Csúcsra járatva

2023.10.05. 17:30

Aki komolyan sportol, olyan, mintha drogos lenne

Rakonczay Gábor szerint a csúcsteljesítmény sok lemondással jár, és képtelenség minden téren a maximumot hozni.

Szabó Dóra

Fülöp Ákos Győző (balra) és Rakonczay Gábor

Forrás: Molnár Péter

Érdekes témát boncolgattak szerdán este a Grand Hotel Aranybikában, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Debreceni Képzési Központjának beszélgetős estjén, mely az „Élet a szenvedélytől vezérelve – saját határaink feszegetése” címet kapta.

A meghívottak, Rakonczay Gábor evezős, kenus, extrém sportoló, kétszeres Guinness-világrekorder és Fülöp Ákos Győző, az MCC Sport és Teljesítmény Műhely vezetője, sport szakpszichológus más-más nézőpontból világították meg a témakört.

Bevezetésként meghatározták, egyáltalán mi is a csúcsteljesítmény. Rakonczay szerint az, amikor valami rendkívülit tudunk létrehozni. Ebben lehet tudatosság is, illetve egy kikényszerített dologként is előállhat. 

Az esemény moderátora, Gál Kincső bedobta a sokszor és sok helyen emlegetett mondatot, vagyis hogy minden fejben dől el. – Nekem az egyetemen azt mondta az egyik kedvenc tanárom, hogy aki nem tudja magát megmérettetni, vagyis nincsenek versenytársai, az nincs is a pályán. És nagyon igaza volt, mert mindig másokhoz képest tudjuk lemérni, hol is tartunk. 

Én szeretem megkeresni az elitet, és hozzájuk képest beárazni magam, mert úgy megtudom, mennyi melót kell még belepakolnom. Ez ad egyfajta folyamatos motivációt, hogy mindig jobbá próbáljak válni.

Az ultrafutásban hetven százalékos a feladási arány, az dönt, adott napon ki mennyire elszánt, koncentrált, fejben kell mindig brutálisan topon lenni, mert a test úgyis kibírja – reagált Rakonczay.

Fülöp szerint, mivel egyre élesebb a verseny, és miután a fizikai határainkat elérjük, egyéb dolgok kellenek, amik még hozzátesznek a teljesítményhez, fontos a mentális felkészültség is. Döntő az önismeret és a tudatosság. 

Arra a felvetésre, hogy a csúcs ostromlása mennyire válik szenvedéllyé, Rakonczay egyértelmű választ adott: – Aki komolyan sportol, olyan, mintha drogos lenne. De ezt nem is lehet másképp csinálni, ha elveszed tőle, szétesik. 

A szakember úgy véli, a hormonfelszabadulás miatt hasonló például a sport is a különböző szenvedélybetegségekhez. – Hogy mi a normális és mi nem, a kultúra befolyásolja. Hogy hol húzzuk meg a vonalat. A sportnak is vannak olyan negatív aspektusai, amikor már átbillen negatív oldalra – véli Fülöp.

Senki sem él örökké

Felmerült a vakmerőség kérdése is. A rekorder erre egy anekdotát hozott, amelyet még anno Fa Nándortól hallott. – Egy egyszerű ember sétál a mezőn, ahol van egy bozóttűz, jön egy ló, és átvágtat rajta, és megy tovább. Fut utána a gazdája, akinek az egyszerű ember azt mondja, hogy milyen fantasztikus lova van, bátor, és nem ismer akadályt. 

A gazda erre azt feleli, hogy nem annyira bátor ez a ló, hanem csak vak. Én úgy vagyok vele, hogy senki sem él örökké. Mit tudsz veszíteni? Nagyobb veszély van abban, ha menni akarok a Déli-sarkra, de nem megyek, mert kockázatos, inkább otthon nézek róla videókat a telefonomon. Ha kimész az utcára, már akkor kockázatot vállalsz, hiszen bármikor bármi történhet.

Ha minden optimális, körülbelül 90 évig élhetünk, holott pedig olyan 400-800 év között járna. Felfoghatatlan értékes az emberi élet és az idő, engem pont ez hajt, át kell élni dolgokat, belül érzem, hogy menni kell. Pont attól vagyunk emberek, mert nem kell mindent megválaszolni – árulta el az extrém sportoló, majd hozzátette, ezzel együtt azért azon van, hogy minél tovább éljen.

A szakpszichológus szerint három tényező a meghatározó a kalandvágyó embereknél: a kockázatvállaló személyiségek máshova teszik a vonalat, mint mások. Kiemelte még az ingerkereső magatartást, mikor ez tartja lendületben az illetőt, és a felfedezés utáni vágyat is ide vette.

Az életet élni kell, és nem várni valamire!

Nem vitás, a mindennapokban is rengeteg kihívás vár az emberre, folyamatos megfelelési kényszer alatt éljük életünket. Az est során rávilágítottak, hiába akarjuk, nem lehetséges, hogy minden téren csúcsra járatva működjünk. – Szerencsés, aki ki tud egyet választani, és abban sikeres tud lenni, azt kimaxolja. Akik minden szinten helyt próbálnak állni, elaprózódnak, és célvesztettek lesznek. Mit tudunk kezdeni ezzel? Fontos az optimalizálás, az önismeret, és hogy meghúzzuk a határokat, összehangoljuk a szerepeket – mondta Fülöp. 

A közönségkérdések során is elgondolkodtató mondatok hangzottak el. – A mai napból mindig azt kell kihozni, amit ki tudsz, ki lehet. Viszont azt ki kell. Arra a vonatra nem lehet felülni, hogy majd holnap. Csináld, amit érzed, hogy csinálnod kell. Fel kell fogni, hogy értéke van az időnek, amiben létezünk. Az életet élni kell, és nem várni valamire – jelentette ki Rakonczay Gábor. 

 

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a haon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában