Sziluett

2020.01.29. 13:40

Szokatlan anyagokkal is dolgozik a fiatal tehetség

Kovács Boglárka első önálló kiállításának megnyitóján jártunk Ebesen, ahol az ifjú grafikusművész részletesen mesélt a Széchényi Ferenc Tájmúzeumban látható munkáiról.

20200124 Ebes fotó: Kiss Annamarie KA Hajdú-Bihari Napló Kovács Boglárka bemutatkozó kiállítása Ebesen. képen: Kovács Boglárka festő

Fotó: Kiss Annamarie

Az egyszeri múzeumlátogató talán bele sem gondol, mennyi kreatív munkaóra és anyaggyűjtés áll egy-egy kiállított darab hátterében. A ceruzák és festékek mellett sokszor más, elsőre talán szokatlannak tűnő eszközök használata is eredményezhet csodálatos alkotásokat.

Rozsda egy vaslemezen

Fotó: Kiss Annamarie

- Egy új élet árnyképei bontakoztak ki a szemem előtt, egy új életé, amelyet még csak ezután fogok megismerni és a magamévá tenni – idézte Orhan Pamuk sorait nyitóbeszédében László János grafikusművész, a Medgyessy Ferenc Gimnázium és Művészeti Szakgimnázium tanára. – Kovács Boglárka mesél, de nem szavakkal. Abban segít nekünk, hogy észrevegyük azt, milyen szép is lehet a rozsda egy vaslemezen, sőt, értelmezi, jelentéssel tölti fel, bennünket is magával visz egy-egy ilyen felfedezőútra. Első kiállítását láthatjuk most, viszont máris nagyon sok technikát észrevehetünk. Egy grafikus kelléktárából nem hiányozhat a vasmaratás, a kollográfia, a linómetszet, a kollázs és assamblege – folytatta.

Bogi még egészen fiatal volt, amikor elkezdett érdeklődni a művészetek iránt. – Kiskoromban a szüleim ceruzát és más rajzeszközöket nyomtak a kezembe, így kezdődött minden. Óvodás éveimben is rajzolgattam már, amíg a többiek aludtak. Általános iskolában művészeti szakkörre jártam, a gimnáziumi tanulmányaim is a művészet köré épültek, később pedig elvégeztem a grafikusi képzést is – árulta el.

Művészi újrahasznosítás

Sokszor olyan anyagokat is felfedezhetünk Bogi alkotásaiban, melyekről elsőre nem feltétlenül a képzőművészet jutna eszünkbe. – Szeretek kísérletezni, szokatlan anyagokkal dolgozni, illetve vannak munkáim, amelyek készítésekor néhány dolgot a véletlenre bízok, hagyom, hogy az anyag dolgozzon helyettem. Az se baj, ha valami nem úgy sikerül, ahogy elsőre szerettem volna. Arra tanítottak minket, hogy ilyenkor nem szabad összegyűrni és kidobni a munkánkat, inkább tervezzük újra, másként is felhasználhatóak az anyagok. Ez nemcsak a művészetben, de a mindennapi életben is hasznos dolog lehet. Egyfajta művészi újrahasznosítás.

Fotó: Kiss Annamarie

Csontig hatoló érzések

Fotó: Kiss Annamarie

A Sziluett kiállításon egyaránt szerepelnek iskolai feladatok, korábban közönség előtt már már bemutatott vizsgamunkák, illetve saját kedvtelésből készült művek is. Bogi lelkesen mesélt az alkotás folyamatáról, illetve kedvenc technikáiról. – Az inspiráció minden művemnél más és más, a hangulatom és a használt anyagok függvénye. Ha frusztrált vagyok, inkább festeni szoktam, ha türelmesebb, linóleummal dolgozom – fejtette ki. – A linóleum a kedvencem, szeretem megmunkálni, gyerekkorom óta ismerem ezt az anyagot. Imádom, hogy nyakig festékes lehetek tőle, illetve amikor végighúzom rajta a hengert, megjelenik a kép. Olyankor érzem igazán, hogy ez valóban én vagyok, ez a saját munkám. Rengeteg időt és odafigyelést igényel. Puhább, mint az ismert burkolóanyag, és fordított módon, tükörben kell gondolkozni metszés közben. Szerelmes vagyok ezekbe a kicsi késekbe, amelyekkel dolgozom rajta, de óvatosan kell bánni velük, mert az ember könnyen elvághatja a kezét, és olyankor ezek csontig hatolnak – magyarázta Bogi.

Személyes boldogság

Fotó: Kiss Annamarie

Több alkotást szemügyre véve felfedezhető a változatos anyaghasználat, illetve különböző eljárások egyszerre történő alkalmazása, színek tekintetében pedig a sötét, komorabb tónusok dominálnak. Bogi elmondása alapján nagyon szereti vegyíteni a technikákat, a kiállított munkák sokszor összeköttetésben állnak egymással, főleg saját kísérletezései miatt. – A sötét színeket kedvelem, de fekete-fehérben szeretek dolgozni a leginkább. Ez az öltözködésemben is megjelenik – tette hozzá.

Nem minden esetben társul történet egy-egy kiállított alkotáshoz, de Bogi gyakran személyes élményeivel is képes feltölteni azokat. – Az egyik munkám eredetileg egy Házi boldogság című iskolai kiállításhoz készült. Sokat kellett tűvel és cérnával dolgoznom, illetve különböző textil darabok is rákerültek. Erről az jut eszembe, amikor gyerekként elestünk, és elszakadt a ruhánk játék közben, de boldogságot okozott, hogy otthon mindig megvarrták a szüleink – mesélte Bogi.

Birtók Benjámin

A kiállítás március 14-ig megtekinthető az ebesi Széchényi Ferenc Tájmúzeumban.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a haon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában