Civil a pályán

2023.03.26. 20:00

Mészáros Réka: jó esetben a sport a kultúra része

A Főnix Rendezvényszervező ügyvezetője rendkívül büszke, hogy teljesítette a félmaratont, és tervei szerint hamarosan megismétli.

Mészáros Réka, a Főnix Rendezvényszervező Kft. ügyvezetője

Forrás: Jakkel Rudolf

A Civil a pályán rovatunkban közismert emberek sporthoz való viszonyát boncolgatjuk. Ezúttal Mészáros Rékával, a Főnix Rendezvényszervező Kft.. ügyvezetőjével beszélgettünk.

A közgazdász végzettségű kulturális menedzser és cégvezető a felvidéki Komáromban született. Mészáros Réka az egyetemi évek alatt Budapestre költözött, ahol a Budapesti Corvinus Egyetemen szerzett diplomát, mialatt a szakmai gyakorlatát Brüsszelben töltötte, majd ezt követően újra a fővárosban élt és dolgozott. A fővárost 2021 nyarán Debrecenért, a Főnix Rendezvényszervező Kft.-ért hagyta el. A 32 esztendős hölgy a beszélgetésünk során elmondta, hogy bár az iskolás évek alatt szeretett kosárlabdázni, de versenyszerűen sosem sportolt, s a tanulmányai befejezését követően teljesen elszakadt a rendszeres mozgástól. Már felnőttként jött a váltás az életében, és elkezdett rendszeresen futni, aminek csúcspontja egy félmaraton teljesítése volt. Napjainkban visszatalált a teniszhez, s fontosnak tartja, hogy részt vegyen a Főnix által szervezett sportos megmozdulásokon is.

Sokak szerint a sport és a kultúra két teljesen külön világ. Osztja ezt a vélekedést?

Bevallom, néha nekem is ez az érzésem, de jó esetben a sport a kultúrának a része kell, hogy legyen. Ezért is próbálunk a Főnix Rendezvényszervező Kft. eseményeihez sportos megmozdulásokat, közösségépítő aktivitásokat is csatolni, ha azt az esemény profilja megengedi. Így jött létre többek között a Debreceni Virágkarnevál programsorozatához tartozó élményfutás, vagy az augusztus 20-át megelőző esten a Night Ride biciklis felvonulás, amihez az előző évben már közel 2000-en csatlakoztak. S ha már kerékpár, a mi szervezésünk a Családi Bringanap is, de ezekhez az aktív megmozdulásainkhoz tartozik a Debreceni Advent ideje alatt megrendezett Karácsonyi Ronda Pulcsis Futás is, ami egyre nagyobb népszerűségnek örvend a városban.

Cégvezetőként mennyire tartja fontosnak, hogy a munkatársai rendszeresen mozogjanak?

Szerintem rendkívül fontos, hogy aki teheti, az a lehető legtöbbször fordítson időt a mozgásra. A Főnixnél sok esetben közösen veszünk részt az általunk szervezett eseményeken, melyeknek nemcsak az egészségmegőrzés miatt nagyon fontos a szerepe, hanem csapatépítő ereje is van. S erre buzdítunk más debreceni vállalatokat is! Éppen ezért nagyon örülünk, hogy olyan intézményvezetők, mint például Kocsik-Marossy Virág, a Debreceni Vagyonkezelő Zrt. első embere, illetve Becsky András, a Debreceni Sportcentrum ügyvezető igazgatója is személyesen csatlakozott a Karácsonyi Ronda Pulcsis futásunkhoz, és további debreceni kulturális intézmények munkatársai is mellettünk sorakoztak a rajtvonalnál ezen a napon.

Mészáros Réka (balra), Becsky András és Kocsik-Marossy Virág a Karácsonyi Ronda Pulcsis Futáson
Mészáros Réka (balra), Becsky András és Kocsik-Marossy Virág a Karácsonyi Ronda Pulcsis Futáson
Forrás: Derencsényi István

Személyeskedjünk egy kicsit! Milyen kapcsolata volt gyermekkorában a sporttal?

Bevallom, viszonylag kevés kapcsolódási pontunk volt egymáshoz. Kipróbáltam több mozgásformát is, melyek közül a röplabdázás és a kosárlabdázás állt a legközelebb hozzám.

Tehetséges volt ezekben a labdajátékokban?

Nem igazán volt hozzájuk tehetségem, de szórakoztatott. Mondjuk a testnevelésórákon úgy tűnt, hogy a távolugráshoz volt érzékem, de azt nem erőltettem. A szabadidőmben inkább kosárra dobáltam a többiekkel, az jó móka volt a társaság miatt. Fogalmazzunk úgy, hogy én és a sport elvoltunk egymás mellett az iskolás éveim alatt, de ezt követően hosszú évekig semmit nem sportoltam.

Mi hozta meg a kedvét ahhoz, hogy újra rendszeresen mozogjon?

Már felnőtt voltam, mikor elkezdtem futni.

Éreztem, hogy valamit tennem kell önmagamért, ráadásul kifejezetten jól működik nálam a mindennapi feszültségek kezeléseként vagy a stressz levezetésként. A reggeli futást preferálom a mai napig, mert tökéletesen beilleszthető a napomba, így az ébredés és az aktív munka között csinálok valamit, ami egészségemet szolgálja, és még fel is pörget.

Egyébként ilyen volt számomra a jóga is régebben.

A futást mennyire vette komolyan?

Idővel rájöttem, szükséges számomra valami motiváció, és kell, hogy célom legyen a sportolással. Ekkor találtam ki, hogy teljesítem a félmaratont. Azoknak, akik nem futnak aktívan, a félmaraton egy nagy erőpróba, és komoly felkészülést igényel. Mielőtt belevágtam, először elolvastam több szakirodalmat az előkészületekről – például a futás és a kitartás mentális oldaláról sokaknak ajánlom Murakami Haruki: Miről beszélek, mikor a futásról beszélek című könyvét –, majd a mindennapjaim részévé vált a futás, és folyamatos motivációt jelentett az, hogy alkalmas legyek teljesíteni a 21 kilométeres távot. Fél évig tartott a felkészülés, de utóbb kiderült, több időre lett volna szükségem.

Sikertelenül zárult a próbálkozása?

Szerencsére sikerült teljesítettem a távot, de nagyon megküzdöttem vele! Amikor helyszínt kerestem a próbatételhez, még Budapesten éltem, s úgy döntöttem, hogy nem a fővárosi autóutakon akarom lefutni a kilométereket, hanem valahol vidéken. Végül az esztergomi félmaratont választottam, de elég amatőrnek bizonyultam, mert nem számoltam azzal, hogy a táv során kétszer fel kell futni a Bazilikához, egy viszonylag nagy emelkedőt leküzdve. Végül – óriási megpróbáltatások után – teljesítettem a 21 kilométert, ami hatalmas elégedettséggel töltött el.

Azóta hányszoros félmaratonistává vált?

Az elsőt sajnos nem követte több egyelőre, de megint itt az ideje annak, hogy felkészüljek egy újabb próbatételre. Egyáltalán nem tartom kizártnak, hogy a közeljövőben újra elinduljak egy félmaratonon.

A debreceni életének milyen sportos vonatkozásai vannak?

Nagy örömmel tölt el, hogy újra teniszütőt ragadtam. Gyerekként próbálkoztam a tenisszel, de a tanulmányaim akkor elsodortak ettől a sporttól. Debrecenbe költözésemet követően, az ismerőseim ajánlására kezdtem el heti egy alkalommal lejárni a DEAC-pályára teniszezni. Bár van némi múltam, igazából elölről kellett kezdenem az egészet, és most még a tanulási fázisnál tartok. Remélem, hamarosan elérem, hogy a játék öröméért mehetek a pályára, s valódi kikapcsolódást jelent majd a tenisz!

Napjainkban elég divatos a hölgyek körében is konditerembe járni. Ön hogy áll ehhez az edzésformához?

Sokan a futást tartják monotonnak, számomra az edzőtermi edzés az, ami nem jelent izgalmakat. Talán annyival mégis tudok kapcsolódni, hogy a lakásom része egy elliptikus tréner, amit használok is gyakran.

A debreceni sportélet elég mozgalmas. Szokott meccsekre járni?

A DEAC kosárlabda-mérkőzésén és a Loki focimeccsén már többször voltam,

aminek pedig kifejezetten rajongójává váltam, az a Nagytemplom előtti 3x3-as kosárlabda-bajnokság. Talán ez az esemény azért is közel áll a szívemhez, mert a Sportcentrummal dolgozunk közösen többek között a virágkarnevál ideje alatt, és nem titkolt célom, hogy a Főnix és a debreceni sportszervezetek között még szorosabbá tegyem a kapcsolatot.

Milyen versenyek, mérkőzések televíziós közvetítését követi figyelemmel?

A nagy kedvencem a curling, rendkívüli módon szórakoztató ez a sportág. Nem tudom, mi az, de van benne valami, ami megnyugtat. Természetesen a nagy világeseményeket is figyelemmel követem, így nézem az olimpiai közvetítéseket, s a labdarúgó-világbajnokság meccseibe is bekapcsolódom, általában, amikor már izgalmassá válik a dolog, azaz a nyolcaddöntőktől.

Vannak kedvenc csapatai, sportolói?

Egyelőre nincsenek. Mindig aktuálisan választok kedvenceket, akiknek szurkolhatok az adott mérkőzésen.

Boros Norbert

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a haon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában