Hosszú és nehéz őszi idény van az MVFC mögött

A férfi futsal NB I.-ben talán még a vártnál is kiélezettebb a küzdelem az öt felsőházi helyért, azonban az alapszakasz végeredményére még várnunk kell, mert a 15. fordulót követően téli szünetre ment a mezőny. Az egy hónapos pihenőt követően január 10-én a Magyar Kupa második fordulójával folytatódik a program, aztán pedig jön a hajrá. Jelenleg a Haladásnak tűnik biztosnak a helye a felsőházi rájátszásban, viszont a másik 6 együttes hatalmas küzdelmet vív majd az utolsó három játéknapon a fennmaradó 4 helyért. 

Az MVFC Berettyóújfalu a DEAC elleni 7–2-es győzelmével fontos lépést tett annak érdekében, hogy az első 5 hely valamelyikét megszerezze. Az őszi idényről az együttes nyáron kinevezett vezetőedzője, Trencsényi János beszélt a Naplónak. – Nagyon fontos volt, hogy jól fejezzük be az évet. Az idény eddig eltelt részében előfordult egy-két megingásunk, és egyáltalán nem volt mindegy, hogy erre az egy hónapra milyen lelkiállapotban megyünk el. Jelenleg másodikok vagyunk, úgyhogy a helyezésünket tekintve abszolút elégedett vagyok, de egyetlen vereséggel akár alsóházi pozícióba kerülhetünk, ez azért árnyalja a képet. Ilyenkor sajnálom nagyon, hogy a TFSE vagy a Kecskemét ellen pontokat veszítettünk, azonban azt látni kell, hogy a bajnokság egyik gárdája sem tudott hibátlan produkciót nyújtani – értékelt a szakember. 

A Mezei-Vill legendás, egykori csapatkapitánya az előző szezont követően a távozó Sergio Mullor Cabrera helyét vette át a kispadon. Saját bevallása szerint tartott kicsit a feladattól, de utólag már örül neki, hogy elvállalta. – Az lett volna az ideális, ha pár évvel később kerülök ebbe a pozícióba, mert akkor még tanulhattam volna más szakemberektől, de így alakult. Hosszú és nehéz fél év van mögöttem, tapasztalatokat gyűjtöttem, remélem, hogy fejlődtem is ezek által. Persze a meccsek után többször azon gondolkozom, hogy mit ronthattam el, mit lehetett volna másképp csinálni. De azért szép ez az egész, mert minden héten új kihívások és új feladatok várnak az emberre. Arra a szintre el kell jutni, hogy valaki már rutinból tudjon egy-egy szituációra reagálni. Szerintem ez a sava-borsa az edzői hivatásnak, hogy jókor, jót lépjen az ember válaszul egy adott helyzetre – mondta az újfalui tréner, aki elárulta, hogy a játékosai teljes mértékben partnerként állnak a munkájához, ami nagy segítséget jelent neki. 

Rangos kitüntetés 

Trencsényi Jánost nemrég az a megtiszteltetés érte, hogy a Hajdú-Bihar megye napja alkalmából tartott ünnepi közgyűlésen Kovács Pál-díjat vehetett át. Ezt az elismerést a kiemelkedő teljesítményt nyújtó sportolók vagy edzők kaphatják. – Már korábban értesültem róla, hogy előterjesztettek erre a díjra. Nem tudom, hogy kinek és miért jutottam eszébe, de nagyon köszönöm ezúton is. Egyébként nem gondoltam, hogy megkapom, aztán az ünnepi közgyűlés előtt egy héttel érkezett az üzenet, hogy számítanak a jelenlétemre. Rendkívül megtisztelő, hogy nekem ítélték a Kovács Pál-díjat. Sok olyan ember volt ott az eseményen, aki tőlem százszor többet tett a saját területén, úgyhogy nem is értettem, hogy én mit keresek ott – mondta viccelődve, majd hozzátette, hogy kiemelt helyen van ez az elismerés az eddig megszerzettek között. 

Bakos Attila