Ady párbaja is megelevenedik az új debreceni fotótárlaton

A Veres Péter-kertről és a Gerébytelepről nyílt helytörténeti kiállítás – Nagyné Marton Andrea rendezésében – szerdán, a Csapókerti Közösségi Térben.

A Süveg utcai intézményben megjelenteket Papp Viktor önkormányzati képviselő köszöntötte, és rámutatott: nagyon fontos a rendezvény célja (amely nem más, mint a helyi identitás erősítése, a városrészben működő közösségek létrejöttének segítése, működésük támogatása), hiszen például a Gerébytelepet sok debreceni nem is ismeri.

Ma is itt élő leszármazott

A politikus beszélt arról is, hogy a körzet egy kompakt, egybefüggő, igazi kertvárosias városrész. Sokak szerint ezek a városrészek elhanyagoltabbak, mint a többi, pedig a valóságban az önkormányzat itt is igyekszik fejleszteni, s fokozatosan javít az itt élők helyzetén. Azért is dolgoznak, hogy még több utat tehessenek rendbe, s a vásárlási lehetőségek körét is gyarapíthassák. Papp Viktor hangsúlyozta: a városrész (melynek története egybeforrt a Geréby családéval) abszolút szerethető, élhető, és a léte szervesen összefügg a Csapókerttel. Elmondta azt is, hogy a Geréby család leszármazottja ma is a Kőműves utcában lakik.

Rácz Boglárka népdalénekes tardoskeddi dudanótái után Vajda Mária muzeológus tartott előadást az érdeklődőknek. Tamási Áron híres gondolatát idézve arra is felhívta a figyelmet, hogy otthon tudunk-e lenni olyan helyen, aminek nem ismerjük a történetét? Mint elmondta, itt jó lakni, közel a város, ismerik egymást az emberek, és fontos, hogy a beköltözők is így érezzenek.

Öttömösön nem boldogultak

– A Veres Péter-kert is egy csodálatos kertváros, és veres Péter ha feltámadna, örülne annak, hogy mennyi álma vált valóra itt – fogalmazott a muzeológus. Előadásából ugyanakkor azt is megtudhatták a vendégek, hogy a népes Geréby család tagjai 1840. október 8-án kaptak nemesi rangot. Öttömösön azonban nem boldogultak, így emiatt Debrecenbe költöztek, itt próbáltak szerencsét, s telepedtek le. A július 21-ig megtekinthető kiállításon a Gerébyekről, a korabeli Debrecenről és az érintett városrészekről is gazdag összeállítást tanulmányozhatnak a látogatók, s mindemellett megsárgult portrékat, térképeket, utcaképeket és régi hirdetéseket is megcsodálhatnak. Sőt, azt is megtudhatják, hogy Geréby Pál és Ady Endre párbaja miként végződött.

VA