Mit tehetünk, ha egy súlyos káreset helyszínére érünk?

Budapest, Debrecen, Miskolc, Nyíregyháza - A segítést megelőzi a biztonságra való törekvés egy káreset helyszínén.

Bár hazánkban szinte kizárhatjuk a barcelonaihoz hasonló terrorcselekményeket, sajnos, súlyos közlekedési balesetek vagy esetleges katasztrófák nálunk is előfordulhatnak. A mentőknél arról érdeklődtünk, mit tehetünk, ha egyszerű állampolgárként valamilyen súlyos káreset helyszínére érünk.

Láthatósági mellényben

– A tömeges sérüléssel járó baleseteknél a helyszínre érkező laikus polgár első és legfontosabb tennivalója a helyszín biztonságának megteremtése, illetve a további balesetek megakadályozása. A baleset jellegéből adódóan a biztonsági intézkedések eltérőek lehetnek; például tegye ki az útra az elakadást jelző háromszöget, vegyen fel láthatósági mellényt, állítsa le a járó motort! – javasolja dr. Korcsmáros Ferenc, az Országos Mentőszolgálat észak-alföldi régiójának igazgatója.

– Amennyiben sikerül a helyszínt biztonságosan megközelíteni, tájékozódjon a baleset jellegéről, a sérültek számáról és a sérültek állapotáról, majd haladéktalanul hívja a 104-es, illetve a 112-es segélyhívó számot, ahonnét a mentőket, tűzoltókat, rendőröket haladéktalanul riasztani tudják. Egy baleset helyszínén laikusként talán a legnehezebb, ugyanakkor a legfontosabb feladat a nyugalom megőrzése, hiszen a mentőegységek érkezéséig a helyszínen tartózkodók tudnak segíteni leginkább a bajbajutottaknak. A jogosítvánnyal rendelkezők elsősegély-alapismeretekkel is rendelkeznek, amellyel segítségére lehetnek a kiérkező szakembereknek – jegyzi meg az igazgató.

A mentőegységek már a helyszínen vannak. Fotó: AFP

Megszervezi az ellátást

A mentőegységek esetében is hasonló az eljárás, a pontos helyszíni tájékozódás elősegíti a további szükséges mentőerők haladéktalan mozgósítását, továbbá – a teljesség igénye nélkül – speciális egységeket, mint például a gyermekmentőorvosi kocsi, a helikopter, illetve a tömeges baleseti egység riasztását is egyaránt.

– Összehangolt munkára van szükség, melyet a helyszínen a kárhelyparancsnok, az irányító csoportban a mentésvezető koordinál. A kárhelyparancsnoki ismeretek elsajátítása külön képzésen valósul meg az Országos Mentőszolgálatnál, illetve már része a mentőorvosi tananyagnak is, a tömeges balesetek felszámolására felkészített szakember rövid időn belül a helyszínre delegálható. A kárhelyparancsnok jelöli ki, hogy hol legyen a sérültek gyűjtő- és ellátó helye, hova érkezzen a többi mentőjármű, esetleg akadályozva van-e a kárhely megközelíthetősége; kapcsolatot tart a társszervekkel, vagyis kezdetben nem az egészségügyi ellátás végzése, hanem az ellátás gyors megszervezése a feladata! – összegzi a régiós vezető. Azt is elmondta, hogy a lényegi különbség a tömeges (több személy sérülésével járó) balesetek és katasztrófák között a léptékben van: utóbbi esetén a mentési feladatok tartósan meghaladják az egészségügyi ellátást nyújtók kapacitását. Ebben az esetben is mozgósíthatók olyan mentőegységek, melyek százas nagyságrendű sérült ellátására alkalmas felszerelést (kötszert, infúziót, életmentő eszközöket) tartalmaznak. Hasonló egységet vetettek be a kolontári vörösiszap-katasztrófánál is – mondta el Korcsmáros Ferenc.

HBN