Multimédia

2017.08.20. 15:15

Digitális evolúció a bevásárlásban

<em>Az elmúlt bő másfél évtizedben digitális, kommunikációs és információs (r)evolúción mentünk keresztül. Az új és újszerű digitális megoldások gyorsabbá, könnyebbé tették az információáramlást, átalakították a kommunikációs folyamatokat az élelmiszer-gazdaságra is erőteljes hatást gyakorolva, az alapanyag-termeléstől kezdve a feldolgozáson át az értékesítésig</em>. Fehér András írása.

Az elmúlt bő másfél évtizedben digitális, kommunikációs és információs (r)evolúción mentünk keresztül. Az új és újszerű digitális megoldások gyorsabbá, könnyebbé tették az információáramlást, átalakították a kommunikációs folyamatokat az élelmiszer-gazdaságra is erőteljes hatást gyakorolva, az alapanyag-termeléstől kezdve a feldolgozáson át az értékesítésig. Fehér András írása.

Napjainkban a hazai lakosság háromnegyede aktív internetező, míg közel 70 százalékuk okostelefonnal rendelkezik. Ezt a potenciális piacot igyekszik kihasználni a mára több mint hatezer magyarországi webáruház, amelyek közül többnyire elektronikai és műszaki termékeket forgalmazókat találhatunk a legnagyobb bevétellel rendelkezők között. A Eurostat friss adatai alapján kijelenthető, hogy a teljes online vásárlás volumenében minden tizedik magyarországi lakos vásárolt már élelmiszert az interneten (leggyakrabban ásványvizeket, kávéféléket, tésztákat, sajtokat). Az élelmiszerek internetes vásárlása még gyerekcipőben jár, a tendenciából az látszik, hogy a világháló elsődlegesen a tájékozódásban segíti a vásárlókat. Ezt bizonyítja a Nielsen 2015. évi statisztikája, mely szerint minden második élelmiszer-beszerző a vásárlást megelőzően tájékozódik a neten a termékről. A témában három éve ezerfős országos reprezentatív kérdőíves felmérést végeztünk. Kiderült: az élelmiszerekkel kapcsolatos információkereséssel minden negyedik megkérdezett hasonló vagy valamivel több időt tölt el az interneten a hagyományos módokhoz (például televíziós reklámok, szóbeszéd) képest. Az online vásárlástól egyébként általában azért tartózkodnak, mert aggódnak a termék minősége miatt. Felvetődhet a kérdés, vajon elkülöníthető-e olyan fogyasztói réteg, amelyik többnyire az interneten informálódik, és bizonyos esetekben már online jut termékekhez? Erre egy 2015-ös, az Y-generációban (20-35 év közöttiek) végzett 500 fős online, reprezentatív kérdőíves felmérés eredménye válaszolhat. A megkérdezést követően jól megkülönböztethető csoportokat tudtunk elkülöníteni az információkeresés és az online, offline vásárlási szokások tekintetében. Az egyik klasztert digitális élelmiszer-fogyasztóknak neveztük el. A csoport tagjai jellemzően felsőfokú végzettséggel rendelkező, aktív szellemi munkát végző, a jövedelmükből nagyon jól megélő nők, akik párkapcsolatban, többnyire házastársként élnek. Már az interneten élelmiszert vásárlók egyharmada tartozik ide. Erről a csoportról az is elmondható, hogy zömmel online tájékozódik a vásárlást megelőzően, és előszeretettel keres információkat az élelmiszerek egészségre ható kedvező tényezőiről. Azonban még mindig inkább boltban vásárol, mert fontos, hogy egy helyen minél több termékhez hozzájusson. Bizonyos újszerű megoldások már a közeljövőben idehaza is megreformálhatják a területet. A Microsoft fejlesztette Cortana egy digitális személyi asszisztens; nemcsak válaszolni képes az általunk feltett kérdésekre, hanem a keresést is lefolytatja, vagy vásárlási tranzakciót hajt végre, figyelembe véve a legfőbb preferenciáinkat. A webáruházak hamarosan ilyen és ehhez hasonló szoftverekkel végezhetik el az ügyfelek kiszolgálását. A virtuális valóság sokáig csak a mozivásznon látványosnak tűnő technológia volt, ám az elmúlt években a gyártók (Oculus, HTC Vive, Microsoft stb.) soha nem látott módon erősítették a mindennapos használatra való fejlesztést. Manapság leginkább a játékiparra koncentrálnak, de érdemes megemlíteni a ShelfZone VR, vagyis egy virtuális online szupermarket projektjét, amit a HTC Vive szemüvegével érhetünk el: a hozzá tartozó két karral akár az otthoni fotelünkből is bevásárolhatunk. Maga a látvány hasonló egy hagyományos szupermarketéhez és a termékválasztékához. A virtuális boltban természetesen rendelkezésünkre áll egy személyi asszisztens, aki minden kérésünkre a lehető leg­gyorsabban és leghatékonyabban képes megoldást találni…

(Szerzőnk a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kar Marketing és Kereskedelem Intézet ügyvivő-szakértője; cikkünk a Debreceni Akadémiai Bizottság együttműködésével született.)

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a haon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!