Nagyvilág

2008.04.24. 14:48

Albán-szerb vita az állítólagos szervkereskedelemről

<p>Koholmánynak nevezte az albán külügyminiszter azokat az állításokat, hogy koszovói szerb civileket gyilkoltak volna meg Albániában, s szerveikkel kereskedtek.</p>

Lulzim Basha csütörtökön sajnálattal szólt arról, hogy Carla del Ponte volt hágai főügyész megírta a "valótlanságoktól és abszurditásoktól hemzsegő" könyvét, amelynek egyes részei - a tiranai diplomata szerint - nemcsak erkölcstelenek, hanem rágalmazók is.

A szerb ügyészség közben megpróbál bizonyítékokhoz jutni az állítólagos szervkereskedelemmel kapcsolatban.

Mind Pristina, mind Tirana már a gyanút is visszautasítja, és sértésnek veszi a felszólítást, hogy kezdjen nyomozni az ügyben. Szerintük ugyanis szerb propagandáról van szó, s így került Del Ponte asszony könyvébe is a rémtörténet, aminek az albánok szerint semmi alapja sincsen.

A Human Rights Watch, nemzetközi jogvédő szervezet a koszovói kormánytól az állítások ellenőrzését követeli. A HRW szerint ugyanis Del Ponte olyan adatok birtokába jutott, hogy az albánok mintegy háromszáz szerb nemzetiségű civilt 1999-ben (a koszovói háború évében) Albániába szállítottak, a Tiranától nyolcvan kilométerre levő Burel városhoz. Ott "az orvosok eltávolították a foglyok belső szerveit", közölte a HRW.

Basha szerint ennek a koholmánynak csak az a célja, hogy törvénytelennek és igazságtalannak mutassák be a koszovói nép harcát, és besározzák Koszovót és Albániát. Olga Kavran, a hágai törvényszék szóvivője szerint az ENSZ szakemberei nem találtak semmi "fenntartható bizonyítékot" a szervkereskedelemre vonatkozó állításokra.

Belgrád azonban vizsgálatot követel az ENSZ-től az ügyben is, hogy egyes világszervezeti tisztségviselők akadályozzák a nyomozást a szervkereskedelem kérdésében. Szerbiában ugyanis az a meggyőződés, hogy az állítások igenis megalapozottak.

Belgrád szerint szükség van a tisztázásra. Legelső bizonyíték, hogy a háború idején (1998-1999) szerbek százai tűntek el, s azóta is eltűntként tartják őket nyilván. Belgrád hivatalos átirattal fordult Albániához is információkat kérve, hogy léteztek-e fogolytáborok , s vajon azokban műtéteket lehetett-e végrehajtani.

A belgrádi ügyészség közben bizonyítékokat gyűjt a nemrégiben Hágában felmentett Ramush Haradinaj ellen is, hogy a fellebbezés után elmarasztaló ítélet születhessen az UCK volt parancsnoka ellen. Szerbiában ugyanis igazságtalannak tartják a felmentő ítéletet.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a haon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!