Bíznak a tokiói olimpiai szereplésben

Egy új kezdeményezés részeként kerekasztal-beszélgetésre invitálta a Debreceni Sportcentrum-Sportiskola (DSC-SI) atlétáit és vezetőit Barcsa Lajos alpolgármester február 28-án. A kötetlen diskurzus alatt a résztvevők beszámoltak az elmúlt szezonról, és beszéltek az előttük álló esztendőről és annak céljairól. Ahogy Barcsa Lajos fogalmazott, a hagyományosnak szánt eseményt azért hívták életre, hogy az átlagos, feszes sajtótájékoztatókkal ellentétben egy lazább formában ismertessék az elképzeléseiket.

– Nemrégiben nagy örömmel olvastam a Sportcentrum versenyzőinek kiváló eredményeit, országos bajnokaink vannak, illetve már biztos, hogy lesz olimpiai résztvevőnk is, ami büszkeséggel tölthet el minden debrecenit. Pár hete elfogadtuk a költségvetésünket, amely érintette a Sportcentrum büdzséjét is. Ebben biztosítunk forrást a zavartalan felkészülésre, valamint arra is, hogy minden olyan versenyen részt vehessenek a sportolók, amin szeretnének – emelte ki Barcsa Lajos alpolgármester.

Fókuszban Tokió

Kácser Zita abban a kivételes helyzetben van, hogy fő számában, a 3000 méteres akadályfutásban már teljesítette az olimpiai szintidőt, így biztos ott lesz Tokióban az ötkarikás játékokon. A kiváló hosszútávfutó elmondta, nehéz időszakon van túl, sérülés is hátráltatta, sőt, a visszavonulás is megfordult a fejében korábban, de összeszedte magát, és elszántan készül az olimpiára.

– Jelenleg az alapozó időszakot élem. Edzőváltáson vagyok túl, még tart az ismerkedés az új módszerekkel. Az elmúlt évekhez hasonlóan a félmaratoni oldaláról fogjuk megközelíteni a fő számomat: ahogy majd közeledik a pályás szezon, úgy fogjuk csökkenteni a távot, és egyre inkább már csak a 3 kilométer lesz fókuszban – mondta el Kácser.

Becsky András, a Debreceni Sportcentrum Kft. ügyvezető igazgatója nagy várakozással tekint a 2020-as esztendő elé. Mint fogalmazott, az élsportolóik remek példaként szolgálnak a fiataloknak mind a motiváció, mind a munkamorál terén. Hozzátette, a DSC-SI sportolói tavaly közel 150 érmet hoztak el a honi és nemzetközi versenyekről, amely mutatja azt a munkát, amit az edzők és tanítványaik naponta elvégeznek.

Megvan az esély

Kozák Luca már most méltán lehet példaképe a fiataloknak, hiszen a kiváló gátfutó az atlétika mellett az egyetemi iskolapadban is megállja a helyét, hamarosan államvizsgázhat.

– Nem tartom irreálisnak, hogy önerőből megfussam az olimpiai szintidőt, de ha véletlenül ez nem jönne össze, a ranglistahelyezés alapján is jó esélyeim vannak. Úgy számoltam, hogy nagyjából kétszer kell még jó időt futnom, és akkor összejöhet a nagy cél – fogalmazott Kozák, aki egy kérdésre válaszolva elmondta, az ő számában jól kijönnek egymással a versenyzők, egészséges a rivalizálás. – Ami inkább nehéz, ha egyedül kell edzeni. Sokkal egyszerűbb, ha van melletted valaki, aki versenyzőként is húz magaddal – ismerte el.

Kozák szavaihoz csatlakozott Koroknai Tibor gátfutó is, aki leginkább öccsével, Mátéval edz együtt. – Mindkettőnknek könnyebb, ha ott van a másik. Én nem vagyok olyan jó helyzetben, mint a lányok, nekem még idén muszáj bizonyítanom az olimpia szempontjából. Szerencsére engem feldob a nagy tét, úgyhogy abszolút bizakodó vagyok – nyomatékosította Koroknai, aki a kora miatt 2024-ben talán még nagyobb eséllyel szállhat harcba a jó eredményért.

Lépésről lépésre

A Debreceni Sportcentrum Kft. stratégiai és sportszakmai igazgatójaként Makray Balázsnak remek rálátása van az egyesület mindennapjaira. Joggal büszkélkedett azzal, hogy a könnyűatléták mellett a DSC-SI-nek van még más potenciális olimpiai résztvevője: Holoda Péter eséllyel pályázik a tokiói részvételre, de ahogy rámutatott, 2024-re vetítve pedig talán még jobb a helyzet, hiszen Gál Kincső, Tóth Kristóf vagy éppen Klekner Hanga is ott lehet a párizsi játékokon. Utóbbi a napokban 430 cm-es teljesítménnyel nyerte a rúdugrás döntőjét a fedett pályás országos bajnokságon.

– Az egész családom teniszezik, így én is ezzel kezdtem, majd mivel mindig is tetszett az a mozgásforma, így becsatlakoztam a salakpálya körül futók közé, akikről kiderült, hogy rúdugrók, így kerültem ebbe a sportba – idézte fel nem kis derültséget okozva a fiatal atléta. – Azt tűztem ki magamnak célul, hogy folyamatosan tudjak lépdelni előre, és ha 2024-re sikerült a megfelelő szintre eljutnom, én leszek a legboldogabb ember, de addig is lépésről lépésre kell haladnom – mondta el Klekner Hanga.

MSZ