Tárlat: egy új nyilvánosság szabályainak feltérképezése

Fiatalokkal telt meg szombaton a kortárs és modern galéria harmadik emeleti kiállítótere, ahol a #IFeelSeen című tárlatot Vizi Katalin, a Modem ügyvezetője nyitotta meg. Úgy fogalmazott: a karantén utáni első kiállítása nem is lehetne ennél aktuálisabb, az elmúlt hónapokban mindenkinek személyes tapasztalatai születtek az online térről, a látni és látva lenni megtapasztalásáról. A kiállítás egy pályázat eredménye, melyet a Modem 2020 tavaszán írt ki, fiatal kurátoroknak szólt a meghívás. A Modem számára fontos misszió, hogy foglalkozzon a fiatalokkal és platformot biztosítson számukra, ezentúl egyfajta identitás is, melytől a jövőben sem szeretne elszakadni az intézmény. A Modem csapata Sárai Vandának adta meg a lehetőséget a tárlat bemutatására.

– A kiállítás központi témája a közösségi médiából indul ki, de nem magukat a platformokat vizsgáljuk, sokkal inkább azt, ahogy ezek átalakítják, ahogy viselkedünk, ahogy kommunikálunk, ahogy az életünket szervezzük, és ahogyan megmutatjuk magunkat – ismertette a koncepciót a szakember.

– Megmutatás és megtekintés: ez a központi fonala az új tárlatnak. Elindult az elmúlt években egy új nyilvánosság, melynek szabályait most próbáljuk feltérképezni. Hogyan kell viselkedni, megjelenni ezen az új nyilvános színpadon, mit jelent, amikor megosztunk magunkról valamit, és ki fogja látni, használni, ki fog akár profitot termelni belőle – tette hozzá. A kiállítás címe a #IFeelSeen, ami a Twitteren és az Instagramon gyakran használt hashtag, amit az emberek akkor szoktak használni, amikor egy vicces szituációban magukra ismernek. Az I Feel Seen ennél mélyebb jelentéstartalmat is takarhat: végre látnak, megértenek, mert sok embernek jelenti a közösségi média azt a közösséget, melyben elfogadják és önmaga lehet. Ugyanakkor azt is jelenti: látva vagyok és valaki mindig figyel. Ennek kemény terhei is vannak, emellett fontos tisztában lenni azzal is, hogy ki, milyen módon és milyen okból teszi ezt.

Szélsőséges hatások

A közösségi média működési mechanizmusa éppen ezért szélsőséges állapotok előidézésére alkalmas: egyszerre képes korábban elképzelhetetlen közösségi összefogást, szolidaritási akciókat generálni, ugyanakkor a kirekesztés, a megfigyelés, a versengés és a megbélyegzés melegágya is egyben. Logikája alapjaiban formálja át azt, ahogyan interakcióba lépünk nemcsak magánszemélyként, de szakmai szereplőként is, és nemcsak egymással, hanem vállalatokkal, politikai döntéshozókkal, mesterséges intelligenciákkal is. A csoportos kiállításon fiatal magyar képző- és médiaművészek munkáin keresztül többek között az összeesküvés-elméletek és a megfigyelési kapitalizmus, az eszközeinkhez fűződő, fétisbe hajló viszony, az agresszió és zaklatás, a közösségi média által újradefiniált testkép, az online térben átalakuló kapcsolatok módozatai vagy épp az eszképizmus kérdései kerülnek górcső alá.

Hogy miként reflektáltak ezekre a felvetésekre az alkotók, megtekinthető október 10-ig a Modemben.

SZD