Felelevenedik a posta történelme az interaktív múzeumban

A kiállítás a posta- és távközléstörténet jellegzetességeit, valamint dr. Soó Rezső kétszeres Kossuth-díjas botanikus akadémikus, a Debreceni Egyetem egykori professzora bélyeggyűjteményét mutatja be.

– A kiállítótermünk kifejezetten a Debrecenhez kötődő emlékeket mutatja be, így az előttünk lévő tárlókon a postatörténetet bemutató korabeli eszközöket, kellékeket láthatjuk. Kezdve már a mészáros postával, hiszen ez látta el a postai szolgáltatást Debrecenben. Mária Terézia Posta pátens rendeletével 1748-ban intézményesítették a postát, ekkor már meghatározott útvonalon, meghatározott időközönként közlekedtek a postakocsi járatok, tehát kiszámítható volt a postai szolgáltatás – idézte fel elöljáróban Reszegi Tünde, a postamúzeum munkatársa.

Morzétól a telefonközpontig

A tárlat egyik legizgalmasabb és legérdekesebb része a távközlési eszközöket felsorakoztató szekció. Láthatunk Morze-távírót, telexgépet, mellyel már szöveges üzeneteket tudtak továbbítani, valamint egy csőposta is átível a teremben. Ezek ma is működő berendezések, a látogatók kipróbálhatják ezeket az eszközöket, így interaktívvá válik a kiállítás. Jó néhány telefon is felsorakozik előttünk, ezeken még nincs nyomógomb, az érintő képernyőről pedig talán még csak álmodni sem mertek ezekben az időkben.

– A régi telefonkészülékek kézi kapcsolású telefonközpontokhoz kapcsolódtak, az egyes hívások kapcsolását manuálisan végezték, ezért van rajtuk tekerőkar, induktor, amivel a telefonközpontot tudták felcsengetni. A terem hátsó részében látható szintén egy működő, esőlemezes telefonközpontunk. Amikor érkezik egy telefonhívás, akkor az esőlemez leesik, és jelzi, hogy valaki hívást szeretne kezdeményezni, a telefonközpontos bekapcsolódik a beszélgetésbe, és ő fogja csatlakoztatni a hívott félhez a beszélgetést – mutatta meg Reszegi Tünde, hogyan működött még az 1980-as években megyénkben is a telefonhívások kapcsolása.

Leesett a tantusz

A kiállítóteremben egy nyilvános távbeszélő állomást is találhatunk, melyen telefonérmével tudtuk magát a telefonbeszélgetést elindítani. Az érmét, aminek közismert neve tantusz, a postán lehetett megvásárolni néhány pengőért, illetve forintért.

– Az érme beleesik a készülék perselyrészébe, olyankor indult el a beszélgetés, amikor a tantusz leesett – magyarázta Reszegi Tünde.

A kiállításon láthatunk néprádiót, egy 1930-as években működő postahivatalt is, de megelevenedik előttünk egy 1848–49-es szabadságharc idején játszódó jelenet is, mely Debrecen első postája előtt játszódik.

A Soó Rezső Emlékszoba kiállítása dr. Soó Rezső 225 ezer darabos bélyeggyűjteményéből mutat be válogatást. A professzor az egész gyűjteményét a városra hagyományozta, és a bélyegmúzeum gondjaira bízta azzal a kitétellel, hogy évről évre újabb motívumgyűjteményeket állítsanak ki az érdeklődő debreceniek számára. A tárlókban igazi világritkaságok is megtalálhatóak, például az a légiposta-küldemény, mely a Zeppelin-léghajón utazott Magyarország–Németország útvonalon 1931-ben. Az aktuális motívumgyűjtemény pedig gyerekkorunk jól ismert történeteit, a meséket idézi fel a bélyegek segítségével.

KD