Hetvenéves a debreceni operatársulat

Az első operaelőadást 220 esztendeje, 1802-ben tartották a városban, A Contractus, avagy az elátkozott vőlegények címmel. 150 év múlva, 1952 augusztusában hat énekesi státuszt kapott a színház, ezzel megalakult az állandó operatársulat a Csokonai Színházban. Az első bemutató a Sevillai borbély volt november 14-én – éppen 70 esztendeje.

A vidéki színházak között Debrecen adatai először 1865–1880 között tanúskodnak eleven operaművelésről. Reszler István igazgatása és a városi intendatúra idején ért csúcspontjára az opera népszerűsége; az egyes évadokban az összes előadás tíz–tizenöt százalékát ez a műfaj tette ki, javarészt valódi nagyoperákkal és magyar újdonságokkal. Ez manapság szezononként 30 operaprodukciót jelentene.

Az állandó társulat szellemi műhelyéből 70 év alatt csaknem 200 önálló produkció került ki, s azokkal több mint 3000 alkalommal léptek elénk. (Mindez évi 2-3 bemutatót – premiert vagy felújítást – és 40 előadást hozott). A Csokonai Színház operistái a megalakulástól eltelt évtizedek alatt „kinevelték” értő törzsközönségüket, immár a hetedik generáció ismerkedhet a műfajjal.

Az operarajongók szerencséjére a debreceni direktorok többnyire tisztelték a műfajt, s megbíztak vezető karmestereikben. Rubányi Vilmos 1958–1971, Szabó László 1971-1993, Kocsár Balázs 1993–1999 és 2004-2012 között volt a színház zeneigazgatója. Ők azok az alkotók, akik a helyi operajátszást a szakma és a közönség egyértelműen pozitív fogadtatása mellett, időről-időre az európai kulturális vérkeringésbe emelték.

A tradíciók követésével

Magyarországon kevés az operarendező. Igazán hozzáértő – aki a zenéből indul ki, s benne is marad – alig akad. Debrecenben Vámos László, Kertész Gyula és Vidnyánszky Attila volt ilyen. Az ő koncepciójukat kellene megértenie annak, aki erre adja a fejét. A tradíciókat követő kortárs interpretálást.

A legkiválóbb magánénekesek, dirigensek és operarendezők emlékét a Csokonai Színház örökös tagsága őrzi: az operisták közül Balogh Éva, Bán Elemér, Hegyes Gabriella, Kertész Gyula, Marsay Magda, Mohos-Nagy Éva, Tibay Kriszta, Tréfás György, Szabó László, Varga Magda és Virágos Mihály érdemelte ki a címet. Címzetes örökös tag Albert Miklós, Gazsó János, Kertész Tamás, Simon Katalin, Tóth József és Vámos László lett. A zenei színház elismeréseinek egyikét, a Rubányi Vilmos-díjat évről évre tapasztalt, míg a Neményi Lili-vándorserleget fiatal énekes kapja meg. (Például az azóta az Operaházban is helytálló Balczó Péter, Haja Zsolt, Kriszta Kinga.)

A 2000-es évek végén nem volt túlzás azt állítani, hogy a hazai operajátszás egyik fellegvára – a fővárosi Ybl-palota mellett – a debreceni teátrum. Akadt olyan szezon, nem is egy, hogy a Magyarországon zenedrámákat (is) vállaló teátrumokban mindösszesen 12 operát állítottak színpadra. Pécsett, Szegeden, Győrben és Miskolcon egyet-egyet, a Magyar Állami Operaházban és a Csokonai Színházban négyet-négyet. Fennállása óta először szerepelt társulatunk az Operaházban, s otthonra lelt a nemzetközi rangú Miskolci Operafesztiválon. A Mezzo Televízió nemzetközi versenyének két díjhalmozó döntőjében pedig bekapcsolódhatott az operaélet nemzetközi véráramába.

Cél: a fiatalok elérése

2010-ben aztán megvalósult, amire álmodni sem mertünk, Európa egyik legkeresettebb rendezőjét, Silviu Purcãretét sikerült Debrecenbe „csábítani”. Prokofjev: A tüzes angyal című zenedrámájával a színház meg is nyerte az Armel-operafest fődíját. A Csokonai Színház 2010/11-re már 4 előadásos operabérletet hirdethetett. Kocsár nagy ívű plánuma egy 10 műből álló repertoár kialakítása és – az eddigiek megduplázásaként – évi 70 (!) operaelőadás létrehozása volt. A repertoár tulajdonképpen kialakult, utóbbihoz még évek kellettek volna.

A közelmúltban szinte lehetetlen volt az operajátszás Debrecenben. 2020-ban megkezdődött a Csokonai Színház felújítása, azóta – ráadásul pandémiával is megterhelt időszakban – alkalmatlan helyszíneken (Kölcsey Központ, Lovarda) próbálkoztak zenés színházzal. A teátrum ilyen nagymértékű átalakítására viszont az elmúlt 30 évben nem volt példa, a műemlék épület valamennyi belső terét érinti, s a tervek szerint 2023. április 11-én már több mint 600 látogató foglalhat helyet a nézőtéren.

Az operatársulat idei szezonja korán és bíztatóan indult. A Debreceni Ünnepi Játékok nyitóeseményeként A varázsfuvolát játszották, az esőnap dacára telt házzal (ami ezer látogatót jelent!) a Nagyerdei Szabadtéri Színpadon (amit 2022-től a Csokonai Színház programoz és üzemeltet). A zenedráma sajtónyilvános próbáján Gemza Péter igazgató, az előadás rendezője reményt keltő programot igért a jubileumi évad kapcsán. A pandémia idején elmaradt, jövő februárban műsorra tűzött Idomeneo (Mozart kedvence) és város napjára tervezett Aida (Verdi nagyoperája) mellett műsoron marad A trubadúr is, de fölsorolt egy alakuló, további 5-6 zeneművet tartalmazó repertoárt.

A zenei teátrum közönségének egyre magasabb az átlagéletkora, generációk maradtak le az operáról, s a 40–50-es, magukat műveltnek gondoló, ám az „áriázástól” ódzkodó értelmiségieket talán már késő megnyerni. A gyerekek és a fiatalok még elérhetők. Operaügyben ennél fontosabbat ma nem látok magam előtt.

Tóth Dénes