Főzőverseny, kötélhúzás, rodeó: újra együtt ünnepeltek Hortobágyon a szürkemarha-barátok

Nem is lehetett más célja a szombaton hatodik alkalommal megrendezett Magyar Szürke-barátok Találkozójának a puszta falujában, ahol a vásártéren 21, helybeli, illetve a Hortobágyot övező településről érkezett csapat részvételével hódoltak a nemes állat népszerűsítésének. Jakab Ádám, Hortobágy polgármestere köszöntőjében részletesebben is szólt a találkozóról. – A hagyományápolás és a hagyományok éltetése hívta életre a rendezvényt, amely a magyar szürkéből készült ételeknek az elkészítéséről és kóstolásáról szól. Érkeztek az országhatáron túlról is vendégek, Ottományból és Szalacsról. A napi programban természetesen helyet kapott a szórakoztatás is. Meg lehet ülni a rodeóbikát, illetve az úgynevezett Rónatusa versenyszámaiban, mint például bálagörgetésben vagy kötélhúzásban próbálhatják ki magukat a résztvevők.

A forgatagban találkoztunk Puskás Istvánnal, Debrecen alpolgármesterével is. – Debrecent és Hortobágyot évszázados kapcsolatok fűzik össze. Valaha Debrecen birtoka volt a hortobágyi puszta, a második világháború után csatolták el a várostól. Úgyhogy mi, debreceniek, itt, Hortobágyon abszolút itthon vagyunk. A főzőversenyen egy debreceni csapat is megmutatja a tudását, és természetesen a város is képviselteti magát. Természetesen visszük tovább a hagyományos együttműködéseket Hortobággyal. A város szívesen segíti a hortobágyi rendezvényeket. Például a hídi vásáron, a lovasnapokon van hagyományosan debreceni kulturális program.

Pásztor egy életen át

Ha a puszta nemes kérődző állatáról szól a nap, akkor kihagyhatatlan a magyar szürkemarha-tenyésztők közössége. – Én Füzesabonyból érkeztem, de van a csapatunkban hajdúböszörményi és miskolci is – sorolta a körülötte állókra mutatva Kovács László.

Eljött az egyesület megtisztelni ezt a napot. A szürke marha nimbuszát szeretnénk öregbíteni mindenféleképpen, hiszen ennek az állatnak a húsa a magyar gasztronómiában egy különlegességnek számít, nagyon finom, nagyon ízletes. Aki nem tud főzni, az is jó étket tud belőle készíteni.

Közvetlenül mellettük két, Hortobágy-melléki település, Újtikos és Tiszagyulaháza vidám közösségei készítették a szürkemarha-ebédet. Takács József, Újtikos polgármestere elmondta, hogy ők két csapattal is érkeztek. – A kezdetekkor nagyon jó szívvel és könnyen tudtunk csatlakozni a kezdeményezéshez. Eljöttünk, hogy mi is megmutassuk, milyen finomságot tudunk készíteni. Nagyon jól érezzük magunkat.

– Mi is itt voltunk az eddigi összes találkozón. Most szürkemarha-lábszárból fogunk készíteni savanyú vetrecét, amit kukoricapuliszkával és burgonyanudlival tálalunk – ezt már Mikó Zoltán, Tiszagyulaháza polgármestere mondta, aki népi motívumokkal hímzett kötényben segédkezett a főzésben. Aztán hozzátette, hogy itt találkoznak a környékbeli települések polgármestereivel, beszélgetnek, szakmáznak is kicsit.

A népművészet városa, Nádudvar a település hagyományőrzését bemutató díszletei között idős pásztorok beszélgettek, mindannyian díszes viseltben.

Varga Sándort szólítottuk meg, aki elmondta, hogy 1957-ben kezdte a pásztorkodást, és rövid időszakok kivételével ez volt a hivatása nyugdíjba vonulásáig. Ő is eljön mindegyik pásztortalálkozóra, a szürke marha ünnepére, mert ilyenkor találkozik korosztálybeli kollégáival, és együtt idézik a régmúltat.

Kovács Zsolt