2018.09.06. 13:24

360 fokos videó: Trabanttal semmi sem lehetetlen

Debrecen - Négy debreceni fiatal mert nagyot álmodni. Céljuk volt, hogy meghódítsák az Északi-sarkkört, két Trabanttal. Jelentik: sikerült!

A Trabant a keletnémet autógyártás remeke, ami mára kultusszá és szimbólumává vált. Ócskavas, rohad és bontóra ítélt; ilyen és ehhez hasonló szavakkal illetik a csaknem 30 éves NDK-s múltidéző járművet, holott nagyszüleink legendás gépei némely garázsban még „patika” állapotban várják, hogy száguldjanak vele az utakon. A két debreceni szerelmespár (Soós Barbara, Kovács Péter és Mátóné Tonhajzer Arabella, Mátó Attila Zoltán) tesztelte a Trabikat, és elvitték Bolhát és Bodobácsot egy európai körútra.

Harmincnyolc nap alatt, csaknem 8500 kilométer után tizenkét országot maguk mögött hagyva bebizonyították, hogy semmi sem lehetetlen – még a kétütemű Trabant 601-sel sem.

Videókat készítettek, blogot írtak, olykor még a kettőt egybefonva vlogoltak is. Megörökítettek minden pillanatot, jót s rosszat egyaránt. Jóformán velük utazhattunk, nevettünk és sírtunk. De most jöjjenek a főszereplők, és meséljék el ők, hogy milyen is volt a kalandos utazás.

Próba szerencse

Stílusosan a Trabinak támaszkodva vágtak bele a történet mesélésbe, no csak a lényegeket említve, de az első sztorijuk sem volt mindennapi. Amikor az írásukat olvastam, nem tudtam elrugaszkodni attól a gondolattól, hogy bálnahúst kóstoltak.

– Nagyon finom volt, meglepően sós és füstölt volt bálnahús. Egy ínyenc különlegesség. Megkínáltak bennünket, hogy kóstoljuk meg, és mi nem hagyhattuk ki ezt a lehetőséget! – nevette a debreceni házaspár, Mátóné Tonhajzer Arabella és Mátó Attila Zoltán.

Otthon, édes otthon

Elárulták, hogy első dolguk, amint hazaérnek, az az alvás lesz. Nem mindig volt kényelmes szállásuk, de mindig kihozták az adott helyzetből a maximumot.

– Nagyon sokszor kempingben szálltunk meg, ahol tudtunk aludni, pihenni és fürödni. Viszont volt olyan, hogy a kint élő magyarok befogadtak bennünket. Figyelték, hogy merre járunk. Amint átléptük bármelyik országhatárt, írták nekünk, hogy szállást adnának vagy ebédet. Nagy dolog volt azt érezni, hogy mi magyarok összetartozunk, bárhol legyünk – mondták a fiatalok.