Az Irodalom Városa címre pályázik Debrecen, ősszel derül ki, elnyerik-e

Debrecen pályázik az Irodalom Városa címre, a részletekről sajtótájékoztatón számolt be csütörtökön a Református Kollégium Nagykönyvtárában Papp László polgármester, Pósán László országgyűlési képviselő, Puskás István alpolgármester és Kovács Béla Lóránt, a Méliusz Juhász Péter Könyvtár igazgatója.

A kezdeményezésről először Papp László mondta el a legfontosabb tudnivalókat. – Az UNESCO Kreatív Városok Hálózatát 2004-ben hozták létre, az elmúlt időszakban sok város próbálkozott a régióban, hogy elnyerjék a hét kategóriából valamelyik elismerést – kezdte a polgármester. Mint elmondta, Debrecen az irodalom területén pályázott, a város kultúrtörténete ugyanis bővelkedik olyan alapokban, eredményekben és személyiségekben, akik lehetővé teszik a pályázat sikerességét. – A város fejlődése akkor igazán fenntartható, ha nem csak egy adott területre koncentrál. Szeretnénk, ha Debrecen a világ kultúrtörténetébe ezeken a csatornákba is bekapcsolódhatna, és komoly eredményeket tudna elérni. Ezért is támogatta a városvezetés Puskás István alpolgármester ezen kezdeményezését – mutatott rá Papp László. A politikus végül nemcsak a városhoz kötődő, a magyar irodalom szempontjából kiemelkedő személyekre, hanem a könyvkultúrára és a nyomdakultúrára is felhívta a figyelmet, utalva többek között a 460 éve jogfolytonosságban működő Alföldi Nyomdára.

Fontos közvetítő szerep

Pósán László először a magyar nyelv egyedülálló gazdagságáról beszélt, majd elmondta: azzal, hogy Debrecen benyújtja ezt a pályázatot, a világ kulturális irodalmi érdeklődésének látóterébe kerül, s ezzel kaput nyithat az egész magyar irodalommal a nagyvilág felé. A Református Kollégium Nagykönyvtárára utalva a politikus végül úgy fogalmazott:

eleink az irodalom édenkertjét teremtették meg Debrecenben.

Puskás István rámutatott: az UNESCO célja a Kreatív Városok-programmal, hogy az ENSZ elveit követve, de ezen belül a kultúra eszközével segítse a az emberiség és környezetének jobbá, szebbé tételét. Az irodalom városai ennek a hálózatnak egy kisebb közössége, melynek jelenleg harminckilenc tagja van. – Debrecen nagyon fontos szerepet tud ellátni ebben a hálózatban: közvetíteni a magyar irodalmat – összegzett az alpolgármester.

Szó volt arról is, hogy a Méliusz-könyvtár, a Debreceni Egyetem, Református Kollégium Múzeuma, a Csokonai Színház és Déri Múzeum Irodalom Háza készítette el a pályázatot.

– A cím elnyerésével Debrecen felelősséget vállal más közösségekért is, így együtt kívánunk majd működni elsősorban afrikai városokkal, hogy békésebb, gazdaságilag intenzívebben fejlődő kontinenssé váljon – ezt Kovács Béla Lóránt emelte ki. Hozzáfűzte: olyan jó gyakorlatokat kívánnak majd megvalósítani, melyek átültethetőek akár egy afrikai városba is, ennek érdekében a Debrecenben élő afrikai közösségekkel is együttműködnek majd.

A Méliusz-könyvtár igazgatója végül leszögezte: értékei és érdemei alapján Debrecen rég tagja lehetne ennek a hálózatnak, ezért fontos, hogy elfogadják jelentkezésünket.

Az UNESCO párizsi bizottsága októberben dönt majd: érdemes-e Debrecen az Irodalom Városa címre.

SZD