Ilyen volt egykoron a Petőfi tér

A mai Nagyállomás és Holló János utca között elterülő Petőfi tér a lánglelkű költőről kapta a nevét, aki 1843/44 telén abban a – bitófára néző – házikóban fagyoskodott, mely a mostani tér délkeleti szegletében állt. A hely kezdetben csak az indóház és a mai Wesselényi utca között feküdt. A neve 1863-tól 1927-ig Népkert volt, utána lett Petőfi, de még akkor is ugyanannyi területen. A mediterrán oázis másik ékessége a Nagyállomás palotája volt, mely 1902 nyarán nyílt meg Pfaff Ferenc tervei révén. A gyönyörű épületegyüttest 60 éve bontották le. 

A mostani Holló János és Wesselényi utcák között nem tér volt, hanem szép utcák húzódtak ott: a Hunyadi, Deák és Várad utca is. Rajtuk pedig a Royal Szálloda, a törvényszéki palota és a nagy zsinagóga is tündökölt. A ma ismert tér méretének létrejöttében az 1944-es bombázások csak részben játszottak szerepet. Sok épület a légicsapások miatt tűnt el a föld színéről, de több túlélő háznak a „városrendezés” okozta a vesztét. Így mára a kamarapalota, részben a törvényszék és a szemközti kollégium maradt meg. A romok eltakarítása után itt állították fel 1949-ben Medgyessy Ferenc Petőfi-szobrát is, amit a Bem téri Országzászló egyik szobrából öntöttek. A mű jobbján lévő épületre később újabb szintet húztak, hogy egyforma legyen a szomszédos beton­objektummal. 

Az új lakóházak tervezésében Mikolás Tibor, valamint a Nagyállomás megalkotásában közreműködött Sajó István is szerepet kapott. A parkot szépen beültették, és az 1960-ban, április 4. tiszteletére átadott szökőkút is szolgálta az arra járókat. Ott magasodott a sokak számára felejthetetlen repülőszobor, aminek a rendszerváltáskor veszett nyoma. 

A modern állomásépületet 1961-ben, augusztus 20. alkalmából adták át, s a régi palotát majd csak ezt követően bontották le. Szomszédságában 1973-ban épült meg a 22 emeletes toronyház is, amiben kisvárosnyi ember elfér, hiszen 200-nál is több lakása van. Debrecen egykori legnagyobb (44 méter magas) zsinagógája akkor már 11 éve nem létezett. 

A több mint ezer férőhelyes imahelyet 1897 szeptemberére építette meg Jacob Gärtner tervei alapján a debreceni Schneider István. Az 1944-es bombázások a zsinagógában is kárt tettek, de nem végzeteseket. Viszont a helyreállításakor emberi mulasztás miatt a tetőzete meggyulladt, és elpusztult. Az 1948 októberétől kupola nélküli zsinagógát végül „városrendezési okokból” bontották le. 

Mellette ragyogott az 1907-ben megnyílt Royal Szálló, ahol villanyvilágítás, fürdő, központi gőzfűtés és kioszk is szolgálta a vendégeket. Ez a pazar hotel nem élte túl az 1944-es légicsapásokat. 

Vass Attila