Bőséges termés a filmszüreten

A mozgókép varázsának átélésére épült 100 éve – olvasom a 2012-ben az Apolló Mozi falára függesztett márványtáblán. Aki pedig alatta ül, fanatikusan dolgozik, hogy minél többen legyenek e varázslat részesei. Fejér Tamással, az intézmény vezetőjével a nemrég véget ért 6. Magyar Filmszüret tapasztalatairól beszélgettünk. A fesztivál ötlete hét évvel ezelőtt született, s a hazai filmkészítés eredményeit kívánta fókuszba helyezni. A szervezők lehetőséget akartak teremteni a közönség és az alkotók közötti párbeszédre. Akkor az egyhetes eseménysoron csaknem kétezren vettek részt, öt közönségtalálkozót tartottak. Idén igyekeztek pótolni, amit a pandémia tavaly elvett, ezért két évnyi filmtermést tártak a résztvevő négyezer néző elé. A két és fél hét alatt 51 alkotást vetítettek és 16 alkalommal rendeztek közönségtalálkozót.

Bár a számok a magyar filmipar fényes éveiről tanúskodnak, az igazgató elmondta, a koronavírus befolyásolta helyzet sok nehézséget hozott a mögöttünk álló időszakban. Több mű feltorlódott, mert a pandémia idején nem tudták bemutatni, aztán egymást érték a premierek. Emiatt olykor rövid ideig tudtak műsoron tartani egy-egy filmet. A Toxikomát például öt hétig vetítették a debreceni artmoziban, a filmbarátok azonban később is érdeklődtek. Talán épp ezért a filmszüreten a teltházas vetítések egyike volt a Feleségem története és a Magyar Passió mellett, de népszerű volt a Vadlovak - Hortobágyi Mese című dokumentumfilm is.

Főszerepben az üvegpohár

A vetítéseket követő diskurzusok közül Az unoka író-rendezőjével zajlót emelte ki az igazgató. Hangsúlyozta, az idősek társadalmi helyzete mély téma, ezért sok mindent érintő, hosszúra nyúló, tartalmas beszélgetés alakult ki. Deák Kristóf érzékeny válaszokat adott, jó gondolatokat osztott meg. Emlékezetes számára a Békeidő kapcsán tartott esemény. Hajdú Szabolcs (író-rendező-szereplő) ihletett állapotban érkezett a nyugalomról, békére törekvésről szólt. ,,Aki őt hallgatja, maga is megnyugszik. Vele kapcsolatban mindig az az érzésem támad, mintha kissé másik világban élne, s ha sokan így léteznének, akkor nem dudálnának egymásra az emberek az úton. ” – fogalmazott Fejér Tamás, aki Enyedi Ildikó látogatását is kiemelte. A rendezővel két egymást követő napon találkozhattak az érdeklődők. Az erős fejfájás ellenére sem mondta le a programot, viszont kérte, hogy vegyenek vissza a terem fényeiből. A közönség szó nélkül elfogadta, hogy félhomályban, a művészt kevésbé látva folyik az esemény.

A közönségtalálkozón Enyedi Ildikó elárulta, hogy A feleségem története kezdetén van egy pár másodperces jelenet, amit több hónapig, több helyszínen vettek fel. A pincérfiú, – aki kabinokon és egy folyosón keresztülsétálva viszi Störr kapitány ételét, – végig izgult, hogy ne törje el az üvegpoharat, mert egyedi darab és egyetlenegy volt belőle a stábnak, márpedig a korábbi felvételeken ez szerepelt. Szerencsére egyben maradt a forgatási helyszínek közötti utazás alatt is.

Szívesen jönnek

A másfél hónapnyi szervezést igénylő debreceni filmünnep jó hírét mutatja, hogy ennyi művész utazott ide. Kérdésemre az intézményvezető elmondta: szerencsére minden résztvevő pozitívan nyilatkozott, szeretik a mozit, a közönséget, az ellátást és a várost. A vendégek hatvan százaléka az esemény éjszakáját a megyeszékhelyen tölti. Kerekes Vica a Hab főszereplője például a párjával együtt városnéző túrára ment egy idegenvezetővel. Korábban előfordult már, hogy a forgalmazó a Nagykarácsony című film premier-közönségtalálkozóját másik moziba szervezte, de a rendező Tiszeker Dániel korábbi tapasztalatai nyomán ragaszkodott az Apollóhoz, ezért direkt eljött ide is. Egy másik alkalommal Herendi Gábor lépte meg ugyanezt. Ezek igazán jóleső visszacsatolások – zárta Fejér Tamás. 

HaBe