Rózsa Gábor lélekboncolgató filmje mozivászonra viszi a cívisvárost

Megszakításokkal ugyan, de Rózsa Gábor a pandémia által nehezített körülmények között is leforgatta a Mentés Másképp című mozifilmet. A jeleneteket a cívisvárosban és környékén rögzítették, így a debreceni nézők számára különösen örömteli a hír, hogy vasárnap megjelent a film első hivatalos előzetese. A rendező-producer a Hajdú Online kérdéseire válaszolva többek között elárulta, milyen váratlan pozitív hatást gyakoroltak a rendkívüli forgatási körülmények az alkotói munkára, milyen impulzust szeretne kiváltani vele a nézőtéren, és hogy miért gondolkozik azon, hogy megváltoztatja a film műfaji besorolását.

Minden rosszban van valami jó

- Van egy optimista álláspontom, miszerint minden okkal történik. Igaz, hogy a járvány többször megakasztotta a filmforgatást, és az eredeti terv szerint már a premieren is túl lennénk, de a kényszerszüneteknek valójában pozitív hozadékuk is volt. A tapasztalatlanságból fakadó hibákat és a kezdeti nehézségeket ugyanis sokkal könnyebb volt úgy áthidalni, hogy a járvány időnként fékezésre kényszerített bennünket, mert ilyenkor volt alkalmunk arra, hogy csiszoljuk a filmet, újragondoljunk és átfogalmazzunk. Szerintem ez összességében jót tett, higgadtabb lett a gyártás. A járványnak ez az aspektusa inkább segített, mint hátráltatott – értékelt Rózsa Gábor, hozzátéve, hogy azért nem volt minden fenékig tejfel. – Ami bosszantó volt, az a sokszoros újratervezés. Többször le kellett fújnunk a munkálatokat, emiatt hétről hétre jóval többet dolgoztunk, mint amennyit alapesetben kellett volna. Háromszor terveztük meg a film forgatását, mire egyszer sikerült végrehajtani. Az utolsó pillanatokban rendre kiderült, hogy valaki beteg lett, vagy karanténba került, és emiatt nem tudunk tovább haladni.

„Visszatekintve mégis azt mondom, a gondviselés velünk volt és azt akarta, hogy jól csináljuk meg.”

Mozivásznon a cívisváros

Nem szeretnénk spoilerezni, de a debreceniek kedvéért arról is érdeklődtünk Rózsa Gábortól, hogy a helyi nézők milyen szívüknek kedves helyszíneket láthatnak majd a mozivásznon. – Felbukkannak jól felismerhető helyszínek, mint például a Hal köz vagy a Debreceni Egyetem előtti szökőkút, illetve sok olyan belső helyszín is – pl. pszichológus rendelő, apartman – ami szintén a városban található, csak kevesebben ismerik – osztotta meg.

A jelenlegi állás szerint 2021 nyarán várható a premier, a pontos dátum egyelőre várat magára. – Az a tapasztalat, hogy felesleges mindent egy adott napra tervezni, hiszen a Covid miatt bármikor borulhat a menetrend. Mi készen fogunk állni augusztus elején, de nem szeretnénk lefixálni egy adott időpontot, mert könnyen meglehet, hogy ismét feleslegesnek bizonyul a szervezés. Sok mindentől függ a dátum, például hogy van-e forgalom a mozikban, vagy kell-e védettségi igazolvány. Biztosat nem merünk mondani, mert könnyen lehet, hogy kitolunk magunkkal – vázolta a helyzetet Rózsa Gábor.

Krimi kontra dráma

A film eredetileg a krimi-vígjáték besorolást kapta, ám legnagyobb meglepetésünkre úgy tűnik, hogy ez a bemutatóig még változhat. – Csináltam egy kérdőívet, amiből kiderült, hogy az előzetes alapján az emberek inkább vígjáték-drámának minősítik a filmet, úgyhogy előfordulhat, hogy átgondoljuk a műfaj meghatározását és inkább ezt fogjuk használni. A nézők a krimit szűkebben értelmezik, mint ahogy egyébként még lehetne. A krimi kapcsán általában egyből arra gondolnak, hogy gyilkosságról vagy bankrablásról szól a történet. Jellemzően ez a kettő számukra a krimi. Az például eszükbe sem jut, hogy a Facebook születéséről készült film, A közösségi háló – ami számomra etalon – szintén egy krimi, hiszen arról szól, hogy miként csapnak be valakit. A bűn nemcsak gyilkosság vagy rablás formájában létezik, hanem számos egyéb alakot ölthet. Az én filmem becsapós krimi lett volna, ha krimi marad, de mivel az emberek ezt nem tudják értelmezni, azt gondoljuk, hogy változtatás nélkül félrepozicionálnánk a filmet, és a nézők azt hinnék, hogy egy bűnügyi filmre ülnek be, amiben lesznek vígjátékelemek – tisztázta.

Szórakozás és lélekterápia

A film történetének alapja, hogy a könyvelésbe beszürkült Márknak meg kell mentenie Dórát a depressziótól. Márk a saját maga által kifejlesztett Alternatív Terápia módszerével elindítja a lány kezelését. Úgy kezdi manipulálni a lány életét, hogy az nem tud róla ezzel próbálkozva terelni őt a boldogság felé.

Rózsa Gábort a Mentés Másképp legmélyebb mondanivalójáról is kérdeztük. – Nagyon szeretném, hogy ez a film terápiás film legyen annak is, aki megnézi. Van benne egy küldetéstudat: azt adja az embereknek érzelmileg, tudat alatt és tudatosan is, hogy

az élet több, mint a kötelességeink teljesítése.

Mert végülis a kötelességek azok, amik belenyomhatnak minket egy depressziós állapotba. Lehet egyfajta „mentés másképp” maga a Mentés másképp film is. Az a cél, hogy ne csak Dóra meneküljön meg, hanem a nézőknek is segítsen. Olyan információk vannak benne, amelyek által a néző betekintést nyerhet a pszichológia rejtelmeibe, persze nem szárazon, hanem inkább vicces formában. Aki akarja, ezeket az információkat ki tudja venni. Ha valaki pedig csak élvezni akarja a filmet, akkor át tudja érezni, hogy ezek a karakterek miért és hogyan depressziósak.

Ahány karakter, annyiféle depresszió

A filmnek hét fő karaktere van, akik hét különféle embercsoportot testesítenek meg. – Ők a hét bolygótípus alapján lettek megalkotva, és valamilyen módon mindannyian megélik a depressziót. Mint ahogy a való életben is: minden embertípus a maga módján küzd meg vele, másképp éli meg – ebből is világosan látszik, hogy ez nem egy egyszerű betegség – fűzte hozzá Rózsa Gábor.

Vadász-Tari Nóra

Facebook-kihívás

A Mentés Másképp hivatalos közösségi oldalán a filmelőzetessel együtt vasárnap megjelent a #mentesmaskeppfilm " target="_blank" rel="noopener noreferrer">kihívás is, amelynek célja erősíti a film szándékát: mentőövet kíván nyújtani azoknak, akik valamilyen lelki nehézséggel küzdenek. A kihívott személyeknek az életük egy mélypontját és annak megoldását kell ismertetniük, ezzel utat mutatva másoknak is a nehéz élethelyzetekben.

Borítókép: Munkában a rendező, Rózsa Gábor