléti Rendőrséggel segíti az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket. A feladatokban támogatást nyújt a Budapesti Polgárőr Szövetség is.

Moszkva és Kijev 1000 fős fogolycserén dolgozik

A török hatóságok szerint Oroszország és Ukrajna nagyszabású fogolycserére készül. Seref Malkoc török emberi jogi ombudsman szerint Tatyana Moskalkova orosz emberi jogi biztos és ukrán kollégája, Dimitro Lubinec múlt héten találkozott Ankarában, hogy megvitassák a megállapodást.

– mondta, hozzátéve, hogy Törökország kész „humanitárius folyosót” biztosítani Isztambulban minden ilyen fogolycseréhez. Vlagyimir Putyin és Recep Tayyip Erdogan többek között az Ukrajnában megsebesült férfiak kicseréléséről is tárgyalt egy telefonbeszélgetésen – közölte a Kreml.

Oroszország legyártotta az első készlet Poszeidon atomtorpedót

A megtorló fegyverek új kategóriájaként Oroszország legyártotta az első Poszeidon atomtorpedókat, ami állítólag képes radioaktív hullámokat kiváltani, amelyek lakhatatlanná tennék a tengerparti városokat.

– idézett egy meg nem nevezett védelmi forrást a TASZSZ orosz állami hírügynökség.

A Poszeidonról kevés megerősített részlet érhető el nyilvánosan, de azt tudni lehet, hogy lényegében egy torpedó és egy nukleáris tengeralattjáróról indítható drón keresztezése.

Svédország fokozódó orosz fenyegetésre számít

A svéd SAPO belbiztonsági ügynökség arra számít, hogy Oroszország fokozza a svéd biztonságot veszélyeztető tevékenységeket olyan területeken, mint a távközlés és az elektromos hálózat.

A SAPO arra számít, hogy egyre nagyobb teret nyernek az összeesküvés-elméletek és az államellenes üzenetek, amelyek hosszú távon alááshatják a társadalom intézményeibe vetett bizalmat, a politikusok döntéshozatalát és az állam legitimitását.

– fogalmazott von Essen asszony, aki azonban nem volt hajlandó elmondani, hogy az oroszok aktivitása megnövekedett-e azóta, hogy Svédország és Finnország az ukrajnai orosz inváziót követően jelentkezett a NATO-ba, szakítva a több évtizedes katonai semlegességgel.

Átmenetileg meggyengül a brit hadsereg

Ukrajna vezetője köszönetet mondott a brit miniszterelnöknek és a védelmi miniszternek, amiért Nagy-Britannia 14 db Challenger-2 tankot és tüzérségi fegyvereket küld Ukrajnának.

Kijelentette, hogy Ukrajnának szüksége van a fegyverekre, és „jól hasznosítja” őket – és a lépés más országokat is hasonló gesztusokra ösztönöz majd, de elismerte:

Ukrajna folyamatosan arra kérte szövetségeseit, hogy küldjenek egy sor élvonalbeli fegyvert Oroszország elleni küzdelemhez, és már több milliárd fontnyi készletet szállítottak vagy ígértek.

Hatékonyabb lehet az EBESZ

Kijevbe látogatott az EBESZ soros elnöke, Észak-Macedónia külügyminisztere – számolt be róla az ukrán elnök, aki úgy véli, az EBESZ azon nemzetközi szervezetek közé tartozik, amelyek jelentős potenciállal rendelkeznek, de kritikus helyzetekben különböző okokból kifolyólag az elszántság és a konkrét cselekvések hiányoznak. Reméli, hogy az új soros elnökségnek sikerül növelnie a figyelmet a megszállt területekről Oroszországba deportált ukránok kérdésében, valamint az EBESZ lehetne az első nemzetközi szervezet, amelyiknek sikerülne azokra a helyekre bejutnia, ahol ukrán hadifoglyok vannak.

Harminckilenc embert mentettek ki a romok alól

Harminckilenc embert, köztük hat gyereket sikerült kimenteni a rakétatalálatot kapott dnyiprói lakóház romjai alól. Összesen 47 bejelentés érkezett azokról, akik a becsapódás idején a házban tartózkodhattak, és akiknek a sorsa ismeretlen. Huszonkét személyről pontosították az információkat.

Az ukrán elnök éjszakai videóüzenetében azt mondta: az Ukrán Biztonsági Szolgálat már megkezdte az információgyűjtést azokról az orosz katonákról, akik előkészítették és végrehajtották ezt a légicsapást.

– mondta Volodimir Zelenszkij.