Türk László: A debreceni tankerületben mindenhol annyi pedagógus van, amennyi kell

A lehető legtöbb – arra fogékony – középiskolást indítana a pedagógusi pálya felé Türk László. A Debreceni Tankerületi Központ tavaly decemberben kinevezett új igazgatója tervszerűen készül rá, hogy a nyugdíjazások ne okozzanak zavart az oktatásban. A Cívishírnek adott interjújában arra is válaszolt, mikor indulhat el újabb két tannyelvű iskola a városban. Február 9-i beszélgetésük során átvették az eddigi pályáját, így fideszes képviselői szerepvállalására is kitértek.

Hajdúhadházon és Debrecenben egyaránt volt iskolai igazgatóhelyettes, előfordult, hogy ellent mondott a vezetőknek?

Dolgozzon az ember bárhol, nem biztos, hogy a vezetői döntéssel mindig egyetért. Ám a feladatot, amit ránk osztanak, el kell tudni fogadni.

Akkor is, ha morálisan nem ért egyet vele?

Lehet más a véleményünk, miként előfordulhat, hogy az adott dologgal nem tudunk azonosulni. Ha nagyon nem megy, akkor nyilvánvalóan más pályát kell választani.

Megesett, hogy adott döntés kapcsán kifejezte az egyet nem értését?

Mindig az őszinte párbeszéd híve voltam. Olykor felálltam nevelőtestületi értekezleteken, és elmondtam a véleményemet. Igyekeztem építő jelleggel hozzászólni.

Előfordult, hogy szexuális erőszak miatt vagy valamilyen más komolyabb ügyben fordult önhöz gyermek?

Nem fordult elő ilyesmi.

Tankerületi vezetőként mit tenne, ha egy iskolaigazgató nem intézkedik egy bántalmazás miatt?

Nem szabad hagyni, hogy ez megtörténjen, ha a tudomására jut, lépnie kell. Ha nem teszi, akkor őt is felelősségre kell vonni, hiszen gyerekek életéről van szó.

Nyíregyházán született, Szerencsen járt középiskolába, Debrecenben él 2001 óta. Hogyan vezetett az útja Hajdú-Biharba?

Rakamazi gyerek vagyok, ahhoz a településhez, ugye, nincs messze Szerencs. Rendészeti tagozatra jelentkeztem, ez a képzés akkor indult. Szabolcsiként kissé különcnek számítottam egy zempléni iskolában. Ennek az elvégzése után, 2001-ben kerültem Debrecenbe történelemszakos hallgatóként. A nagynénémék a városban éltek és élnek most is, gyermekkoromban sok időt töltöttem itt. Már akkor elhatároztam, hogy Debrecenben szeretnék élni. A sors is így akarta, mert még el sem végeztem az egyetemet, amikor 2006-ban egy ismerős útján Hajdúhadházra kerültem tanítani.

Hét éven át volt pedagógus, majd igazgatóhelyettes Hajdúhadházon; mi volt ennek az időszaknak a legfontosabb tanulsága?

Ott tanultam meg a szakmát. Vallom, minden pedagógusjelöltnek találkoznia kellene hátrányos helyzetű diákokkal. Elméletben ugyanis lehetetlen felkészülni arra, hogy miként tanítsunk ilyen közösségekben. 

Vagyis a tanár személye fontosabb, mint az, amit tanít. Az én órám után matematika következett egy helyettesítő pedagógussal. A diákok azzal marasztaltak, hogy inkább én tartsam meg a matekórát. Ennek az volt az üzenete, hogy megtaláltam velük a közös hangot.

Ha a tanár személye fontosabb annál, amit tanít, akkor mi a jó tanár titka?

Le kell ereszkedni a gyerekek szintjére, rájuk hangolódni, így könnyebb az adott tantárgy tanítása. A gyermek és az adott tantárgy szeretete a kulcs. A legtöbb tanáron azt látom, hogy a nehézségek ellenére szereti ezt a pályát.

Hajdúhadház után a debreceni Epreskerti Általános Iskola igazgatóhelyettese lett. Ezzel párhuzamosan 2017-ben elindult, és nyert a Fidesz-KDNP színeiben egy debreceni időközi választáson. Miért akart önkormányzati képviselő lenni?

Az epreskerti iskolaigazgató, Szabó Gyula kérésére váltottam. Tőle sokat tanultam az intézményvezetésről, valamint rajta keresztül kerültem a Fidesz politikai közösségébe (Szabó 1990-től 2018-ig volt önkormányzati képviselő). A kiváló tanár, Danku Attila sajnálatos halálával a jelenlegi városvezetés kért fel indulásra. Tanárszemélyiség után tanárszemélyiséget szerettek volna képviselőnek. Meglepődtem, de tisztelettel elfogadtam a szolgálatot. Hiszem, hogy a két feladat támogatta egymást. Mindkét szerep közösségi képviselet. 2019-ben újabb önkormányzati választáson sikerült mandátumot nyernem. A körzetemben lakók rendre megtaláltak a kéréseikkel. Nagyon-nagyon jó élményekkel tekintek vissza erre az időszakra. A tankerület vezetése összeférhetetlen a képviselőséggel, ezért 2023 decemberében le kellett mondanom a mandátumomról. Ugyanakkor ebben a tisztségemben is Debrecent szolgálom.

2018-ban úgy lett az Ady Endre Gimnázium igazgatója, hogy a tanári közösség, a szülők és a diákönkormányzat Rózsavölgyi Gábort támogatta. A sajtó is tűz alá vette, miért volt olyan fontos az Ady igazgatói széke?

Mert addig csak általános iskolákban taníthattam, miközben a végzettségem alapján középiskolai tanár vagyok. Ezt is egy újabb kihívásként éltem meg. A nem túl szép kezdettel együtt is hálás vagyok a sorsnak. Hosszabb időre készültem, de három tanévet maradtam. A szakmaiság győzedelmeskedett, nem a politikai érdek. Megtaláltuk a közös hangot, sikereket értünk el. Ez a tapasztalat különösen jól jön most a fenntartói székben. Hitelesebbnek érzem magamat azáltal, hogy egy hátrányos helyzetű település és egy nagyváros általános iskoláját, egy gimnáziumot, valamint egy egyházmegyei tanintézmény-rendszer működését egyaránt megismertem.

A kinevezése előtti ellenreakciókat látva nem gondolt arra, hogy inkább visszakozzon?

Azzal támadtak, hogy nincs középiskolai tanítási gyakorlatom, ami akkor tényszerűen igaz volt. Ám elsődlegesen nem történelmet oktatni, hanem intézményt vezetni mentem oda. Azt gondoltam, ha megismernek, idővel helyreáll a béke. Kiváló nevelőtestületről beszélünk, azóta is példálózok velük, mert olyan szakmai innovációkat képviselnek, amelyeket jó gyakorlatként más iskolákban is meghonosíthatnánk.

2020-ban ismét váltott. A Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye oktatásszervezési főigazgatóságában mi volt a kihívás?

Többen azt hiszik, hogy nem éreztem magamat jól az Adyban. Értem ezt az olvasatot, de nem igaz. Sok tervünk volt, azonban újabb kihívást láttam Palánki Ferenc megyéspüspök megkeresésében. Tíz iskola tíz településen, Hajdú-Biharban és Szabolcs-Szatmár-Beregben, ami egészen másféle feladatot jelentett. Kicsit korán jött, de nem tudtam nemet mondani erre a megtiszteltetésre. Az adys kollégák talán cserbenhagyásnak érezhették, ugyanakkor a mai napig jó viszonyban vagyunk. 

Számított ebben a vállalásban a felekezeti hovatartozása?

Templomba járó római katolikus, keresztény embernek vallom magam, ami sokat segít a mindennapokban. Az iskola legyen emberközpontú!

Mennyi iskola, pedagógus és diák tartozik a debreceni tankerülethez?

Negyven köznevelési intézmény, kétezer pedagógus, húszezer diák. Mellettük közel nyolcszáz nevelés-oktatást segítő dolgozó, karbantartó, takarító stb. A tankerülethez tartoznak a Nyíradonyi járás iskolái is.

Mennyi betöltetlen pedagógusi státuszuk van? Hol szorít a cipő?

Száz százalékos szakos ellátottsággal dolgozunk, vagyis minden területen végzett pedagógus látja el a feladatokat. Ez őrült nagy szervezési feladat. Egyes kollégák óraadóként „áttanítanak", hiszen nem minden iskolában van elegendő fizikatanár. Távozók és érkezők egy ekkora szervezetnél folyamatosan akadnak. 

A debreceni tankerület is kitett annak, hogy túl sok a nyugdíjhoz közeli tanár és kevés a pályakezdő?

Ez okozhat problémát, amennyiben nem készülünk fel megfelelően. Rövidesen áttekintjük, hogy mely szakokat érinti ez a leginkább. Bízunk abban, hogy visszatérnek azok a pályaelhagyók, akik az anyagiak miatt távoztak. A jogszabályok illetménynövekedéssel honorálják a matematika-, a kémia- és a fizika szakosokat, ennek is lehet vonzereje. Továbbá a törvény lehetőséget ad a nyugdíjas kollégák részmunkaidős és óraadói foglalkoztatására. Mindezekkel tudatosan tervezünk.

Hány tankerületi pedagógus távozott a „státusztörvény" miatt?

Egy százalék alatti az arányuk, néhány tíz emberről van szó, az országos átlagnak megfelelő. Akad, aki a béremelést látva már visszajönne. Ha már itt tartunk, szeretném leszögezni: a bértömegünk 32,2 százalékot emelkedett január elsejétől. 

Ez az ösztönző azért került bele a rendszerbe, mert a kisebb településekre nehezebb tanárt találni.

Tehát itt szorít az a cipő...

Magam is Debrecenből jártam ki Hajdúhadházra, miként a tantestület 30-40 százaléka, mert már akkor sem volt elég tanár a városban. Ez a tendencia azóta csak erősödött. Az oktatásirányítás most azt mondja, az állam hajlandó 100-150 ezer forinttal többet fizetni azoknak, akik hátrányos helyzetű településeken vállalnak munkát. Az iskola megszűnése rossz, ezért arra törekszünk, hogy ezeken a helyeken is száz százalékos legyen a szakos ellátás.

Hogyan mérik azt, hogy mennyire színvonalas az oktatás az általános iskolákban?

Sok egyéb szempont mellett a sikeres középiskolai felvételik visszajelzést adnak, ugyanakkor minden iskolának megvan a maga erőssége: nyelvtanulás, sport, informatika, természettudományok... Az egyik iskolában mégis sokszoros a túljelentkezés, míg a másikban van még szabad hely.

A HVG legjobb középiskolákat rangsoroló országos listáján a Fazekas-gimnázium évek óta tartja magát az élmezőnyben, azonban a többi – a Kossuth-gimnázium, a TÁG, az Ady – lefelé csúszik, vagy a lista alsó felében stagnál. Mi ennek az oka? Hogyan lehetne változtatni?

Ez nézőpont kérdése, hiszen azt is mondhatjuk, hogy az első százban négy debreceni iskola szerepel. A Tóth Árpád Gimnázium 2023-as rangsorban a 72. helyen volt míg a 2024-es rangsorban 20 hellyel előrébb az 52. helyen szerepel. Egy ilyen rangsor összeállításánál kisebb dolgok, mint egy gyengébb OKTV-szereplés, a nyelvvizsgák számának változása is okozhat visszaesést. A Kossuth, ugye, nem a tankerület fenntartásában van, hanem a Debreceni Egyetemében. A Fazekas rendkívül népszerű gimnázium, ahogy az Ady is a két tannyelvű képzéssel, a drámatagozattal, miként a TÁG-ban továbbra is erős a természettudományos oktatás. Mindenütt fontos a nyugdíjba vonuló tanárok minőségi pótlása, de ezekben a jó hírű gimnáziumokban különösen nem mindegy, ki készíti fel a diákokat a tanulmányi versenyekre, az emelt szintű érettségire. Egy, a felsőoktatásból éppen kikerülő pedagógus – bár vannak kivételek – nem feltétlen ugorja meg ezt a szintet. Ezek a gimnáziumok a 10-20 éves tapasztalattal rendelkező pedagógusokat keresik. A mi egyik nagy feladatunk az, hogy ha például a Dunántúlról ideköltözik egy jó matematikatanár, akkor megtaláljuk a helyét a rendszerben. Személyes misszióként kezelem, hogy a legjobb iskoláinknak kiváló nevelőtestülete legyen, a távozók pótlása úgy történjen meg, hogy az ne veszélyeztesse a szakmai munkát.

Tankerületi vezetőként érez felelősséget abban, hogy hogyan szerepel Debrecen az efféle rangsorolásokban?

Bár a fenntartónak más a szerepe, mint az iskolaigazgatónak, ettől még számomra is lehet ez siker, de kudarc is. Ha a szakmai munkához minden tárgyi és személyi feltételt biztosítunk, az ember alappal kérdezheti, hogy vajon mi áll egy esetleges visszaesés hátterében. Tehát van benne felelősségem.

A folyamatos túljelentkezésre tekintettel Debrecen polgármestere azt szeretné, hogy a Lilla Téri Általános Iskola mellett a Vénkerti és az Árpád Vezér iskolák is két tanítási nyelvűek legyenek. Mi lesz ebből a dologból?

A nyelvi képzés iránt nagyon megnőtt az igény. A két iskola bevonásának előkészítése már zajlik, a szükséges átszervezések és engedélyeztetések után, a 2025/2026-os tanévben indulhat meg az újfajta képzés az említett iskolákban. Ezekbe a tanintézményekbe az egész városból lehetne jelentkezni.