Tisztázatlan a nemzeti kisebbségek helyzete Európában

Spanyolországban évtizedek óta súlyos belpolitikai feszültséget okoznak a baszk és a katalán függetlenségi törekvések. Hasonló a helyzet Franciaországban is, ahol a kormány a nemzeti egység felbomlásától tartva megtagadja Korzikától az évtizedek óta követelt autonóm státuszt. Európai polgári kezdeményezés keretében aláírásgyűjtés indult, amelynek célja, hogy az Európai Parlament napirendre tűzze a nemzeti régiók kérdését.

Fotós: Veres Nándor

Robbantásos merényleteik során mintegy 860-an vesztették életüket. Az észak-spanyolországi Baszkföld elszakadását célzó Baszk Haza és Szabadság (ETA) több mint 50 évig harcolt a független, szocialista baszk állam megteremtéséért. Spanyolországban évtizedek óta belpolitikai feszültségeket okoznak a baszk, illetve a katalán autonómiatörekvések. Az ETA támadásainak utolsó halálos áldozata egy francia rendőr volt 2010-ben. Ezután a terrorcsoport a spanyol kormánytól kapott autonómia ígérete fejében felhagyott a fegyveres harccal, és fegyvereiket 2018 áprilisában átadták a spanyol hatóságoknak – írja összefoglalójában a V4NA hírügynökség.

Súlyos ítéletek függetlenségi vezetők ellen

Az elmúlt években Katalóniára irányult Európa figyelme, miután a 2017 októberében megtartott függetlenségi népszavazás heves utcai összecsapásokba torkollott, majd a referendumot a spanyol legfelsőbb bíróság alkotmányellenesnek minősítette. Carles Puigdemont katalán kormányfő és négy minisztere Brüsszelbe, illetve Berlinbe menekült, ezért a spanyol kormány nemzetközi elfogatóparancsot adott ki ellenük.

A spanyol legfelsőbb bíróság 9 és 13 év közötti börtönbüntetést szabott ki zendülés miatt kilenc katalán függetlenségi vezetőre, a legsúlyosabbat Oriol Junqueras volt katalán elnökhelyettes kapta, akit az alkotmányos rend megzavarása mellett közpénz hűtlen kezelésében is elmarasztaltak. Puigdemont és miniszterei 9 és 11 év közötti büntetést kaptak, továbbá eltiltották őket a közügyek gyakorlásától.

Carles Puigdemont interjút ad az AFP hírügynökségnek az Európai Parlamentben 2020 március 2-án
Fotó: Kenzo Tribouillard / AFP

Junqueras, Puigdemont és Toni Comín volt katalán egészségügyi miniszter közben európai parlamenti mandátumot nyert a 2019. májusi választáson, utóbbiak ezért mentelmi jogukra hivatkozva nem tértek haza Brüsszelből. Belgium és Németország elutasította Madrid kiadatási kérelmét, így az egykori katalán vezetők jelenleg csak Spanyolország határain kívülről küzdhetnek a katalán autonómiáért.

Macron az alkotmányra hivatkozva nem enged

A Korzikai Nemzeti Felszabadítási Front 1976-tól négy évtizeden át harcolt a Franciaországtól való függetlenedésért, a szervezet tagjai mintegy 4500 robbantásos merényletet hajtottak végre a szigeten. A félkatonai szervezet végül 2014-ben letette a fegyvert, de az autonómia politikai szintű megvalósításáról nem mondott le.

Függetlenségpárti demonstrálók Korzika zászlajával Macron 2018. februári korzikai látogatásakor
Fotó: Ludovic Marin / AFP

A 2017 decemberében megtartott korzikai regionális parlamenti választásokon a szavazatok 45,4 százalékát a nacionalista Pé a Corsica pártszövetség szerezte meg. Gilles Simeoni, a szövetség vezetője tárgyalásokat kezdett a francia kormánnyal a sziget nagyobb autonómiájáról és a korzikai nyelv hivatalossá tételéről, Emmanuel Macron államfő azonban 2018 februárjában tett korzikai látogatásakor mindkét kérést határozottan elutasította. Arra hivatkozott, hogy a francia alkotmány kimondja az egységes francia nemzet és nyelv létezését, vagyis az autonómiához alkotmánymódosításra lenne szükség. Megfigyelők szerint az államfő azért aggódik, mert

ha engedne a korzikaiaknak, akkor a többi regionális kisebbség, a bretonok, az elzásziak, vagy a provansziak is bejelenthetnék autonómiaigényüket, ami veszélyeztetné Franciaország egységét.

Van jó példa is

Európa kevés jól működő nemzeti autonómiáinak egyike Olaszország északi részén, a Dél-Tirol (Sudtirol) régióban található. Az 1946-ban megkötött osztrák-olasz külügyminiszteri egyezmény szavatolta a nyelvi, törvényhozói és végrehajtói autonómiát Bolzano (Bozen) tartományban az ott élő osztrák-német kisebbség számára. Az olasz parlament 1971-ben elfogadta a kisebbségi területi autonómiát megteremtő Autonómia Statútumot, miután Ausztria az ENSZ közgyűlésén keresztül folyamatos nyomást gyakorolt szomszédjára. Dél-Tirol ma Olaszország egyik leggazdagabb tartománya, az ott élő osztrák-német kisebbség 1992 óta teljes körű politikai, gazdasági, oktatási és kulturális önrendelkezési jogokat élvez.

Tavaly ilyenkor a Székely Nemzeti Tanács kezdeményezésére európai polgári kezdeményezés keretében aláírásgyűjtés indult az európai nemzeti régiók támogatásáról. A petíció célja, hogy az Európai Parlament napirendre tűzze a nemzeti régiók jogairól és uniós támogatásáról szóló vitát, és így egységes szabályozás szülessen a nemzeti sajátosságot őrző területek megmaradása érdekében. A siker a határon túli magyar közösségek érdeke is, ehhez viszont május 7-ig egymillió aláírás összegyűjtésére van szükség. Az irdala.hu oldalon keresztül bárki csatlakozhat a kezdeményezéshez.

Aláírásgyűjtés a nemzeti régiókért

A dosszié további cikkei
Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a haon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a haon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában