Szívén viseli az idősek sorsát: a sport misszionáriusaként járja az országot a debreceni Kiss Erzsébet

Kiss Erzsébetet testnevelőként ismerik a legtöbben, de van, aki „természetgyógyászt” lát benne, míg mások egy jó beszélgetőtársat üdvözölnek személyében. A róla kialakult vélemény abban azonban megegyezik, hogy örökmozgó, tele van energiával, korához képest (79 éves) kiváló fizikai, egészségi és szellemi állapotban van. Életét nyugdíjas koráig a diáksportra tette fel, a versenysporton keresztül szerettette meg a mozgást a fiatalokkal úgy, hogy a rendszeres testmozgás életük részévé váljon. Nyugdíjas korában a korosztálya testi-lelki nevelésére tért át azzal, hogy megismertesse velük azt az életformát, ami egészséget, fizikai aktivitást, tevékeny éveket, évtizedeket adhat még számukra - olvasható a Cívishír cikkében. 

Mindemellett temérdek cikke jelent meg a megyei és országos sajtóban, és nem mellesleg írt öt könyvet is nyugdíjasként.

Korán beszippantotta a sport világa

Erzsébet életét tehát a sport töltötte és tölti ki ma is. Nos, ehhez képest az általános iskola első osztályában zenei pályát javasolt tanítónője. Édesanyja – árulta el Kiss Erzsébet – mondván, kicsi és sovány a gyermeke, elég lesz neki a tanulás, nem adta a zeneiskolába. Kilencéves volt, amikor a család költözködése miatt kénytelen volt iskolát váltani, és az akkoriban talán legjobb tornatermi felszereltségű Petőfi Sándor általános iskolában sportra választották ki; azóta áll a sport élete középpontjában. Még az általános iskolában országos második helyezést ért el csapatban az atlétikai négytusában, és kézilabdában is ott volt a megyei döntőben. A Csokonai-gimnáziumban folytatta tanulmányait, onnan azonban már 14 éves korában vitte volna a Ferencváros a kézicsapatába. Szülei azonban hallani sem akartak arról, hogy a lányuk a fővárosba költözzön, ott tanuljon, ott sportoljon. Középiskolásként így is megjárta az NB II.-t, sőt egy idény erejéig az NB I.-et is a Debreceni Dózsa csapatában. Mivel a sport Debrecenhez kötötte, és érettségi után nem volt a városban számára sportos továbbtanulási lehetőség, sportállásba helyezték úgy, hogy játékvezetői és edzői képesítéseket szerzett.

24 évesen jelentkezett a nyíregyházi tanárképző főiskola földrajz-testnevelés szakára. A negyedik évfolyamot levelezőn végezte, hogy felkérésre megalapíthassa a Debreceni Sportiskola női kézilabda szakosztályát. A főiskola életében ő volt az első jó tanuló, jó sportoló hallgató.

A fiatalokat segítette

A diplomaszerzés után főállású edző volt, másodállásban pedig tanított, de már mocorgott benne a sportvezetői véna. Megnézte, melyek azok a sportágak, amelyekben azok az iskolák is jó eredményeket érhetnek el, ahol nincs tornaterem vagy -udvar. Így került ezeknek az iskoláknak a fókuszába a mezei futás és a birkózás. Később váltott, és főállásban tanárként, másodállásban edzőként tevékenykedett, majd egy testnevelés tagozatos oktatási intézménybe, a Szoboszlói útiba ment át tanítani. A Magyar Úttörő Szövetség megbízásából hat éven át írt módszetani kiadványokat Hajrá Őrsök, Sportoljunk, játsszunk együtt… címmel, hogy a nem testnevelés szakos tanárok miként tartsák meg az úttörő sportfoglalkozásokat. Ezáltal országosan is ismert testnevelővé vált, és mintegy elismerésként elküldték Mongóliába, a szocialista országok Ifjúsági Barátság Versenyére. Utána már ő is tagja volt a nemzetközi szintű versenyeket szervező grémiumnak. Aztán újabb feladatot kapott: mit kell csinálni a fiatalokkal, hogy jobb erőállapotban legyenek, alkalmasabbak legyenek a katonai szolgálatra. A megyei művelődési osztályon Kiss Erzsébetet választották meg a versenyrendszer főelőadójának, Fábián Tibor szegedi kollégájával együtt bekerült a művelődési minisztérium tanácsadó testületébe. Közreműködött az akkori úttörő olimpiai versenyrendszer kidolgozásában. Abban kötelezővé tették az iskolák részvételét a tantervi sportágakban. Kialakították az iskolai, városi, járási, megyei, területi és országos, később nemzetközi felmenőrendszert. Kidolgozták a tehetségek áramoltatási rendszerét.

Általános és a középiskolákban létrehozták először a testnevelés tagozatos osztályokat, később a sportági osztályokat. A legtehetségesebb sportolókat behozták az újkerti és a Kartács utca sportkollégiumba. Ez utóbbiban nevelkedett például Dzsudzsák Balázs is. Az elsők között vezették be az országban a mindennapos testnevelést. Azokon a településeken, ahol nem volt tornaterem, a feltételek javítására, átalakították a művelődési házakat tornacélra is. Bevezették a Nyitott tornatermi akciót. Legbüszkébb a XIX. Nyári Úttörő Olimpia 3 ezer 500 főt megmozgató, nagysikerű rendezvényére. Ezt 10 évig csinálta, kiegészítve a táborok szervezésével, sőt a közlekedésbiztonsági versenyek is az ő reszortja volt. Ez a rendszerváltással ért véget, amikor is a hozzá hasonló beosztású szakembereket iskolaigazgatónak vagy igazgató-helyettesnek nevezték ki. Ehhez azonban nem volt kedve, elment tanítani a Fazekas általános iskolába és szakfelügyelő lett. A szakfelügyelői munkájából nőtt ki az újságírói tevékenysége. A kiemelkedő teljesítményt nyújtókról, iskolákról hírt adott a megyei és országos lapokban.

Ma már az idősek vannak a fókuszban

– A nyugdíjba vonulásom előtt egy óriási váltás történt az életmódomban. A hatalmas elánnal dolgozó Fábián Tibor szegedi kollégám egyik reggel nem kelt fel, meghalt. Ez elgondolkodtatott, hogy vissza kellene fogni a tempóból, és figyelmemet a keleti mozgásformákra irányítottam. A jógával kezdtem Zoltai Miklósnál, majd életmódtáborokba jártam Kövesiné Szabolcsi Évával, a Pedagógus Művelődési Ház vezetőjével, aki akkoriban felkarolta a természetgyógyászatot. Elvégeztem a kínai mozgástanfolyamokat, azokat elkezdtem tanítani Debrecenben – tér rá a napjainkban is folytatott tevékenysége alapjaira Kiss Erzsébet. – A mozgáskultúrában a legnagyobb ugrást a 3-1-2 meridiántorna elsajátítása jelentette. 2000-ben jártunk, amikor Csordás Lászlóné vezetésével elindult a „Kortalanul Fitten” elnevezésű gyalogló csoport. Reggel fél 7-kor találkoztunk a Csónakázó-tónál, 3,5 kilométert gyalogoltunk az erdőben, majd a résztvevőknek elkezdtem tanítani a különböző alternatív mozgásokat. A gyaloglás rendszeres résztvevői észrevették magukon az egészségjavulást, helyreállt a vérnyomásuk, a vércukorszintjük, javult az erőnlétük és a hangulatuk. Ekkor határoztam el, hogy a sport misszionáriusaként járom az országot, és tanítom a különböző egészségmegőrző és egészséget helyreállító testgyakorlatokat. Arra biztattam az embereket, hogy településenként, tehát helyben karolja fel valaki ezeket a mozgáskultúrákat, az az illető vagy akár többen is végezzék el a tanfolyamokat, szervezzenek csoportokat, és ezáltal javulhat a csoport tagjainak, a településen élőknek az egészsége. A nyugdíjas korosztály kapjon egy olyan impulzust, hogy miután ledolgozta élete jelentős részét, az utána következő időszakot egészségesen élje meg.

A mentális egészség sem elhanyagolható

Életmódtáborokban vett részt: 20 év Zamárdi, most Balatongyörökön a 13. alkalom következik. A következő elsajátított mozgásformája a Nordic Walking volt, de azt már a Magyar Szabadidősport Szövetség keretein belül tette Kiss Erzsébet, aki legújabban a szenior örömtánc jótékony hatására esküszik. Ez ugyanis - a tudomány által bizonyítottan - a legnagyobb hatásfokkal segíti a szellemi frissesség megőrzését. Zenére egy kötött koreográfiát mutatnak be az idősek, miközben összhangban kell lenniük a partnerrel, a zenével, a mozgás ütemével. A csoportokat meghívják különböző rendezvényekre, barátkoznak, kapcsolatokat alakítanak ki és ápolnak, miközben megismerik a környéket, az országot. Mindeközben nyugdíjasként írt öt könyvet is.

Hogy miért? – Észrevettem, hogy a mozgásos alkalmakra, amelyek ingyenesek csupán 20-30 ember járt rendszeresen. Úgy gondoltam, keresni kell olyan példaképeket, akiknek voltak testi vagy lelki problémájuk, és a mozgással az orvos, a család és a közösség segítségével kilábaltak ebből. Debrecenben ki mással kezdtem volna, mint Novák Feri bácsival, a félkarú, világjáró postás biciklissel. A 80. születésnapjára adtam ki az életéről szóló könyvet. Ebben már 50 embert szólaltattam meg, hogy milyennek ismerik azt a Feri bácsit, aki leszáll a nyeregből. Az olvasói visszajelzések pozitívak voltak, de többen felvetették, hogy nemcsak fél kéz van, hanem létezik fél láb, depresszió, rák, alkoholfüggőség, és ezekből is gyógyultak meg emberek. Akkor megírtam az Öngyógyító emberek című könyvet. Azokról szól, akik túlélték saját betegségüket, újra életerősek, életvidámak, akik példák lehetnek másoknak is. A következő könyvemet Etka anyó, az azóta elhunyt jógaoktató inspirálta. Hozzá hasonlóan rigmusokkal vezettem a mozgásos alkalmakat. A névnaposokat és a születésnaposokat ezzel köszöntöttem, sőt az életvezetési tanácsokba is beleszőttem ezt a közlési formát. Ez tetszett mindenkinek, és mondták, meg kellene jelentetni könyvben. Ezt is megcsináltam Ötletadó rigmusok ünnepeinkhez címen. Jött a covid, ami bezártsággal járt, és akkor írtam a Nyugdíjasokról nyugdíjasoknak című könyvet. Most az új célom, hogy a 65 év feletti, debreceni kötődésű testnevelő tanárok életét megírjam. Ők néhányan szerény elismerést kaptak, pedig fantasztikus emberek, különleges életutakkal. Az életrajzokkal felkeresem majd a pedagógiai és a sportági szövetségeket, és rajtuk áll, hogy ezt miként fogják kezelni, pótolni az egyes emberek elismeréseit.

A példamutatás felelősség

Kiss Erzsébet négy szervezet önkéntese: a szervátültetetteknek, a Mozdulj, Debrecen!-nek, a Thomas Mann utcai nyugdíjasháznak és a Karácsony Sándor Pedagógus Egyesületnek. Régóta a nyugdíjasházban lakik, és eljutott odáig, hogy az ottani lakók, dolgozók is beszállnak a mozgásos foglalkozásaiba. A napokban részt vettek a Szépkorúak Országos Sportfesztiválján; az otthonból 20-an utaztak, egyébként 85 embert toborozott össze. Erzsébet a fesztiválon a korosztályában hetedik alkalommal lett győztes az évek során. Járnak egyik otthonból a másikba, tánc, szalonnasütés, beszélgetés teszi hangulatossá a bentlakók életét. Sőt, a táborai is egyre népszerűbbek. Minderre vevők korosztálya tagjai. A balatongyöröki életmódtábora 15 fővel kezdődött, most 70-nél akarták meghúzni a határt, de már 80 jelentkezőnél tartanak. A népszerűsített mozgásformákat mind többen végzik. A Mozdulj, Debrecen! felhívásban a keddi és csütörtöki reggeli sétáin van olyan alkalom, hogy 70-en vannak. A séta neve: Szívbarát tematikus séta, amiben a „kisvérkör” kettő, a „nagyvérkör” négy kilométer hosszú, a résztvevők pedig egy fülchippen keresztül előadásokat hallhatnak orvosi, pszichológiai és egyéb korosztályt érintő témákban. Ilyen sincs még egy az országban. Telt házas a jógafoglalkozás, a gerinctorna.

Kiss Erzsébet úgy látja, az idősek nagyon sok lelki problémával küzdenek, a család is igénybe veszi őket, sokszor leterheltebbek, mint amilyenek aktív korukban voltak. És ehhez kondíció kell. – Én kaptam meg először a Monspart Sarolta-díj az idősekért elnevezésű elismerést egy budapesti és egy pécsi társammal közösen. A tájfutó világbajnok, a Nemzet Sportolója indított egy mozgalmat, hogy legyen az országban ezer gyalogló klub. Halálakor közel száz volt, a mozgalmát családja viszi tovább és a támogatók között van Novák Katalin köztársasági elnök is. A legegyszerűbb és legtermészetesebb mozgásforma a gyaloglás, hiszen a láb mindig „kéznél van”. Az embereket ki kell mozdítani otthonaikból, főleg ha depressziósak, csüggedtek. Az egyik ars poeticám Rousseautól: „A nevelés titka abban áll, hogy a test és a szellem gyakorlatai pihenésül szolgáljanak egymásnak”. A másik igen egyszerű: a példamutatás felelősség. Ezek szerint élek és teszem a dolgomat.

CH