Elátkozott mérkőzés: a velünk élő boriszovi tragédia

A 2014-es év – főleg a tavasz és a nyár – sok szempontból meghatározó a Loki életében. Mint ahogy azt már korábban felelevenítettük, akkor búcsúztunk el legnagyobb sikereink helyszínétől, az Oláh Gábor utcától, hiszen átköltözött a csapat Magyarország talán legszebb arénájába, a Nagy­erdei Stadionba, ahol rögtön NB I.-es bajnoki címet ünnepelhetett – azóta is az utolsót.

Lehet, hogy furcsán hangzik, de bizonyos szempontból mégsem ezek voltak a legmeghatározóbb események azon a nyáron. A BL-selejtező harmadik fordulójában a már korábbról ismerős BATE Boriszov várt a Lokira. Itthon kezdtünk, és már nem is emlékszem, pontosan miért, de úgy alakultak a dolgaim, hogy ez a BATE elleni meccs volt az első, amire ki tudtam menni az új Nagyerdei Stadionba, ahol szenzációs hangulat és 14 ezer néző fogadott.

Egész végig olyan érzésem volt, mintha nyaralnék, és győzködnöm kellett magamat, hogy nem, én most itthon vagyok. A létesítmény maga, a pálya, a körülmények, minden egészen lenyűgöző volt, úgyhogy szinte csak hab volt a tortán, hogy Sidibe büntetőből vezetést szerzett, amivel aztán 1–0-ra meg is nyertük az első meccset. Boriszovba sajnos nem tudtuk elkísérni a csapatot – viszont nagyon sok Loki-drukker kelt útra –, úgyhogy a mi társaságunk egy debreceni szórakozóhely teraszán izgulta végig a visszavágót.

Hideg zuhany

Ahogy arra számítani lehetett, a hazaiak nekünk rontottak, de álltuk a sarat, sőt ezúttal is büntetőt ítélt javunkra a játékvezető, amit a változatosság kedvéért Ibrahima Sidibe értékesített. Szinte eksztázisba kerültünk, hiszen összesítésben már 2–0-ra vezettünk, és tudtuk, ha továbbjutunk, akkor legalább az Európa-liga csoportkörében biztosan ott lehetünk. Az első félidő végéhez közeledve jött a dupla hideg zuhany: Selim Bouadlát második sárga lappal kiállították egy buta szabálytalanság miatt, aztán pár pillanattal később már ki is egyenlített a BATE. Borzasztó nehéz második játékrész várt a srácokra, a hazaiak át is vették a vezetést.

A 2–1 azonban még mindig nekünk volt jó, viszont a hatperces hosszabbítást nem bírtuk ki, az amúgy végig szenzációsan védő Novakovics rosszul mozdult ki egy beadásra, így Krivets gyakorlatilag az üres kapuba fejelhetett. Kész, vége. 3–2-es összesítéssel a boriszovi csapat kiverte a Lokit úgy, hogy az egész párharc során az utolsó 90 másodpercben állt továbbjutásra. A boriszovi meccs után szinte törvényszerű volt, hogy – az amúgy is jobb erőkből álló – Young Boys 3–1-es összesítéssel búcsúztatott minket az Európa-liga play-off körében, így nem jutott főtáblára a Loki.

Mai napig kísért

Ez így tárgyilagosan leírva talán nem tűnik olyan borzasztónak, de végignézni olyan volt, amit soha nem felejt el az ember. Túlzás nélkül, napokkal, hetekkel a BATE-meccs után is kísértett az eredmény, és még most is, – ahogy felidézem a történteket – összeszorul a gyomrom. Pontosan hét év telt el azóta NB I.-es bajnoki cím és kupagyőzelem nélkül, cserébe 2020 nyarán kiestünk a másod­osztályba, ami egy jó ideje tartó lejtmenet – remélhetőleg – mélypontját jelentette.

Azt gondolom, hogy ez a bizonyos lejtmenet a boriszovi tragédiánkkal indult meg, hiszen egy biztos csoportkör – akár az Európa-liga is – nem kevés anyagi vonzattal járt volna. Legalább három közel telt házas meccs a Nagyerdei Stadionban, ami lélektanilag a szurkolóknak és a játékosoknak, financiálisan pedig a klubnak jelenthetett volna rengeteget. Helyette maradt a csalódottság és az apátia, ami gyakorlatilag az egész azt követő időszakunkra rányomta a bélyegét. Azóta sikerült ugyan két bravúros bronzérmet összehozni, de az egyik után majdnem, a másik után ki is estünk. Meg vagyok győződve arról, hogy tavaly július végén a Paks elleni utolsó NB I.-es fordulóban Ferenczi Jani felső kapufás lövésében még mindig ott volt az elátkozott BATE elleni meccs.

Hétévente új kezdet

Eltelt azonban hét év Boriszov óta, és ez a hetes sok szempontból egy bűvös szám. Gondoljunk csak a mesékre, a hetedhét országra, a hétmérföldes csizmára vagy a hétfejű sárkányra. De a hétköznapi életben is mindig fordulópontot jelent a hetes, ennyi idősen megyünk általános iskolába, aztán 14 évesen középiskolába, majd – ha nem is percre pontosan, de – 21 éves korunkra válunk valamennyire önálló fiatal felnőtté. Ráadásul a párkapcsolatokat tekintve is a hetedik hónapot és a hetedik évet mondják vízválasztónak a szakértők.

Nagyon bízom benne, hogy a Loki is le tudja zárni ezt az elmúlt hét évet maga mögött, hiszen a purgatóriumból megtisztulva tért vissza a mennyei első osztályba, és az új kezdet első lépéseként szívmelengető győzelmet aratott az nyitófordulóban a Honvéd ellen. Legyen a következő hét év a felemelkedésé és a sikereké, hogy végleg magunk mögött hagyhassuk a boriszovi tragédiát.

Bakos Attila

Borítókép: Itt még Ibrahima Sidibe (jobb oldalon, elöl) büntetőből szerzett vezető góljának örülhetett a csapat