Iszapömlés - Február 6-án hirdet másodfokú ítéletet a Győri Ítélőtábla

Győr - Február 6-án tíz órakor hirdet ítéletet a vörösiszapper másodfokú tárgyalásán a Győri Ítélőtábla - mondta a büntetőper szerdai tárgyalási napja végén Zólyomi Csilla, a tanács elnöke.

A táblabíróságon január 23-án indult a másodfokú tárgyalás, miután a Győri Fellebbviteli Főügyészség tavaly június 21-én az első fokon eljáró Veszprémi Törvényszék mind a tizenöt vádlottat felmentő határozatának hatályon kívül helyezését és új eljárás lefolytatását kérte, eljárási szabálysértések és az indoklási kötelezettség elmulasztására hivatkozva.

Szerdán, a harmadik tárgyalási napon az utolsó szó jogán felszólaló vádlottak valamennyien ártatlannak vallották magukat, és az első fokú ítélet helybenhagyását kérték.

Az elsőrendű vádlott, B. Zoltán az utolsó szó jogán azt mondta: becsületesen végezte munkáját, tisztességesen helytállt, amit a törvényszék alapos vizsgálattal meg is állapított. Semmi nem törölheti ki a tragédiát az emberek életéből, de reményei szerint "a jogerős ítélet megnyugvást hoz majd" a katasztrófában érintetteknek és a társadalomnak.

Kedden, a második tárgyalási napon valamennyi védő az első fokú ítélet helyben hagyását kérte. Arra hivatkoztak, hogy a Veszprémi Törvényszék ítélete megalapozott volt, a szakértői véleményeket jól és objektíven használta, az ítéletet megfelelően indokolta. Az ügyészi fellebbezés azonban szerintük nem volt alapos, a nyomozás pedig elkapkodott volt.

Hangoztatták, hogy a szakértői vélemények szerint nem a gáttest hibájából következett be a katasztrófa, hanem az altalaj törése következményeként, a vádlottak viselkedése, munkája és a kataszrófa között nem volt ok-okozati összefüggés.

Pál Helga, D. József másodrendű vádlott védője kitért arra is, hogy bár Kolontárnak és Devecsernek is volt veszélyhelyzet esetére kész kitelepítési terve, azt egyszer sem próbálták el, a szükséges technikai eszközök pedig nem működtek.

Fejes Péter ügyész szerint a nyomozás nem volt összecsapott, mert a társadalomnak "jogos elvárása", hogy "tisztességes körülmények között" történjen a nyomozás és lépjen a tárgyalási szakaszba.

Az ügyész érthetetlennek nevezte a kimenekítési tervek számon kérését. Álláspontja szerint ha működött volna a riasztó-rendszer, vagy megszólaltak volna a harangok, az sem változtatott volna semmin, mert a vörösiszap hét perc alatt érte el Kolontárt, a gátszakadást követő percekben pedig semmilyen értesítést nem kapott senki, aki a településeken a riasztást elindíthatta volna.

A Mal Zrt. Ajka melletti tározójából 2010. október 4-én kiömlő vörösiszap három települést öntött el, Kolontárt, Devecsert és Somlóvásárhelyt. A katasztrófa következtében tíz ember meghalt, több mint kétszázan megsérültek, több száz ház pedig lakhatatlanná vált.

A Veszprémi Törvényszék bűncselekmény hiányában mentette fel a vörösiszapper összes vádlottját a halált okozó gondatlan közveszélyokozás vétsége, a gondatlanságból elkövetett környezet- és természetkárosítás, továbbá a hulladékgazdálkodás rendje megsértésének vádja alól tavaly január 28-án. A törvényszék szerint a katasztrófa oka "altalaj eredetű stabilitásvesztés" volt, amely miatt a töltés tönkrement.

- MTI -