Kibúvó a füsttilalom alól

Az angol reneszánsz drámaíró idézetét kissé kicsavarva valahogy úgy folytatják, hogy "és benne színész minden kocsmai dohányos". A sörözőtulajdonosok ugyanis találtak egy rést a 2007. októbere óta érvényes törvényen, amely szerint minden nyilvános helyen tilos a dohányzás. Ugyanis a színházi előadások nem szerepelnek az előírásban.

Az északi Minnesotában - ahol nem lehet kiküldeni a vendéget az udvarra füstölni, mert télen a lélegzet azonnal zúzmarává fagy - egy sörözőtulajdonost egy dörzsölt, és mellesleg nem dohányos ügyvéd világosított fel a joghézagról. Azt tanácsolta a kocsmárosnak, hogy adassa elő a vendégeivel a "Dohánymonológot".

Az első előadás február 9-én volt középkori kosztümökben. A lázadás gyorsan terjedt. Néhány hét alatt bányászvároskák és álmos elővárosok több mint 100 sörözője vált "színházzá", kiragasztott színlapokkal és a vendégektől szedett belépődíjjal. Az "előadások" azonban néhány mondatnyi viccesen előadott párbeszéd után általában ellaposodnak, és a "színészek" ugyanúgy sörözgetnek, beszélgetnek, no meg cigarettáznak tovább, mint a füsttilalom előtt.

Különösen népszerűek lettek az ilyen "előadások" az úgy nevezett Vasövezetben, vagyis a bányavidéken, ahol a tél még minnesotai fogalmak szerint is különösen kemény.

A helyi egészségügyi hatóságok azonban nem nevetnek a tréfán. Bejelentették, hogy ezek az előadások a dohányzás elleni törvény megkerülésére irányulnak, ezért 10 ezer dolláros büntetéssel fenyegették meg a sörözőket.

Csakhogy a "színielőadásokat" azok a kisvárosi kiskocsmák sem tekintik viccnek, amelyek nemzedékek óta a betérő munkások által legurított sörök és whiskey-k jövedelméből élnek, és amelyek bevétele 30 százakkal esett a füsttilalom bevezetése óta.