Pósán László: „Az ellenzék nem tud ebben a komplex rendszerben gondolkodni”

Várhatóan július első hetében az Országgyűlés elfogadja a 2024-es évre vonatkozó központi költségvetésről szóló törvényjavaslatot. A jövő évi büdzsé fókuszában – reagálva a szomszédban dúló háborúra és a brüsszeli szankciók okozta gazdasági nehézségekre – a rezsivédelem és a honvédelem áll. A részletekről, valamint a Debrecent érintő tételekről és az ellenzék reakciójáról Pósán László országgyűlési képviselőt kérdeztük. 

– Az történt most is, mint amit az elmúlt tizenhárom évben láthattunk: az ellenzék világvégét vizionál, összeomló gazdaságról beszél, és már-már fokozhatatlan mértékben pocskondiázza a kormány által készített költségvetési tervezetet minden alapot nélkülöző számadatokkal dobálózva – fogalmazott Pósán László országgyűlési képviselő. Hozzátette: az elmúlt évek számtalanszor bizonyították, hogy ezeknek sorra az ellenkezője következett be, ugyanis a gazdaság erősödött, egymillió új munkahely létesült, csökkent a munkanélküliség.  

– magyarázta. Mint kifejtette, a kisebb költségvetés esetén a GDP-ből nagyobb arányt kell az államnak a kötelező feladataira fordítania. Nagyobb költségvetés esetén természetesen az arányszámok alacsonyabbak. Összegszerűen viszont sokkal több pénzt fordít az állam az egészségügyre, az oktatásra és a szociális feladatok finanszírozására, mint tíz esztendeje. – Köszönhetően annak, hogy jól teljesít a gazdaság, sokkal több pénzt lehet fordítani a kötelező feladatok mellett például a gazdaságfejlesztésre vagy a családtámogatásokra – tette hozzá. Példaként említette, hogy 2010 óta folyamatosan nőtt az orvosok bére, jelentősen fejlődött az egészségügyi infrastruktúra.  

A családok védelme a fókuszban 

– A szomszédban zajló háború miatt nyilvánvalóan az ország védelmi kiadásai sokkal inkább indokoltak, mint tíz évvel ezelőtt. Azt hozzá kell tenni, hogy ez sem egyik évről a másikra történik, hiszen a NATO-tagországoktól elvárás, hogy a GDP 2 százalékát kell hadügyi kiadásokra fordítani – jegyezte meg. Hasonlóan kiemelt rész a családtámogatások rendszere, amelyben változtatásokat eszközölne a kormány. Egyik ilyen, hogy a nagyvárosokban a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) megszűnik. A falusi csok viszont megmarad, s várhatóan növelik a támogatás mértékét. – A babaváró szintén egy jó konstrukciónak bizonyult, ott is várható a családoknak kedvező változtatás – emelte ki. Hangsúlyozta: a tervezett jövő évi költségvetés garantálja a nyugdíjak értékállóságát is, továbbá, amennyiben a gazdasági növekedés meghaladja a 3 és fél százalékot, akkor nyugdíjprémiumot is ad az állam.  

– Látható, hogy a lakosság minden tagja érdekelt abban, hogy a gazdaság növekedjen. Ezért is igyekszünk minden kapcsolati rendszert ennek érdekében kihasználni. De ez megint csak egy olyan terület, amit az ellenzék szisztematikusan támad. Sajnos ebben is tetten érhető, hogy idegen érdekeket szolgálnak, amikor külföldi nagyvállalatok magyarországi beruházásait támadják – mondta Pósán László. Hangsúlyozta, ezzel kifejezetten a magyar gazdaság ellen dolgoznak, az ország teljesítőképességének lassításán, közvetlen fenyegetve az állami bevételek, elosztható források gyarapodását. – Ezt láthatjuk Debrecenben is, amikor helyi ellenzéki erők 21. századi, zöldtechnológiai beruházásokat támadnak – mutatott rá. Hangsúlyozta, ha a város bevételeit növelő beruházásokat ellehetetlenítik, akkor annak a lehetőségét gátolják egyebek mellett, hogy minél több helyen, minél előbb épüljenek aszfaltozott utak a városban. Közvetve a lakossági igények stabil kiszolgálásának lehetőségét veszélyeztetik.

– 2016-hoz képest Debrecen iparűzési adója mintegy 60 százalékkal növekedett. Amennyiben a folyamatban lévő beruházások megvalósulnak (melyeket az ellenzék válogatás nélkül támad), s 2025-től elindul a termelés, akkor a mostani iparűzésiadó-bevételek legalább a duplájára emelkednek, s jóval több pénzt lehet fordítani a helyi szükségletek kielégítésére – nyomatékosított a honatya. 

Politikai okokból tartja vissza az EU a pedagógusok béremelésére szánt forrásokat 

Még a covid idején jelentős béremelést kaptak az orvosok és az ápolók, a következőkben az ágazat többi szereplőjét érintő béremelés várható. – Szintén fontos tétel a pedagógusok illetményének emelése. A kormány ezen igények jogosságát soha nem vitatta. Pedagógus-béremelés legutóbb 2013-ban volt, illetve az azt követő három éven keresztül, de el kell ismerni, hogy a brüsszeli szankciók nyomán megugrott infláció következtében az a bér, ami addig a hazai struktúrában elfogadhatónak számított, már nem versenyképes – emelte ki.  

A kérdés az emelés mértéke és annak finanszírozása. Utóbbira nyújtana lehetőséget az Európai Unió által, a tagállamok számára létrehozott helyreállítási alap. A tagországok meghatározott arányban tervezhettek béreket uniós forrásokkal a covid utáni két évre. A magyar kormány ennek megfelelően a pedagógusbérekre tervezett be (a nemzeti költségvetés mellé) uniós forrást. Az ígéreteit Brüsszel megszegte, és mind a mai napig mondvacsinált okok miatt visszatartja a forrásokat. Lesz pedagógus-béremelés, tervezett mértékét a nekünk járó uniós források mielőbbi megérkezése tudja biztosítani.  Az országokat megillető uniós források két részből állnak: a tagállamok befizetéseiből és a tagállamok közös hitelfelvétele nyomán a Magyarországot megillető hitelkeretből. Az unió politikai okokból mindkettő kifizetését blokkolja. Nem csak velünk szemben, más uniós országokkal szemben is – magyarázta az országgyűlési képviselő.  

Az ország gazdasági növekedése minden debreceninek előnyére válhat 

– Szintén a gazdasági növekedéshez kapcsolódó terület a kutatásfejlesztés és az innováció, amely hasonlóan jelentős növekedést produkált. Erre a következő évben több mint 20 százalékkal tervezünk többet fordítani – emelte ki Pósán László.

– Ez a járműipari képzés fontos terepe. A képzett debreceni mérnökökre pedig az itteni járműipar kíván támaszkodni, élén a BMW-vel – mutatott rá. Hozzátette még, hogy nemrég született kormányzati döntés Debrecen víziközmű-hálózatának fejlesztéséről mintegy százmilliárd forint értékben. Korábban pedig hasonló kormánydöntések születtek a villamosenergia-hálózat megújításáról. Mindezek mellett pedig várhatóak további döntések a közlekedési infrastruktúra fejlesztéséről.

– összegezte Pósán László.

Bekecs Sándor