Hová tűnt, és mi lesz a debreceni Mackós-kúttal?

Sokakat foglalkoztat, hogy vajon mi lesz a sorsa a debreceni Sas utcáról eltűnt Mackós-szobornak. Mint ismert, a városháza mögötti parkoló helyén mélygarázs épül, a népszerű alkotás pedig egy ideje már nincs a helyén. A kérdéssel megkerestük a polgármesteri hivatal sajtóosztályát, ahonnan megnyugtató válasz érkezett a szobor sorsát illetően.
Válaszukban ugyanis azt írják:

a Régi Városháza Sas utcai épületszárnya előtt lévő Mackós-kutat a mélygarázs kivitelezési munkálatainak megkezdése előtt elszállították, és a beruházás elkészültéig megőrzik, azt követően pedig eredeti állapotában visszakerül a régi helyére.

A szobor és a kút átmeneti otthona a városháza felújítását végző cég, a HAJDU-ALU Építőipari és Fémszerkezetgyártó Zrt. telephelye lett. 

Az eredeti nem itt van 

A debreceni Mackós-kút medvéje egy másodpéldány, az eredetit, Medgyessy Ferenc szobrászművész alkotását 1957-ben Budán, a Vízivárosban állították fel – tudtuk meg Fodor Éva Iréntől, a Déri Múzeum főmuzeológusától. A művészettörténész elmondta: a budapesti és a debreceni mackó teljesen egyforma, mindkettőt ugyanannak a gipszszobornak az alapján készítették a kőfaragók. A városháza mögött felállított szobor azonban már nem viselhette az alkotó keze nyomát, hiszen a mackó jóval a művész 1958-ban bekövetkezett halála után készült el, és 1990-ben került a Sas utcai kis parkba – hangsúlyozta Fodor Éva Irén. 

Kedvelte az állatábrázolásokat

Hozzátette:

megoszlanak a vélemények arról, hogy a kőfaragók mennyire végeztek jó munkát, ugyanakkor vitathatatlan, hogy a forrás Medgyessy, a szobor az ő ötletét, formálókészségét őrzi.

A művész életmű-katalógusában 1926-ban már szerepel egy kút terve medvével, agyagból, amelyet a Déri Múzeum őriz. Medgyessy Ferenc eredeti elképzelése egyébként az volt, hogy a Mackós-kút a szülővárosában, Debrecenben álljon köztéri szoborként, ám az alkotást végül a főváros rendelte meg és Budapesten állították fel – mondta a főmuzeológus, aki megjegyezte: Medgyessynek több köztéri szobra áll Debrecenben, példaként említette a Déri téri fekvőszobrokat, amelyek meghatározó emlékei a két világháború közötti magyar képzőművészetnek.

Fodor Éva Irén elmondta azt is: Medgyessy Ferenc nagyon szerette az állatábrázolásokat, az egyik legismertebb ezek közül a Hortobágyi bika, de számos szobrot készített lovakról is. Ezeket a kétszeres Kossuth-díjas szobrászművész debreceni életmű-kiállításán jelenleg is megtekinthetik az érdeklődők, akárcsak a Mackós-kút medvéjének kisméretű változatát, amely önálló körplasztikaként jelenik meg a tárlaton.

Orvosnak tanult

Medgyessy Ferenc 1881. január 10-én Debrecenben született. Gimnáziumi tanulmányait a Református Kollégiumban végezte. Orvosnak tanult a fővárosban, majd művészeti képzésen Párizsban, Firenzében töltött rövidebb-hosszabb időt. Debrecennel soha nem szakadt meg a kapcsolata. Inspirációul az itt szerzett gyermek- és ifjúkori élmények szolgáltak számára. A Százados úti műtermében született alkotások egy része szülővárosának közterületein látható. Legjelesebb műalkotásainak vázlatai a debreceni Medgyessy Ferenc Emlékmúzeum „Önéletrajz mit lapozni sem kell” című kiállításán tekinthetők meg. A Petőfi-szobor, a Déri téri szoboregyüttes, a Református Kollégium épülete, a Nagyerdőn elhelyezett Szoptató anya és még lehetne sorolni megannyi művet, amelyek idézik nap mint nap a város híres szülöttjének művészi nagyságát. Fodor Éva Irén hangsúlyozta: hosszan lehetne értekezni a szobrászt Debrecenhez fűző hol harmonikus, hol kisebb konfliktussal terhelt kapcsolatáról, a beszélgetés zárásaként azonban inkább a művész által megfogalmazott gondolatot osztotta meg:

…Én szeretem szülővárosomat. Tudom azt is, hogy hoztam onnét hazulról valamit, aminek örülök, hogy hozhattam. Sőt, meggyőződésem szerint csakis onnét hozhattam. Ha nézegetem ugyanis a Debrecen- és környékbeli díszítő művészetet, annak puritán, egyszerű formáit és vonalait, rálelek a mentől egyszerűbb formákra való törekvésemben – saját magamra.

Ez az egyszerű tömbszerűség jellemző a Mackós-kút medvéjének kialakítására is – fűzte hozzá a főmuzeológus. 

A Sas utcai mélygarázst a helyi Hunép Építőipari Zrt. építheti meg. A nyertes pályázó és a debreceni önkormányzat képviselői április 7-én írták alá a munkáról szóló vállalkozói szerződést. A 2 127 négyzetméteres területen egy négyszintes, 6 971 négyzetméter hasznos alapterületű, 207 parkolóhelyes mélygarázst hoznak létre 12 méter mélyen.

A beruházás megvalósítására 13 hónap áll rendelkezésre, azaz ha minden a tervek szerint alakul, a Mackós-kút 2023 májusában visszakerülhet eredeti helyére. 

Takács Tibor